Napi Gazdaság

Jönnek a fluoreszkáló selyemhernyók

Leginkább ambivalensnek lehetne nevezni a két, gazdaságilag legnagyobb ázsiai ország, Japán és Kína hozzáállását a genetikailag módosított organizmusokhoz (gmo). Miközben a lakosság általában szkeptikus a módosított élelmiszerekkel kapcsolatban, a kormányok bizonyos keretek között támogatják az ilyen termények termelését és behozatalát. Tavaly májusban okozott utoljára nagyobb fennakadást az a hír, miszerint egy Ázsiába tartó, 25 ezer tonnás amerikai gabonaszállítmány a Monsanto vállalat által kidolgozott, viszont a hatóságok által nem engedélyezett módosított géneket tartalmaz. Japán, ahová a szállítmány nagy része tartott, vissza is mondta a megrendelését.

Trendváltozás Amerikában, már a "géntisztát" keresik a vevők

A közel húsz éve tartó gmo-forradalomnak már rövid távon is súlyos következményei lehetnek az Egyesült Államokban: a "géntiszta" termékek iránt emelkedik a vásárlói igény, a 90 százalékban fertőzött agrárium azonban képtelen kellő mennyiségben hagyományos alapanyagot termelni.

Termesztőből ellenző lett Románia

A kusza jogszabályi környezet és laza hatósági felügyelet átláthatatlanná teszi a génmanipulált termékek arányát Romániában. Miközben Bukarest elutasítja az újabb hibrid engedélyezését, az országban egyre nő a génmódosított kukoricaültetvények aránya.

Mélyponton a kínai ipar

Hét hónapos mélyponton van a kínai feldolgozóipar aktivitását jelző beszerzésimenedzser-index (PMI) februárban az HSBC előzetes olvasata szerint. A januári 49,5 pontról, ami szintén a szektor zsugorodását jelezte, ebben a hónapban 48,3 pontra zuhant a mutató. Ennek részben oka lehet a január 31-ével kezdődött egyhetes holdújévi ünnep, amely alatt zárva tartottak a kínai gyárak. Épp emiatt sok elemző szerint nem kell túl sokat belelátni az előzetes PMI-adatokba, és érdemes várni a végleges olvasatig a kétségbeeséssel. Az azonban igaz, hogy már a januári feldolgozóipari PMI is lassulást mutatott és a kormány előrejelzése szerint 2014-ben a gyári kibocsátás 24 éves mélypontnak számító 7,4 százalékkal növekszik csak. Emiatt is várhatóan növekedni fog a nyomás a döntéshozókon, hogy aktívabban segítsék az ipari bővülést.

Zuhantak az oroszországi vállalati beruházások

Növekszik az orosz gazdaság stagnálásának veszélye, miután a vállalati beruházások a múlt hónapban jelentősen csökkentek.

Nyereséges évet zárt tavaly az Accor

Sikeresen használta ki a globális fellendülés beindulását az Accor SA, legalábbis a vezérigazgató, Sebastien Bazin részben erre vezette vissza, hogy a legnagyobb európai szállodacsoport a vártnál izmosabb nyereséggel tudta zárni 2013-at. Az EBIT szerinti eredmény 1,9 százalékkal, 536 millió euróra nőtt, ez meghaladja mind a társaság saját 530 milliós várakozását, mind a Bloomberg valamivel alacsonyabb elemzői konszenzusát. A nettó profit 126 millió euró lett, szemben az egy évvel korábbi 599 milliós veszteséggel. A Sofitel és Ibis láncokat működtető francia társaság élére tavaly augusztusban került új vezér − Bazin elődjét elküldték −, majd novemberben változtattak az addigi stratégiai terven. Az Accor korábbi vezetése ingatlaneladásokra, illetve még több üzemeltetői szerződésre készült, az új azonban inkább arra fokuszál, hogy tulajdonos is legyen az általa működtetett szállodákban. A költségcsökkentési programot folytatják: tavaly 37 millió eurót faragtak le a tervezett 30 millió helyett, idén pedig további 63 millió euróval akarják megvágni a kiadásokat. Az Accor emellett felvásárlásokra is készül, erre a célra mintegy kétmilliárd euró készpénzállománya van (bár egy részét ennek a 2017−2020 közt lejáró adósságok törlesztésére akarják félretenni a vezérigazgató szerint). A csoport novemberben azt közölte, hogy főleg olcsó és középkategóriás hoteleket akarnak venni Európában, mert ezekből hiány van.

