Rosszul fizet a lekötött forintbetét

Az egyre alacsonyabb alapkamat a megtakarításokra fizetett hozamokra és ezzel párhuzamosan a lakosság megtakarítási hajlandóságára is komoly hatással van. Az MNB adataiból a kamatcsökkentési ciklus a háztartási betétkamatokban is jól nyomon követhető. A rendelkezésre álló statisztikák szerint miközben az alapkamat 2012 szeptembere és idén szeptember vége között 290 bázisponttal, 6,5 százalékról 3,6 százalékra zsugorodott, az éven belüli betétkamatok a jegybanki kamatokat felülmúló mértékben, 3,42 százalékponttal, 3,11 százalékra zsugorodtak. A csökkenésen ugyanakkor "nyerhettek" a hosszabb távú betétekben bízók, hiszen a kamatszint csak kisebb mértékben tudott már csak zsugorodni, 5,0 százalékról 2,92 százalékra. A "nyereség" persze csak annyi, hogy a jegybanki és a bankok által kínált kamatok közötti kamatkülönbözet 150 bázispontról 68 bázispontra szelídült.

Az azóta bekövetkezett két újabb, összességében 0,4 százalékpontos kamatvágás után elmondható, hogy lényegében elveszett a rövid távú megtakarítási lehetőség a magyar piacról. Egymillió forint betét évi 3 százalékos kamatra történő elhelyezése után az első három hónapban csak veszteség képződik, s 4 hónapra is az ügyfél csak alig egy üdítős ebéd árát, 1753 forintot tud keresni pénze fialtatásából, ha kiveszi a pénzét a bankból. Ezt is úgy, ha számlavezető bankja a pénzfelvételt egyetlen forinttal sem drágítja a 6 ezrelékes tranzakciós illetéken felül − ami persze szinte elképzelhetetlen. A betéti ajánlatok számára aligha jött jól, hogy a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetése (a kamatadó kvázi emelése) mellett a tranzakciós illeték augusztusi változása során a készpénzfelvételre eltörölték a korábban egységes 6 ezer forintos illetékplafont, amely így csak az átutalásoknál és a kártyás vásárlásoknál maradt érvényben. Ezzel a betétes az egymillió forintjára alig több mint félszázalékos nettó éves kamatot tud realizálni négy hónap alatt, míg a költségvetés a kamatadó, az eho és a tranzakciós illeték révén 8247 forintos bevételhez jut.

Jobban megéri a betéteken megkeresett pénzt átutalni a bankból, hiszen ebben az esetben az ügyfél − "extra" banki költségekkel továbbra sem számolva − már a második hónapban pozitívba fordíthatja a megtakarítások mutatóját − más kérdés, hogy a befektetésen elért évesített hozam az első negyedév végén is alig 1,1 százalék. Az illeték eredményrontó hatása a hónapok előrehaladtával csökken, ennek köszönhetően egy év után − az összeg elutalása esetében − már 2,0 százalékos nettó hozamot is be lehet zsebelni − igaz, az ehhez szükséges évi 3 százalékos betétkamat a 3,2 százalékra csökkent jegybanki alapkamat mellett aligha lesz általános.

Szerző: Nagy László Nándor