Napi Gazdaság

Kevés az olyan hely, ahol nem látszik a kimentett pénz

Összességében már nincs biztonságos hely, ahol titokban parkoltatni lehet a vagyonokat − mondta Jalsovszky Pál ügyvéd. Alapvetően minden államnak az az érdeke, hogy ne kerüljön feketelistára, így pár éven belül az olyan bevehetetlen bástyák is átjárhatóvá válhatnak, mint Andorra vagy a Kajmán-szigetek. Azért lehetőségek mindig vannak. Az adatszolgáltatást ki lehet kerülni, ám ezzel az ellenálló ország feketelistára kerülhet. Így Svájc, néhány egzotikus sziget és Luxemburg is hajlandó az információcserére. Ausztria egyelőre "dacol", a magánszemélyek itt elhelyezett vagyonából hajlandó forrásadót levonni, de adatot nem ad ki − kérdés, meddig tart az ellenállás. Az OECD olyan új modellegyezményt fogalmazott meg, amely nemcsak a kettős adóztatási, hanem az adatcsere-egyezmények kötését is lehetővé teszi.

Tartja magát az E-Alap

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett pénzforgalmi adatok alapján októberben 56,5 milliárd forintos "többlettel" zárt az E-Alap. A bevételi oldalon éves szinten 1804,3 milliárd forint az előirányzat, ebből az első tíz hónapban 1542,8 milliárd teljesült, ez 38,9 milliárddal több az időszakos előirányzathoz képest.

A kockázati felár is követte a kamatpályát

Jelenleg a befektetők jóval kevésbé tartják kockázatosnak Magyarországot, mint tavaly augusztusban, amikor elkezdődött a kamatvágási ciklus. Egyes elemzők szerint a cds-mutató a külső adósság masszív csökkenése nyomán lejjebb mehet, mások viszont egyelőre javulást várnak.

Lassan elfogynak az építőipari vállalkozások

Minden korábbi rekordot megdöntött októberben a megszűnő cégek száma az építőiparban. A 655 törlés a közeljövőben aligha ismétlődik meg, de az új eljárások számának emelkedése azt mutatja, hogy az ágazatban tartósan megmarad a magas partnerkockázat. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltatónál úgy vélik, hogy a növekvő számú kényszertörlés miatt nem kell félni, hiszen a jelenség inkább az ágazat megtisztulását szolgálja. A megszűnések mögött most még jobbára a tavaly indult felszámolási eljárások húzódnak meg, ezek magyarázzák a jelenlegi megszűnések kétharmadát. Ugyanakkor az induló eljárások között egyre nagyobb súllyal szerepelnek a kényszertörlések (357 eljárás), számuk már meg is haladja a felszámolások és végelszámolások összesített értékét (összesen 300 eljárás). Így jövőre várhatóan a kényszertörlés veszi át a leggyakoribb megszűnéshez vezető eljárás szerepét a felszámolástól. Októberben erős emelkedést mutatott az új cégek száma is az ágazatban, de a 391 cégalapítás még mindig messze elmarad mind a megszűnések, mind a korábbi alapítások számától.

Rosszul fizet a lekötött forintbetét

Az egyre alacsonyabb alapkamat a megtakarításokra fizetett hozamokra és ezzel párhuzamosan a lakosság megtakarítási hajlandóságára is komoly hatással van. Az MNB adataiból a kamatcsökkentési ciklus a háztartási betétkamatokban is jól nyomon követhető. A rendelkezésre álló statisztikák szerint miközben az alapkamat 2012 szeptembere és idén szeptember vége között 290 bázisponttal, 6,5 százalékról 3,6 százalékra zsugorodott, az éven belüli betétkamatok a jegybanki kamatokat felülmúló mértékben, 3,42 százalékponttal, 3,11 százalékra zsugorodtak. A csökkenésen ugyanakkor "nyerhettek" a hosszabb távú betétekben bízók, hiszen a kamatszint csak kisebb mértékben tudott már csak zsugorodni, 5,0 százalékról 2,92 százalékra. A "nyereség" persze csak annyi, hogy a jegybanki és a bankok által kínált kamatok közötti kamatkülönbözet 150 bázispontról 68 bázispontra szelídült.

