Napi Gazdaság

Ezren dolgoznak majd a Takata miskolci gyárában

Gyárat épít Miskolcon a japán Takata cég, ezzel mintegy ezer új munkahelyet hoz létre − jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Stefan Stocker, a japán székhelyű járműipari beszállító vállalat elnöke pénteken a Parlamentben. A Mercedes-Benzé óta ez a legnagyobb zöldmezős beruházás Magyarországon − mondta Orbán. Az új üzemben komplett légzsákokat fognak gyártani. A magasan képzett munkaerő miatt választották Magyarországot, a miskolci helyszínt pedig azzal magyarázta Stocker, hogy a város egyetemével hosszú távú együttműködést akarnak kialakítani. A Takata világméretben működő, elsősorban autóipari beszállítással foglalkozó multinacionális cég, globális székhelye Tokióban található. Saját tőkéje 41,86 milliárd jen (92,5 milliárd forint), a 2013. március 31-én zárult pénzügyi évében a konszolidáltan számított értékesítései világméretekben 415,52 milliárd jenre (918,3 milliárd forint) rúgtak. A világon összesen 55 gyára van, ahol alkalmazottainak száma meghaladja a 36 ezer főt.

Elkelt a NABI kaposvári gyára

A mintegy 7,5 milliárd forintos fejlesztést, illetve átalakítást követően elsősorban kompozit anyagból készülő szélkeréklapátokat, valamint különböző autóalkatrészeket, többet között motorháztetőket gyárt majd a NABI Gyártó és Kereskedelmi Kft. közelmúltban megvásárolt kaposvári üzemében a török Telateks A.S.-hez tartozó Metyx Composites. Ugur Ustunel, a cég tulajdonosa a város polgármesterével, Szita Károllyal közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, terveik szerint három éven belül mintegy 200, elsősorban korábban a NABI-nál dolgozó szakembernek adnak majd munkát a közel 13 ezer négyzetméteres üzemben.

Az it-szektor aratott az év üzletembere díjon

Vinnai Balázst, az IND Group pénzügyi technológiai szolgáltató vállalat alapítóját és ügyvezetőjét választották az év üzletemberének Magyarországon. A díjat az EY 1986-ban alapította, Magyarországon 2003 óta adják át. A "Példakép" elismerést Majoros Béla József, a Csaba Metál Öntödei Zrt. vezérigazgatója, a "Merész újító" díjat Árvai Péter, a Prezi.com Kft. társalapítója és ügyvezetője, a "Jövő ígérete" elismerést pedig Fazekas Gábor, a Mikropakk Kft. ügyvezető igazgatója kapta. Az idén a pályázók elsősorban az it-szektort és a gyártó cégeket képviselték. A megmérettetésen induló vállalkozások összbevétele megközelítette a 150 milliárd forintot, és országszerte közel 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A budapesti és vidéki jelöltek közel azonos arányban vettek részt. A legfiatalabb cégvezető 28 éves volt, míg a legidősebb a 74. életévét töltötte be. A döntésben a díjazott által vezetett társaság eredményei mellett a stratégiai szemlélet, a személyes integritás, a kockázatvállalási hajlandóság, a nemzetközi hatás, valamint az innovációhoz való hozzáállás továbbra is fontos szerepet játszik.

Nehéz ügy a takarék- integráció elszámolása

Nem volt még példa az unióban a magyar takarékszövetkezeti integrációhoz hasonló állami vagyoni hozzájáruláshoz, emiatt nem tudni, hogy az állam által juttatott 135,4 milliárd forint tőkeemelés egyszerű pénzügyi tranzakciónak vagy költségvetési kiadásnak számít. Előbbi esetben nem számít az uniós módszertan (ESA) szerint számolt költségvetési kiadásnak, utóbbi esetben azonban a deficitet 0,4 százalékponttal növelné a tranzakció. Lapunk úgy tudja, hogy a szabályozás szakmai szempontból a magyar és az uniós hatóságoknak is fejtörést okoz, éppen ezért december előtt aligha lesz döntés.

Jön az újabb nyugdíjpillér?

A Nemzetgazdasági Minisztérium olyan törvénytervezetet bocsátott társadalmi vitára, amely jelentősen átalakítaná a nyugdíjpénztárakról szóló törvényeket, s a módosítások szerint könnyen lehet, hogy megalakulhat jövőre az első foglalkoztatói nyugdíjpénztár.

Hiányoznak a hosszú távú megtakarítások

Bár összetételében "európai" a megtakarítási szerkezet, az osztályokon belül egyelőre alig találni igazán hosszú távú megtakarítási termékeket − mondta az OTP Alapkezelő vezérigazgatója.

