Az ukrán kormány kedd esti ultimátumát követően gyorsan eszkalálódott a politikai krízis Ukrajnában, az összeütközésben becslések szerint eddig legalább 25-en életüket vesztették. Az erőszakot a nemzetközi közösség szinte egyöntetűen elítélte, ám konkrét politikai szankciókról − amelyek mellett leginkább Németország és Lengyelország kardoskodik − sem az Európai Unió, sem más állam nem döntött. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter egyelőre a felelős személyek uniós bankszámláinak befagyasztásáról beszélt. A szankciókkal kapcsolatban az uniós külügyminiszterek ma tartanak sajtótájékoztatót, megfigyelők szerint nem valószínű, hogy konkrét intézkedést jelentenek be.
A lengyelek és a németek valószínűleg elébe akarnak menni az eseményeknek, és előbb javasolják a politikai felelősök számláinak befagyasztását, mint ahogy általános szankciók lépnének életbe. Az összecsapásokat követően Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára és Joe Biden, az USA alelnöke a békés és demokratikus rendezést sürgették, míg José Manuel Barroso, az unió főbiztosa az ország politikai vezetésének felelősségét hangsúlyozta az alapvető jogok és a szabadság védelmének biztosításában. Barroso közleményében figyelmeztetett, hogy Catherine Ashton külügyi főképviselővel javasolni fogják a túlzott erő alkalmazásáért felelőssé tehetők ellen a célzott intézkedéseket.
Az ukrán válság hatására csőd közeli helyzetet kezdett árazni a piac: az 5 éves állampapírra köthető CDS 1200 bázispont fölé ugrott, míg az ukrán devizakötvények hozama 15 százalékig emelkedett. Vészesen fogy Ukrajna devizatartaléka − figyelmeztet a Bank of America-Merrill Lynch. Gyorselemzésük szerint júniusig egymilliárd dollárnyi követelést kell teljesítenie az országnak, s ezt követően a tartalékok az év végéig a pénzügyi egyensúly küszöbértékének számító 15 milliárd eurós szintre eshetnek. A Standard Bank szerint egyelőre annak ellenére nem alakult ki fizetési válság, hogy egyre nő a nyomás a hrivnyán − ez égeti a tartalékokat −, de a bank becslései szerint a 30 milliárd dolláros jelenlegi tartalék elég a lejáratok teljesítésére. A Nomura szerint pedig azért nem lesz fizetési válság, mert piaci nyomásra a Kreml valószínűleg ki fogja segíteni a Janukovics-kormányt.
Szerző: Gerőcs Tamás