Döntöttek az ukránellenes szankciókról

Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások tilalmáról és az erőszakért felelős vezetők elleni szankciókról döntöttek az Európai Unió külügyminiszterei csütörtöki brüsszeli rendkívüli értekezletükön. Az amerikai hatóságokkal egyeztetett szankciók beutazási tilalomra és számlabefagyasztásra terjednek ki, és várhatóan péntek reggeltől már hatályosak is. Ugyancsak egyeztetnek az uniós illetékesek Washingtonnal arról, hogy kik kerüljenek fel a feketelistára, az Egyesült Államok további 20 személyre terjeszti ki a beutazási tilalmat. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter útban Kijev felé úgy nyilatkozott, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő nem lesz a feketelistán, mert nyitva akarják tartani a "kommunikációs csatornákat".

Nem vettek vissza az Hermes vevői

Szembe ment a nagy luxusipari cégek általános trendjével az Hermes International SA: tavaly a negyedik negyedévben a maga által vártnál 4,6 százalékkal jobban, 1,09 milliárd euróra tudta növelni forgalmát (árfolyamváltozások nélkül számolva 11 százalékkal). Az év egészében állandó árfolyamon 13 százalékkal bővült az árbevétel (a részletes jelentést márciusban teszik közzé). A luxuson belül is exkluzív kategóriának számító Hermes-holmik iránt erős maradt a kereslet mind Kínában, mind Európában, miközben olyan nagy riválisok, mint a Prada S.p.A., a Guccit is magáénak tudó Kering SA vagy az ágazatban világelső LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton SA csoport lassulással voltak kénytelenek szembenézni. Kínában mind az utolsó negyedévben, mind 2013 egészében 19 százalékos növekedést tudott elérni az Hermes, amely egy új márkaüzletet nyitott az országban − idén várhatóan megnyílik sanghaji áruházuk is, ahol a brand teljes választékát kínálják majd. Az Hermes európai forgalmában kevesebbet számítanak a kínai turisták vásárlásai, mint más házaknál: hazai boltjaikban a vevők zöme francia − mondta a Reutersnek Axel Dumas vezérigazgató −, különösen a karácsonyi időszakban. A "kezdő" luxusfogyasztók először a mindenki által ismert nagy márkákat keresik − hangoztatják rendre ágazati elemzők −, utána váltanak az olyan szofisztikáltabb és méregdrága márkákra, mint amilyen az Hermes is. A több mint 23 százalékban tulajdonos LVMH minden felvásárlási kísérlete ellenére családi többségi tulajdonban levő francia divatház nem is folytat olyan terjeszkedési politikát, mint számos riválisa − nem céljuk, hogy "minden utcasarkon" legyen egy Hermes-üzlet. Ma már mások is visszavettek az expanzióból a brand védelme érdekében − köztük a Louis Vuitton is.

A CIB hosszú távon tervez Magyarországon

Az Intesa Sanpaolo hosszú távra akar befektetni Magyarországon − mondta Ignacio Jaquotot, a bankcsoport nemzetközi leányvállalatok divíziójának vezetője tegnap, miután találkozott Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével. A bankcsoport közleménye szerint a divízió vezetője első alkalommal látogatott Budapestre, a találkozón számos kérdés szóba került, a többi között a CIB Bank fenntartható növekedésen alapuló stratégiája és a magyar gazdaságot érintő legutóbbi fejlemények. A találkozót megelőzte az a nemrég tett bejelentés, hogy az Intesa Sanpaolo 2014 áprilisától Simák Pált választja a CIB Bank igazgatósági elnökévé és vezérigazgatóvá. A magyar vezérigazgató megválasztásával a csoport megerősíti a Magyarország iránti bizalmát, valamint annak stratégiai fontosságát − tette hozzá a divízióvezető, aki szerint a vállalatvezetés helyi szakemberekkel való megerősítése a következő hónapokban folytatódhat.