Európai áttörést hozhat a németországi minimálbér

A német koalíciós tárgyalásokon ismét előtérbe került a minimálbér általános bevezetése − ágazati szinten már eddig is rögzítettek órabéreket, és a kollektív szerződések is igyekeztek bérhatárokat megállapítani, de a munkavállalók mintegy harmadára nem vonatkozik semmilyen minimálbér-garancia. A mostani tárgyalások középpontjában viszont mint országos, minden szektorra kiterjedő minimum szerepel a 8,50 eurós órabér. Bevezetését az uniós országok mellett az Európai Bizottság (EB) is üdvözölné, hiszen a magasabb német bérek nagyobb fogyasztáshoz is vezetnének. Az EU perifériáján lévő tagországok versenyhelyzetük javítását remélhetnék a német béremeléstől, Brüsszelnek pedig kevésbé kellene aggódnia a német kereskedelmi mérlegtöbblettől és nyilvánvalóan Berlin sem gáncsolná többé az európai minimálbér bevezetését, amit az EB tavaly szorgalmazott. A foglalkoztatásért és szociálpolitikáért felelős biztos, Andor László úgy érvelt, hogy a minimálbér segít véget vetni a pénzügyi válság nyomán mindennapos jelenségnek, azaz a munkaköltségek bér általi lenyomásának. A válság előtti évtizedekben, ha Európa versenyképességéről volt szó, az egyik legfőbb gátnak a szociális juttatások magas színvonalát jelölték meg. Mára ez megváltozott − az, hogy valakinek állása van, messze nem garancia arra, hogy kiemelkedik a szegénységből. Az európai munkavállalók nyolc százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ezért Andor nem csupán a minimálbér széles körű bevezetését tanácsolná, de azoknak lehetőség szerinti megemelését is. Különösen azokban az országban nagy a leszakadás veszélye, ahol nagyon egyenlőtlen a jövedelem elosztása és alacsony a munkaintenzitás. (Ma nincs minimálbér az EU-ban Németországon kívül Ausztriában, Olaszországban, Dániában, Svédországban és Finnországban.)

A már bevezetett minimálbérek is meglehetősen nagy szórást mutatnak, ha az átlagbérekkel vetjük össze: Romániában az átlag negyede, míg Írországban éppen a fele. A nagyvonalú szociális ellátásáért sokat bírált Görögországban viszont átestek a ló túloldalára: a kiskereskedelemben például szinte megegyezett a bruttó átlagbér összegével (tavaly óta már csökkentették).

Az EB tisztában van azzal, hogy a kieső adóbevételt valahonnan pótolni kell, ezért a munkát sújtó adóterheket másokkal kompenzálná, például a környezetszennyezést, a fogyasztást vagy az ingatlanokat adóztatná inkább, és sok tagállamban a bizottság teret lát a munkaadói tb-járulék jelentős csökkentésére is. Mivel azonban ezek mind tagállami hatáskörben vannak, Brüsszel csupán ajánlásokat fogalmaz meg.

A European Industrial Re­lations Observatory (EIRO) nemzetközi agytröszt brit kutatói viszont arra figyelmeztetnek, hogy az európai versenyképesség szempontjából a bérszínvonal emelkedésének üteme csak addig kívánatos, amíg az nem haladja meg a termelékenység növekedésének mértékét.

Szerző: Fóti Tamás