Napi Gazdaság

Az osztalék vigasztalhatja az OMV részvényeseit

Gyenge eredményt ért el az osztrák OMV a múlt év utolsó negyedévében, ugyanakkor az alacsony termelési adatokat már korábban közzétette a társaság, így nagy meglepetés nem érte a befektetőket. A nettó profit 178 millió euró lett, míg az elemzők 215 millióra számítottak. Ráadásul a cég tényleges tevékenységéből származó 444 milliós üzemi eredmény is elmaradt a várt 529 millió eurótól. Az üzemi eredményen belül a legrosszabbul a kitermelési üzletág teljesített, a 257 milliós üzemi eredménye több mint 30 százalékkal lett alacsonyabb a várakozásoknál. Ugyanakkor a finomításon elért 92 millió eurós profit kellemes meglepetést okozott, mivel 20 százalékkal haladta meg az elemzők várakozását. Az eredmények nagyságából azonban jól látszik, hogy erős kitermelési tevékenység nélkül nem tud jó negyedévet produkálni a társaság. Jelenleg Líbiában és Jemenben is gondjai vannak az osztrák cégnek, ami alaposan csökkentette a kitermelt mennyiséget. Ugyanakkor a negyedik negyedévben már napi 18 ezer hordóval emelte a kitermelést a tavaly nyáron megvásárolt északi-tengeri mező. Ez reményt ad ez évre is, hiszen a társaság előrejelzése szerint ez utóbbi mező hozzájárulásával az idén 320−340 ezer hordóra akarják feltornászni a kitermelést, míg hosszabb távon 400 ezer hordó a cél. Gondot jelenthet viszont, hogy a cég előrejelzése szerint az idén 100 dollár körül alakulhat a Brent hordónkénti átlagos ára, ami visszaesés a múlt évhez képest. Jó hír viszont a részvényeseknek, hogy az 1,2 eurós tavalyi osztalékot 1,25 euróra emelte a cég vezetése az idén, igaz, ez megegyezik az elemzők várakozásával.

Hatékony volt a mennyiségi lazítás?

A hosszabb távú hozamok viszonylag nagy mértékben csökkentek azokon a napokon, amikor a Fed mennyiségi lazítást jelentett be. Ennek célja azonban az volt, hogy a hosszú távú hozamok azon szintek alá csökkenjenek, amelyeket a lazítás nélkül elértek volna.

Túl a vörös vonalakon

Az ukrán válság új mélypontjához érkeztünk, sokan − tüntetők és rendőrök − vesztették életüket. A vörös vonalakon átléptek, az álláspontok keményebbé váltak, a kompromisszumos megoldás valószínűsége egyre kisebb.

Feszült a helyzet Ukrajnában

Véres összecsapásokba torkollt az ukrán krízis, amelynek politikai felelősei egymásra mutogatnak. Bár a nemzetközi közösség elítélte a vérontást, a nagyhatalmak közötti érdekellentét miatt nem várható gyors szankciók bevezetése. Piaci szereplők már a csőd lehetőségével is számolnak.

Komoly árat fizethet Svájc a népszavazásért

Ártani fog a svájci növekedésnek a népszavazás bevándorlást korlátozó eredménye − állítják Svájccal foglalkozó gazdasági elemzők. A Bloombergnek nyilatkozó 21 elemző közül 16 gondolja úgy, hogy a döntés negatívan hat majd a svájci GDP-re, a szakértők szerint évente 0,1−0,3 százalékponttal csökken az ország bruttó kibocsátása, egyes vélemények szerint tíz év alatt 2 százalékkal csökkenhet emiatt a GDP. A negatív hatás főleg azért jelentkezne, mert a külföldi cégek elhalaszthatják beruházásaikat, tartva attól, hogy nem találnak megfelelő embereket, akikkel feltölthetik a pozíciókat, külföldieket pedig csak korlátozottan küldhetnek majd. A svájci döntéssel kapcsolatban európai politikusok is megszólaltak, Arnaud Montebourg francia ipari miniszter például egyenesen gazdasági öngyilkosságnak nevezte a döntést.