Ötszínes nyomtató az OKI-tól

A színes multifunkciós berendezésekre fokuszáló stratégia egyelőre sikeresnek bizonyul, az OKI Systems (Magyarország) Kft. nemcsak piaci részesedését tudta növelni a szegmensben, de árbevétele is emelkedett. Az áprilisban indult pénzügyi év első hat hónapjában 15 százalékkal − az OKI-leányvállalatok közül a legjobb teljesítményt nyújtva a régióban − nőtt a forgalom, a 399 millió forint alapján pedig tartható lesz az egész évre tervezett 800 millió forintos bevétel − mondta Tamás Loránd, az OKI kelet-közép-európai piacokért felelős regionális pénzügyi vezetője. Az első féléves adatok alapján 25 százalékot tett ki az eszközök, míg 75 százalékot a kellékanyagok értékesítése.

Dugig vannak a lengyel gáztározók

Befejezéséhez közeledik kétéves késéssel a legnagyobb lengyel föld alatti gáztározó építése, aminek köszönhetően az idei télnek minden idők legnagyobb gáztartalékával vág neki az ország − írta a Gazeta Wyborcza. Így ha megismétlődne a korábbi évek gázháborúja Ukrajna, Belarusz és Oroszország között, akkor sem fenyegetné energiahiány Lengyelországot. A Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo (PGNiG) harmadával nagyobb készlettel vág neki az idei télnek, mint tavaly. A cég fennállása óta először 2,4 milliárd köbmétert ért el gáztartaléka, ami az ország több mint kéthavi fogyasztásának felel meg. Ez annak köszönhető, hogy már 1,2 milliárd köbméternyit töltöttek a hivatalosan még át sem adott wierzchowicai óriás tározóba. Nem csoda, hogy türelmetlenek voltak, hiszen az áfa nélkül több mint 70 milliárd forintos beruházás − aminek mintegy felét uniós dotáció biztosítja − három helyett öt év alatt készült el. A kivitelező PBG ezért a felelősséget elsősorban a német MAN gépeinek hibáira hárította. A késésért a PGNiG a szerződött összeg 10 százalékát vonta le büntetésként − többet a megállapodás nem tett lehetővé.

Elismerte hibáját a rigai pláza építője

Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy a több mint 40 halálos áldozatot követelő rigai plázaomlás az építő vállalat hibája miatt következett be, a Re & Re lett cég vállalja a felelősséget. A társaság a LETA lett hírügynökség jelentése szerint minden szükséges dokumentumot és információt a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátott, maga is vizsgálatot folytat, és független külföldi szakértőket is felkértek erre. A Maxima plázát mindössze két éve adták át, s a tetején éppen egy télikert építését végezték, amikor beomlott a tetőszerkezet. Most a tervektől az építésnél felhasznált anyagok minőségéig mindent ellenőriznek, s ezt kiterjesztik valamennyi most folyó építkezésükre is. Ez az óvatosság indokolt, különösen annak fényében, hogy nem ez volt az első ilyen esete a cégnek. Tavaly októberben az általuk épített rigai Alfa pláza tetejének 90 négyzetméteres darabja szakadt le, miután az előző éjszakai vihar megbontotta az épület frontját. Az esetről az interneten számolt be név nélkül az Alfa egyik alkalmazottja, az igazgatóság ugyanis közölte, hogy kirúgják, aki szellőztetni meri az ügyet. Azért tudott a társaság titkolózni, mert az omlás éjszaka történt és nem járt sérüléssel.

Túl sokat várnak a politikusok a jegybankoktól?

Fennáll a veszély, hogy a költségvetési és pénzügyi stabilitás miatti aggodalom eltereli a világ jegybankjainak figyelmét elsődleges feladatuktól, az árstabilitás biztosításától − mondta hétfőn Jens Weidmann, a német központi bank elnöke a Harvardon. A közgazdász szerint, aki az ECB kormányzótanácsának is tagja, túl sok felelősség került át a jegybankokra a kormányzatoktól a válság alatt, amikor a monetáris politikai döntéshozók az USA-tól Európán keresztül Japánig drámai lépéseket tettek a gazdaság és a pénzügyi piacok megmentéséért. Sok politikus szerint a jegybankároknak sosem lehet elég keze ahhoz, hogy több gyeplőt is tartva egyszerre biztosítsák az árstabilitást, csökkentsék a munkanélküliséget, ellenőrizzék a bankokat, kezeljék az államadósságot, alakítsák a kamatgörbét és menedzseljék az árfolyamokat − panaszolta Weidmann. Megjegyzései arra utalnak, hogy ellenezné, ha az ECB drasztikusabb lépéseket tenne az európai gazdaság élénkítésére, például további állampapírokat vásárolna vagy tovább tartaná ultraalacsony szinten a kamatlábat, mint azt az inflációs kilátások indokolnák.