Összességében már nincs biztonságos hely, ahol titokban parkoltatni lehet a vagyonokat − mondta Jalsovszky Pál ügyvéd. Alapvetően minden államnak az az érdeke, hogy ne kerüljön feketelistára, így pár éven belül az olyan bevehetetlen bástyák is átjárhatóvá válhatnak, mint Andorra vagy a Kajmán-szigetek. Azért lehetőségek mindig vannak. Az adatszolgáltatást ki lehet kerülni, ám ezzel az ellenálló ország feketelistára kerülhet. Így Svájc, néhány egzotikus sziget és Luxemburg is hajlandó az információcserére. Ausztria egyelőre "dacol", a magánszemélyek itt elhelyezett vagyonából hajlandó forrásadót levonni, de adatot nem ad ki − kérdés, meddig tart az ellenállás. Az OECD olyan új modellegyezményt fogalmazott meg, amely nemcsak a kettős adóztatási, hanem az adatcsere-egyezmények kötését is lehetővé teszi.
Ugyanakkor hiába áll rendelkezésre hatalmas adatbázis, a szűréshez azt fel is kell dolgozni − az adóhatóságok kapacitása pedig véges. Nem valószínű, hogy minden beérkező információt fel tudnak dolgozni, ezek kihasználása nem túl erős. Így Jalsovszky szerint összességében három tendencia mutatkozik. Az egzotikus szigetek még mindig népszerűek, lehet számítani arra, hogy nem adnak ki könnyen használható információt. Népszerű célpont Szingapúr és Hongkong. Bár velük van Magyarországnak kettős adóztatási egyezménye, ezek az államok azonban erősek és jó érdekérvényesítő képességgel bírnak. A harmadik lehetőség Ausztria maradt, amely amíg lehet, ragaszkodik a titoktartáshoz − a kamatjövedelem után von ugyan 35 százalék forrásadót, ám ez a nagyjából nullaszázalékos devizabetétek után nem nagy tétel. Kérdés, meddig tart ki Ausztria a roppant erős politikai nyomás alatt − a hasonló helyzetű Luxemburg például már beadta a derekát és automatikusan ad adatokat.
Szerző: F. Szabó Emese