Saját kötvényeket dobhat piacra Skócia

Lehetővé tette a brit pénzügyminisztérium, hogy Skócia 2,2 milliárd font (3,7 milliárd dollár) értékben saját államkötvényeket bocsásson ki és így a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozza magát. Ez megegyezik azzal az összeggel, amit az elszakadásáról szeptemberben népszavazást tartó tagállam most az Egyesült Királyság befektetési alapjától kölcsönözhet. A brit minisztérium szakértői szerint viszont Skócia jelentősen drágábban kaphatna hitelt, mint Nagy-Britannia egésze, mert a skót kormány kockázatosabb adós, mint a brit, és a kibocsátható kötvények likviditása is alacsonyabb. A bejelentés újabb témát adott a Skócia függetlenségéről szóló vitának, amelybe immár a skót és angol politikusok mellett José Manuel Barroso is bekapcsolódott, aki azt nyilatkozta, a független Skócia EU-csatlakozása nagyon nehéz, sőt közel lehetetlen lenne.

Nowotny: Elhárulhat a defláció veszélye

Az eurózóna alacsony inflációja és az erős euró a gazdaság önkorrekciójához vezethet, ami fölöslegessé teheti az Európai Központi Bank (ECB) beavatkozását − nyilatkozta a Reutersnek Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke, az ECB igazgatótanácsának tagja. Amennyiben a reálgazdaság valóban erőre kap és a német bértárgyalások jelentős béremelkedéshez vezetnek, elhárul a deflációs veszély. Nowotny is támogatja, hogy segítsék nagyobb likviditáshoz az európai bankrendszert. A pénzügyi válság idején az értékpapír-piaci program (SMP) keretében az ECB 200 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket, és azóta is akadályozta, hogy ez a pénz a reálgazdaságba jusson. Ha változtat politikáján, az ECB mintegy 170 milliárd eurót szabadítana fel, amit a bankok új, olcsó hitelezésre használhatnának.

Szárnyalnak a jelzáloghitelek Oroszországban

Fellendült a jelzálog-hitelezés Oroszországban, pedig az oroszok korábban nem kedvelték ezt a kölcsöntípust és a bankok sem szívesen foglalkoztak vele. Az árak stabilizálódása és a hitelek megismertetése azonban változtatott ezen, a piac nőni kezdett, és a bankok rávetették magukat az új lehetőségre. Az ország domináns jelzálog-hitelezője, az állami Szberbank januárban 55 százalékkal több jelzálogkölcsönt nyújtott, mint a múlt év első hónapjában − írta a The Moscow Times −, és annak érdekében, hogy ezt a lendületet tartani tudják, leszállították a kamatokat. A Vedomosztyi című lap szerint a múlt héten a bank valamennyi jelzáloghitel-kamatát 0,5 százalékkal, 12,5−13,5 százalékra vitte le az átlagos, 50 százalék önerős, tízéves lejáratú kölcsönöknél. Versenytársa, a szintén állami VTB ugyancsak több mint 50 százalékkal tudta növelni ezt az állományt, miközben a piac egésze mintegy 30 százalékkal bővült.

Új fejezet kezdődik a Peugeot történetében

Veszteséges évet zárt a Peugeot és Citroën márkákat gyártó francia PSA, a tőkeemelési megállapodás azonban új reményeket ad a küszködő cégnek. A PSA, amelyet a legrosszabbul érintette a hatéves mélyponton lévő európai autókereslet, 2013-ban 2,3 milliárd euró veszteséget könyvelt el. Az egy évvel korábbi 5 milliárdos mínuszhoz képest ez jelentős javulásnak számít. Elemzők szerint a cég eredményén is meglátszik, hogy javul az európai kereslet, a második félévben például látványosan jobban teljesített a PSA, mint az elsőben. A cég hivatalosan is bejelentette, megállapodott a Dongfenggel és a francia kormánnyal, mindkét fél 800 millió euró értékben vásárol részvényeket a cégben, ezzel egyenként 14 százalékos részesedést szereznek. A PSA további 1,4 milliárd eurót részvénykibocsátásból teremt elő. Az új tőkéből a hibrid technológiák és olcsó modellek fejlesztésére költenek majd, és mediterrán piaci terjeszkedésre is futja az összegből. A megállapodással új fejezet kezdődik a PSA életében, lemond ugyanis az eddigi elnök, Thierry Peugeot és a vezérigazgató Philippe Varin is. Utóbbi helyébe az eddigi helyettes, Carlos Tavares ül. Az új vezető terve szerint 5,27 milliárd eurót költenének a cég termékkínálatának átgondolására. Az összeg részben a tőkeemelésből, részben pedig a Banco Santandertől származik majd. A bejelentések hírére a PSA részvényei 9 százalékkal emelkedtek párizsi tőzsdén.