Pest-Buda, ahogy a festők látták
Pest-Buda, ahogy a festők látták
Hazai gyűjtők vették a plakátokat
Jó eredményt hozott a Budapest Poster Gallery első árverése november 8-án. A közönség zsúfolásig megtöltötte a termet, a néhány telefonos licit mellett a jelenlévőknek ütötték le az anyag zömét. A 153 tétel fele jó áron elkelt, voltak háromszoros-ötszörös emelkedések is. A plakát műfajban, ahol kevés a hazai gyűjtő, ez kimondottan jó aránynak számít − mondta lapunknak Várkonyi Ádám, a galéria tulajdonosa.
Geotermikus erőmű épül Mosonmagyaróváron
A helyi termálvizet hasznosító, illetve a város távfűtőrendszerébe is bekacsolódó geotermikus erőmű épülhet Mosonmagyaróváron. A 3 milliárd forintra tervezett program azt követően kapott zöld utat, hogy az azt megvalósító és működtető Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. uniós pályázati forrásból közel 1 milliárd forinthoz jutott. Az új energiatermelő rendszer termálvízből állít majd elő hőenergiát, amelyet elsősorban helyi lakások és intézmények fűtésére használnak. A tervek szerint a geotermikus erőmű a jelenleg teljes egészében gázkazánokkal működő rendszer hőigényének mintegy 85 százalékát fedezné − a város így évi több tíz millió forinttal csökkenthetné az üzemeltetés költségeit.
Elkészült az ország legnagyobb naperőműve
A Baranya megyei Sellye határában épült meg az ország legnagyobb teljesítményű naperőműve, a 460 millió forint beruházást a Tamási Naperőmű Kft. 60 százalékban uniós és hazai pályázati források segítségével valósította meg a helyi ipari park mintegy 2,5 hektáros területén. A 0,5 megawatt teljesítményű, napkövető rendszerű erőmű 50 úgynevezett forgatójára egyenként 70 négyzetméter napelemet szereltek. A létesítmény nagyjából 250 háztartás éves áramszükségletét képes megtermelni. A még 2011-ben, magyar magánszemélyek által létrehozott társaság eredetileg a Tolna megyei Tamásiban szerette volna megvalósítani a beruházási programot, ám a kiszemelt területet nem tudták megvásárolni, ezt követően döntöttek Sellye mellett, ahol éves átlagban ugyancsak magas a napsütéses órák száma. A cég évi mintegy 25-26 millió forint árbevétellel és 2,5−5 millió forint közötti nyereséggel számol, a 32 forintos jelenlegi kilowattóránkénti átvételi árat figyelembe véve a beruházás 13−15 év alatt térülhet meg.
Új vezérigazgatót neveztek ki az áramtőzsde élére
Bertalan Zsolt került a hazai szervezett áramtőzsdét működtető HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. élére − közölte honlapján a tulajdonos Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Bertalan Zsolt − aki korábban a Mavir vezérigazgatója volt − november 7-től vezeti az áramtőzsdét. "A jelentős iparági tapasztalattal rendelkező szakember fontos szerepet vállalt a hazai áramtőzsde bevezetésében és elindításában, a HUPX Zrt. megalakításában, továbbá részt vett a piac-összekapcsolás megvalósításában is" − olvasható a Mavir közleményében. Az áramtőzsde eddigi vezetője Balázs László volt, aki márciustól töltötte be posztját, előtte pedig több mint tíz évig vezette elnök-vezérigazgatóként a Magyarországi Volksbank Zrt.-t.
A rezsicsökkentés a reklámpiacot is megmozdította
Pénzügyi szempontból kedvező évet zár a TV2-t működtető MTM-SBS Televízió Zrt. − nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Simon Zsolt vezérigazgató, aki szerint a terjesztők a nagy csatornák hátán építették fel a kábeles előfizetői rendszerüket, ezért jogos, hogy fizessenek a nagy kereskedelmi tévéknek.
Szankcionálná a hibás adatokat az energiahivatal
Büntetésre számíthatnak a kereskedelmi adataikat helytelenül közlő energiaszolgáltatók, az energiahivatal az elmúlt években többször is tapasztalt pontatlanságokat. Az idei első nyolchavi adatok például a legkisebb céges fogyasztói kör ugrásszerű bővüléséről szólnak.
Erőre kaphat a biomassza alapú termelés Lengyelországban
A lengyel kormány ugyan csökkentene a megújuló energia támogatásán, az erdészeti és mezőgazdasági melléktermékeket hasznosító biomassza-erőművek telepítése azonban a korábbinál komolyabb dotációra számíthat. A világ legnagyobb biomasszaegységét nyáron indította el a GdF Suez az országban.
A pr-ügynökségeket is kikezdte a gazdasági válság
A PROI Worldwide, a világ legnagyobb Public Relations partnerhálózata a közelmúltban Budapesten tartotta Európa, Közel-Kelet és Afrika régiójának éves találkozóját, amelynek házigazdája a Premier Kommunikációs Iroda volt. Az iroda egy éve csatlakozott a PROI Worldwide partnerhálózathoz, s ennek legfőbb előnye az, hogy a partnerügynökségekkel együttműködve az iroda immár képes meglévő ügyfelei számára külföldön, a partnerügynökségek ügyfelei számára pedig Magyarországon kommunikációs/pr-szolgáltatásokat nyújtani − mondta lapunknak Piskóti Attila ügyvezető igazgató, aki azzal folytatta, hogy e két új piaci szegmenshez való hozzáférés nélkülözhetetlen egy fejlődést tervező hazai pr-ügynökség számára, mivel válság után − az ügyfelek kommunikációra szánt költségvetésének csökkentése révén − e szektor szereplőinek a társaság becslése szerint 40-50 százalékkal visszavágott kommunikációs költségvetésekből kell gazdálkodniuk.
Megalakult Kína legnagyobb médiavállalata
Sanghaj két nagy újságkiadójának összeolvadásával Kína legnagyobb médiavállalata alakult meg − számolt be az MTI. A sina.com hírportál beszámolója szerint a Csiefang Csoport és a Venhuj-Hszinmin Sajtócsoport egyesülése a konszolidáció irányába mutató kínai médiapiaci trendeket tükrözi. A két vállalat adja ki Sanghajon túl a kelet-kínai part számos meghatározó lapját, így portfóliójában megtalálható a Shanghai Daily, a Shanghai Morning Post, az Oriental Morning Post, a Xinmin Evening News és számos nagyobb hetilap is. Az összeolvadás után létrejövő új vállalat 20,9 milliárd jüan (731 milliárd forint) teljes eszközállománnyal rendelkezik majd, s a lépés elemzők szerint a sanghaji médiapiac országon belüli jelentőségét is meghatározó mértékben növeli. A Shanghai Daily szerint az egyesülés után az új óriásvállalat a nyomtatott sajtótermékek erősítésén túl az internetes média felé mozdul el. Kína idén − Indiát megelőzve − a világ legnagyobb nyomtatottlap-piacává vált. A napilapok összesített napi példányszáma 114,5 millió, az olvasószám alapján a legtöbben, 2,5 milliónyian az első számú központi napilapot, a Zsenmin Zsipaót olvassák. Az írott média piacát illetően ugyanakkor gyakran hangzik el a kritika, miszerint a piac túltelített, számos lap mindössze százas-ezres példányszámban forog.