Miközben a jóléti szolgáltatások köre idén jelentősen szűkült − csökkent a táppénz összege, szigorodtak a szabályozások, és a korábbi rokkantsági nyugdíj helyett csak sokkal alacsonyabb, nem alanyi jogon járó szociális járadék érhető el −, a hazai munkavállalók továbbra sem fordítanak kellő figyelmet az ilyen esetekben kieső jövedelmük kompenzálására. Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója szerint miközben már egy hónapnyi betegállománnyal egy 200 ezres fizetés csaknem fele elvész, a biztosítást vásárlók zöme a tényleges megélhetéshez szükséges összeg mindössze egytizedét szánja biztosítási összegben a kieső kereset pótlására. Különösen súlyosnak tekinthető a hazai piac alulbiztosítottsága a baleseti rokkantság, illetve a kritikus betegségek esetére fedezetet nyújtó termékeknél. Egy hosszabb betegszabadság alatt a korábban rendszeres jövedelem gyakorlatilag eltűnik, miközben a kiadások a korábbi szinten maradnak, sőt az egyéni körülményektől − a betegség vagy a rokkantság típusától, súlyosságától − függően nőnek is. Ilyen esetben pedig a pénzügyi tartalékok is hamar elfogynak. A MetLife tapasztalatai szerint a baleseti rokkantság, illetve a kritikus betegségek kockázatát kizárólag 30−50 millió forint értékű biztosítások képesek kezelni, miközben a magyarok továbbra is 2-3 millió forintos fedezetben gondolkodnak, ami jó esetben is csak egy évre tudja pótolni a kieső jövedelmet. Bartók szerint szemléletváltásra van szükség: Lengyelországban például a már említett összegeknél kezdődnek a kieső kereset pótlására szolgáló élet- és baleset-biztosítások.
Szerző: Nagy László Nándor
