Napi Gazdaság

Nem hozott fordulatot az iráni megállapodás

Az iráni atomprogramról a hét végén aláírt megállapodás nem hozott fordulatot az olajpiacon. Az árakat döntően továbbra is a líbiai események befolyásolhatják; az év végéig nem várható komoly fordulat.

Nyereséggel növeli lobbierejét Gatwick

Egyre több utast fogad és egyre nagyobb nyereséget ér el Nagy-Britannia második legnagyobb repülőtere, a fapados EasyJet fő brit állomása, Gatwick. A légikikötő adózás előtti eredménye 18,7 százalékkal, 27,3 millió fontra (45,3 milliárd forintra) nőtt az első félévben, áprilistól szeptemberig pedig 20,8 millió ember fordult meg utasként Gatwicken, 4,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az emelkedést leginkább az Európán belüli olcsóbb utak növekedésének köszönheti, a Norwegian Airlines például 12 új járatot indított Gatwickről, de folyamatosan növekszik az EasyJet és a Turkish Airlines forgalma és egyre több a tengerentúli járat is.

Megállapodott Argentína és a Repsol

A Repsol igazgatótanácsának szerdai jóváhagyására vár az a megállapodás, amelyben Argentína kárpótlást fizet az olajkonszern argentin leányvállalatának 2012. májusi államosítása fejében. Argentína tavaly sajátította ki az YPF-t, amelyben a Repsolnak 51 százalékos tulajdonrésze volt. A spanyol konszern több mint 10,5 milliárd dollárt követelt, amelynek hírek szerint a felét kaphatja meg államkötvények formájában. A tavalyi argentin lépés nemcsak a céget és a madridi kormányt háborította fel, de Spanyolország és Mexikó viszonya is megromlott. Mexikó Pemex olajmonopóliuma a Repsol egyik fő részvényese, és a közép-amerikai ország kormánya elégedetlen volt a jogvita spanyol kezelésével. A mostani megállapodás kemény, másfél évi csatározásnak vet véget és kidolgozásában részt vett Buenos Airesben mindhárom ország kormánya a Repsol csúcsvezetőivel és igazgatótanácsának tagjaival együtt, ezért megfigyelők szerint várható, hogy a szerdai döntés is helyben hagyja a kárpótlás mértékét.

Egyre több lakás épülhet az USA-ban

Felemás adatok jelentek meg kedden az Egyesült Államok lakáspiacáról. A lakásárak szeptemberben éves szinten 13,3 százalékkal emelkedtek, ami a leggyorsabb éves növekedés 2006 februárja óta. Egyes területeken, például az USA nyugati városaiban, még gyorsabban nőttek az árak, Las Vegasban például 29,1 százalékkal drágábbak az ingatlanok, mint tavaly szeptemberben, amiért egyes elemzők szerint felmerül a kérdés, hogy egy újabb buborék van-e kialakulóban. Havi összehasonlításban viszont hét hónapja a leglassabb áremelkedés volt szeptemberben: az S&P/Case-Shiller adatai szerint szezonális kiigazítás után 0,1 százalékponttal nőttek a lakásárak augusztushoz képest, így 1 százalékos az emelkedés. Ötéves rekordot döntött viszont az építési engedélyek kiadása, 6,2 százalékkal több új engedélyt adtak ki ingatlanok, főleg társas lakóházak és családi házak építésére, mint szeptemberben. Áprilistól októberig az engedélyek kiadása romlott, emelkedtek ugyanis a jelzáloghitelek kamatai, visszafogva ezzel a keresletet. Elemzők azt várják, hogy az új házak építése fokozatosan nőni fog az elkövetkező években, bár elképzelhető, hogy a lakáspiac a válság előttinél lassabb növekedésre áll be.

Finisben a német koalíciós tárgyalások

Utolsó, döntő szakaszba értek Németországban a konzervatív uniópártok, a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciós tárgyalásai, amelyek lapzártánk után is a legmagasabb szinten folytatódtak és mélyen az éjszakába nyúltak. A tárgyalásokon egyebek mellett az energiapolitika, a nyugdíj és a minimálbér ügye szerepelt. Szerdán írnák alá a megállapodást, amelynek kiszivárgott 117 oldalas tervezetében olvasható, hogy Németország továbbra is az eurózóna "stabilitási horgonya" marad, rögzítve azonban, hogy a zóna tagállamainak adóssága nem válhat közös adóssággá és minden ország magáért felel. "A nemzeti költségvetési illetékesség és a nemzetek feletti, közös felelősségvállalás összeegyeztethetetlen" − rögzíti és az SPD kérésére halványan utal az európai szolidaritásra.

