A nemzetközi hitelezők támogatására abban az esetben lenne szükség, ha Horvátország nem tudná saját erőből fedezni kiadásait, ez azonban 2014-ben biztosan nem következhet be − fogalmazott Slacko Linic pénzügyminiszter azt követően, hogy a zágrábi kormány jóváhagyta a jövő évi költségvetés sarokszámait. A tárcavezető november elején még úgy látta, hogy Horvátország kénytelen lesz a Valutaalaptól anyagi segítséget kérni a jövő évben lejáró 44 milliárd kuna (közel 7,8 milliárd dollár) tartozásának fedezésére (Napi Gazdaság, 2013. november 7.).
Az európai unió legfiatalabb tagországa öt éve küzd a recesszióval, a jövő évi hiány az idei 3,5 százalékról 5,5 százalékra nő, miközben a 63 milliárd dollárra becsült gazdaság legfeljebb 1,3 százalékkal bővülhet az idei 0,2 százalékos növekedést követően. A gazdasági növekedés fedezni fogja a kiadások jelentős részét, így a 2014-es deficit felére kell külső forrást találni. Horvátország utoljára márciusban lépett ki a nemzetközi piacokra, amikor 1,5 milliárd dollár értékben értékesített államkötvényt, 5,625 százalékos átlagos hozam mellett. A 2023-ban lejáró adósságpapírok hozama azonban 6 százalék fölé emelkedett, az ötéves cds-felár 350 bázisponton áll. Linic ugyanakkor jelentős többletbevételt vár a turizmusban végrehajtani tervezett áfaemeléstől, a jövedéki adó növelésétől, illetve az autópályákat érintő koncessziós szerződésektől. A megszorító intézkedések egyike, hogy csökkentik az agrártámogatásokat és visszavesznek az egészségügyi kiadásokból. További megszorításokkal azonban veszélyes lenne a lakosságot terhelni, ezért Horvátország nem engedheti meg magának az INA-részvények visszavásárlását sem − mondta Linic. Becslések szerint az államadósság szintje 2015-re eléri a GDP 62 százalékát.
Szerző: Túrós-Bense Levente