Hosszú licitharcok a BÁV-árverésen

Sokan voltak a BÁV múlt heti árverésének első napján, jelezve, hogy az ékszerek, drágakövek és órák iránt még mindig nagy az érdeklődés. Az árverési kiállításon a BÁV ékszerszakértői is tartottak előadásokat az indított tételekről, ezek is népszerűek voltak. A befektetésnek is alkalmas drága tárgyak elkeltek, kétmillió forint fölötti leütést két jelentős méretű, briliánssal díszített szolitergyűrű ért el. A közepes árfekvésű darabokra is szinte kivétel nélkül licitáltak, az art deco ékszerek árát jól fel is tornászták − a vadrózsaágat formázó melltű 1,1 millióért kelt el 900 ezres kezdés után. Másfél millió forintot adtak egy Jaeger-Coultre karkötős ékszeróráért, millió fölött talált gazdára egy Eterna fehérarany férfikaróra is. A festménynapon három-négyszeres áron mentek a XVIII−XIX. századi tájképek és életképek, a XVIII. századi csendéletek. A holland Johann Melchior Roos állatokat ábrázoló párdarabja a közel három-három milliós kikiáltási áron talált gazdára. Nagy licitharc folyt Tornai Gyula két keleti témájú festményéért: a Salome táncáért 4 millió forintot adtak, a kikiáltási ár négyszeresét, míg az Új nyakék (Háremben) című alkotásáért 12 millió forintig ment a licit, 4,8 milliós kezdés után. Visszamaradt viszont Vaszary János Hölgy kalapbanja 8 millióért, ahogy Mednyánszky László Tavasz a Tátrában című kisméretű vászna is.A bútorok közül egy XIX. századi faragott fa tükör kezdőárának négyszereséért, 400 ezer forintért, a XX. századi Lingel tálalószekrény hatszoros áron kelt el. A védett XVIII. századi festett osztrák szekrény millió fölött talált gazdára. A slágerdarabok közül a szinte teljesen hibátlan XIX. századi német konzolasztal 500 ezerről 3 millióra drágult és a berlini szekreter is elkelt 3,2 millióért. A színvonalas szőnyegkínálatból a perzsa selyem tebriz imaszőnyeg vitte el a pálmát 400 ezer forinttal.A műtárgynap is hosszú liciteket hozott. A katalógus címlapján szereplő francia kandallóóra lett a legdrágább 5,5 millióért, de a többi órának is szépen ment fel az ára. Az ezüstök között sok apróságnál elszálltak a licitek: a prágai gyufatartó 12 ezerről 85 ezer forintra, az angol piperedoboz 40 ezerről 120 ezerre drágult, a bécsi pecsétnyomó és csengőcske ára 18 ezerről 140 ezerre emelkedett.

Vagyont emészt a betegség

Miközben a jóléti szolgáltatások köre idén jelentősen szűkült − csökkent a táppénz összege, szigorodtak a szabályozások, és a korábbi rokkantsági nyugdíj helyett csak sokkal alacsonyabb, nem alanyi jogon járó szociális járadék érhető el −, a hazai munkavállalók továbbra sem fordítanak kellő figyelmet az ilyen esetekben kieső jövedelmük kompenzálására. Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója szerint miközben már egy hónapnyi betegállománnyal egy 200 ezres fizetés csaknem fele elvész, a biztosítást vásárlók zöme a tényleges megélhetéshez szükséges összeg mindössze egytizedét szánja biztosítási összegben a kieső kereset pótlására. Különösen súlyosnak tekinthető a hazai piac alulbiztosítottsága a baleseti rokkantság, illetve a kritikus betegségek esetére fedezetet nyújtó termékeknél. Egy hosszabb betegszabadság alatt a korábban rendszeres jövedelem gyakorlatilag eltűnik, miközben a kiadások a korábbi szinten maradnak, sőt az egyéni körülményektől − a betegség vagy a rokkantság típusától, súlyosságától − függően nőnek is. Ilyen esetben pedig a pénzügyi tartalékok is hamar elfogynak. A MetLife tapasztalatai szerint a baleseti rokkantság, illetve a kritikus betegségek kockázatát kizárólag 30−50 millió forint értékű biztosítások képesek kezelni, miközben a magyarok továbbra is 2-3 millió forintos fedezetben gondolkodnak, ami jó esetben is csak egy évre tudja pótolni a kieső jövedelmet. Bartók szerint szemléletváltásra van szükség: Lengyelországban például a már említett összegeknél kezdődnek a kieső kereset pótlására szolgáló élet- és baleset-biztosítások.

Nincs miből spórolni

A fiatalok a felismerésig már eljutottak, ám többségük − saját bevallása szerint − egyelőre nem képes nyugdíjas éveire előzetesen megtakarítani. Az Aegon által a világ 12 országában közel 11 ezer munkavállaló − köztük 2722 fő 20−29 év közötti fiatal − megkérdezésével készült kutatás szerint a fiatal célcsoport megkérdezettjeinek kétharmada ugyan úgy gondolja, hogy szükséges megtakarítani a nyugdíjas évekre, ám az érintetteknek mindössze negyede előtakarékoskodik rendszeresen az időskorra, 41 százalék ugyanakkor azok aránya, akik azt jelezték, hogy ugyan átérzik a kérdés fontosságát, ám egyelőre nem tudnak az időskori jobb megélhetés céljából félretenni. A megkérdezett fiatalok 57 százaléka − Magyarországon több mint kétharmaduk − ugyan fontosnak tartja a kérdést, ám jelenlegi élethelyzetében nem tekinti prioritásnak. A fentiek is okozhatják, hogy a 20−29 év közötti fiatal munkavállalók 59 százaléka véli úgy, hogy nyugdíjasként rosszabb helyzetben lesz szüleinél. Arra a kérdésre, hogy vajon az időskori évei kiadási szükségleteit fedezni tudja majd, a megkérdezett korosztály 37 százaléka azt válaszolta, hogy kétségesnek tartja, 27 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy megtakarításai nagymértékben − akár 50 százalékkal is − elmaradnak az elvárásaitól.