Jobban muzsikálnak az európai kkv-k

Látható fellendülésnek indultak a kis- és középvállalatok (kkv) az Európai Unió legtöbb tagállamában, és ahol még nincs számottevő növekedés, legalább a gödörből kikerültek, és ezzel a háború utáni egyik legrosszabb korszakukon vannak túl. Az Európai Bizottság (EB) kedden nyilvánosságra hozott jelentése a kkv-k 2012-es aktivitását foglalja össze, tagállamokra lebontva. Az EB 2008 óta minden évben elvégzi az Európai Kisvállalkozó Intézkedéscsomag (SBA) tíz indikátora alapján a kkv-k helyzetének elemzését. Az európai kkv-k továbbra is a gazdaság fő hajtóerejének számítanak. A pénzügyi szolgáltatásokat nem számítva, a kkv-k az európai munkahelyek közel 40 százalékát nyújtják. Az EB jelentése szerint az idei év várhatóan fordulópont lesz az európai kkv-k életében, mert az elmúlt öt év bizonytalan gazdasági környezete után a foglalkoztatottság (0,3 százalékkal) és a hozzáadott értékük (1 százalékkal) is emelkedik, és a kedvező trend folytatódik 2014-ben. A mutatók között szerepel a vállalkozói készség, állami támogatás, közbeszerzés, vállalkozóbarát légkör (vagyis az adminisztrációs terhek csökkentése), hozzáférés az anyagi eszközökhöz, belső piaci feltételek, külpiaci jelenlét és innovációs alkalmazkodás.

Túl sokat várnak a politikusok a jegybankoktól?

Fennáll a veszély, hogy a költségvetési és pénzügyi stabilitás miatti aggodalom eltereli a világ jegybankjainak figyelmét elsődleges feladatuktól, az árstabilitás biztosításától − mondta hétfőn Jens Weidmann, a német központi bank elnöke a Harvardon. A közgazdász szerint, aki az ECB kormányzótanácsának is tagja, túl sok felelősség került át a jegybankokra a kormányzatoktól a válság alatt, amikor a monetáris politikai döntéshozók az USA-tól Európán keresztül Japánig drámai lépéseket tettek a gazdaság és a pénzügyi piacok megmentéséért. Sok politikus szerint a jegybankároknak sosem lehet elég keze ahhoz, hogy több gyeplőt is tartva egyszerre biztosítsák az árstabilitást, csökkentsék a munkanélküliséget, ellenőrizzék a bankokat, kezeljék az államadósságot, alakítsák a kamatgörbét és menedzseljék az árfolyamokat − panaszolta Weidmann. Megjegyzései arra utalnak, hogy ellenezné, ha az ECB drasztikusabb lépéseket tenne az európai gazdaság élénkítésére, például további állampapírokat vásárolna vagy tovább tartaná ultraalacsony szinten a kamatlábat, mint azt az inflációs kilátások indokolnák.

Elismerte hibáját a rigai pláza építője

Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy a több mint 40 halálos áldozatot követelő rigai plázaomlás az építő vállalat hibája miatt következett be, a Re & Re lett cég vállalja a felelősséget. A társaság a LETA lett hírügynökség jelentése szerint minden szükséges dokumentumot és információt a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátott, maga is vizsgálatot folytat, és független külföldi szakértőket is felkértek erre. A Maxima plázát mindössze két éve adták át, s a tetején éppen egy télikert építését végezték, amikor beomlott a tetőszerkezet. Most a tervektől az építésnél felhasznált anyagok minőségéig mindent ellenőriznek, s ezt kiterjesztik valamennyi most folyó építkezésükre is. Ez az óvatosság indokolt, különösen annak fényében, hogy nem ez volt az első ilyen esete a cégnek. Tavaly októberben az általuk épített rigai Alfa pláza tetejének 90 négyzetméteres darabja szakadt le, miután az előző éjszakai vihar megbontotta az épület frontját. Az esetről az interneten számolt be név nélkül az Alfa egyik alkalmazottja, az igazgatóság ugyanis közölte, hogy kirúgják, aki szellőztetni meri az ügyet. Azért tudott a társaság titkolózni, mert az omlás éjszaka történt és nem járt sérüléssel.

Dugig vannak a lengyel gáztározók

Befejezéséhez közeledik kétéves késéssel a legnagyobb lengyel föld alatti gáztározó építése, aminek köszönhetően az idei télnek minden idők legnagyobb gáztartalékával vág neki az ország − írta a Gazeta Wyborcza. Így ha megismétlődne a korábbi évek gázháborúja Ukrajna, Belarusz és Oroszország között, akkor sem fenyegetné energiahiány Lengyelországot. A Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo (PGNiG) harmadával nagyobb készlettel vág neki az idei télnek, mint tavaly. A cég fennállása óta először 2,4 milliárd köbmétert ért el gáztartaléka, ami az ország több mint kéthavi fogyasztásának felel meg. Ez annak köszönhető, hogy már 1,2 milliárd köbméternyit töltöttek a hivatalosan még át sem adott wierzchowicai óriás tározóba. Nem csoda, hogy türelmetlenek voltak, hiszen az áfa nélkül több mint 70 milliárd forintos beruházás − aminek mintegy felét uniós dotáció biztosítja − három helyett öt év alatt készült el. A kivitelező PBG ezért a felelősséget elsősorban a német MAN gépeinek hibáira hárította. A késésért a PGNiG a szerződött összeg 10 százalékát vonta le büntetésként − többet a megállapodás nem tett lehetővé.