Rob a Singularity University társalapító vezérigazgatója. Magas, szikár, szürke öltönyös, kigombolt inges, hosszú hajú amerikai, akiről már a megszólalása előtt azt suttogták, hogy 3D nyomtatóval készített edzőcipőben van. Mint kiderült, tényleg. Rob azért járt nálunk, mert intézménye Budapesten tartotta első európai csúcstalálkozóját. A nemrég felújított Zeneakadémián a világ üzlet- és politikacsinálói találkoztak, hogy megvitassák, milyen hatással vannak a hipergyorsan fejlődő technológiák és vállalatok az üzleti életre és a jövő társadalmára.
Talán nem véletlen, hogy a világ legnagyobb internetvállalatai által finanszírozott intézmény Budapestre hozta eseményét. Neumann Jánosnak tulajdonítják a szingularitás egyik első említését. Az 1950-es években a gyorsuló technológiai fejlődésről mondta, hogy lehetőséget adhat egy szingularitásra a történelemben, amely után az ember története, ahogy jelenleg ismerjük, nem folytatódhat. A szingularitást tudósok többféleképpen határozzák meg. Lényege röviden az, hogy eljön a kor, amikor a gépek mesterséges intelligenciája meghaladja az emberét. Most sok mindenkinek beugrik a Terminátor és a Skynet. A konszenzus azonban az, hogy nem tudjuk, miként folytatódik innen az emberiség története, hiszen ez a mesterséges intelligencia már reproduktív lesz, képes a sokszorozódásra és gyors fejlődésre. A jövőkutató Ray Kurzwell 2045 körülre, a sci-fi író Vernor Vinge 2030-ig várja a szingularitás bekövetkezését. A NASA szilícium-völgyi kutató központjában tevékenykedő Singularity University e kor előhírnöke. Rob vezetésével azon dolgoznak, hogy a technológiát a világ vezetői segítségével az emberiség szolgálatába állítsák, megoldva a jelenlegi legnagyobb globális kihívásainkat.
Rob a Design Terminálban összegyűlt közönség előtt azzal nyit: képzeljük el, hogy egy néma kínai és egy süket magyar, aki nem ismeri egymás nyelvét, folyékonyan beszélget egymással. Csendes morgás hallatszik. Az ehhez szükséges technológia darabjai már megvannak, csak össze kell őket illeszteni, és pár éven belül a valóságban is tanúi lehetünk egy ilyen beszélgetésnek. Aztán a vállalatok következnek, amelyek szerinte vagy átalakulnak, vagy eltűnnek. Technológiai, informatikai igazgatóik innovációs vezetőkké kell hogy váljanak, katalizálva a transzformációt. Aki ezt nem hallja meg, úgy jár, mint a Kodak, amely egykor 28 milliárd dollárt ért, 2012-re viszont csődbe jutott. Régen évtizedek alatt lehetett csak milliárd dolláros vállalatokat építeni. Nemrég a Grand Theft Auto videojátékból három nap alatt adtak el egymilliárd dollár értékben. Jack Andraka pedig 15 évesen kutatta ki a hasnyálmirigyrák új diagnosztikai eljárását. Rob szerint mindezt az internet, a technológia teszi lehetővé.
Minden kütyünk kiokosodik. Az információ és az adat viselhetővé válik. Elterjed a virtuális valóság használata. Rob tart egy kis okosszemüveg-bemutatót, utasítva az okulárét arra, hogy keressen meg különböző dolgokat a neten. Megtalálja, és kivetíti a közönségnek egy tableten. Aztán Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesre mutat, aki néhány perccel korábban jelentette be, hogy a Design Terminál önálló költségvetési fejezet lesz a jövőben. Rob arra inti, hogy sose tárgyaljon úgy, hogy ő csak "mezei" szemüvegben van, mert az okos szemüveg érzékeli a tárgyalópartner szemmozgását, mimikáját és bőrének hőmérsékletét, elárulva ezzel, hogy az illető igazat mond-e vagy sem. Sőt, Rob fülhallgatóján keresztül még egy globális tanácsadó csapat is hallgatja és látja a beszélgetést, további okosságokat duruzsolva. A politikus jövője tehát nem lett egyszerűbb. De Robnak a tanárok és orvosok számára is van jövőképe. A pedagógia jövője a technológia. A különböző applikációk és programok sokkal hatékonyabban oktatnak majd, mint az emberek, a tanárok dolga a jövőben az lesz, hogy a megfelelő eszközök felé irányítsák a tanulókat. A diagnosztikát a mesterséges intelligencia uralja majd. Így orvos helyett a tabletünk szkenneli majd végig a testünket, és mondja meg sokkal biztosabban, hogy mi bajunk. Méghozzá három éven belül − Rob szerint.
A technológia elhozza a bőség korát, ez most a dolgok mozgatója ott, ahonnan Rob jött. Felveti: tudja-e valaki, hogy öt nap alatt annyi napenergia éri a Földet, amennyi energiát az emberiség fennállása óta felhasznált? Tehát nem az energia szűkössége a probléma, hanem az, hogy ma még nem tudjuk begyűjteni és tárolni. És lesz étel, ital is bőven, mert ezek tömeges előállítására is rendelkezésünkre áll majd a megfelelő technológia. Az internet mindenkit utolér, hiszen a Loon azon dolgozik, hogy az atmoszféra szélén lebegő ballonok mindenki számára wi-fi kapcsolatot biztosítsanak a Földön. A Dolgok Internetje, ahogy Robék nevezik, ma 2 milliárd összekapcsolt számítástechnikai eszközt jelent. 2025-re ez a szám 50 milliárd lesz. Ha mi, emberek, mondjuk 9 milliárdan leszünk addigra, akkor már mi leszünk a kisebbség. Eljön a gépek kora? Mi lesz a munkával, ahogy ma ismerjük? Lesz újra géprombolás? Mi lesz az emberi intelligenciával, ha eljön a bőség? Azon kapom magam, hogy kint a hidegben várom az újvárosi buszt.
A szerző startup-tanácsadó
Szerző: Csaba Ferenc
