Utolsó, döntő szakaszba értek Németországban a konzervatív uniópártok, a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciós tárgyalásai, amelyek lapzártánk után is a legmagasabb szinten folytatódtak és mélyen az éjszakába nyúltak. A tárgyalásokon egyebek mellett az energiapolitika, a nyugdíj és a minimálbér ügye szerepelt. Szerdán írnák alá a megállapodást, amelynek kiszivárgott 117 oldalas tervezetében olvasható, hogy Németország továbbra is az eurózóna "stabilitási horgonya" marad, rögzítve azonban, hogy a zóna tagállamainak adóssága nem válhat közös adóssággá és minden ország magáért felel. "A nemzeti költségvetési illetékesség és a nemzetek feletti, közös felelősségvállalás összeegyeztethetetlen" − rögzíti és az SPD kérésére halványan utal az európai szolidaritásra.
Az európai stabilitási mechanizmushoz (ESM) csak a legvégső esetben folyamodhat tagállam, ha az eurózóna stabilitása veszélyben forog és csak a német parlament egyetértésével, további feltétel a kedvezményezett ország elkötelezettsége a reformok és költségvetése konszolidációja mellett. A személyi kérdésekben egyedül Angela Merkel (CDU) kancellári posztja biztos. Eldöntetlen Sigmar Gabriel SPD-vezető tárcája, lehet, hogy igényt tart a munkaügyre, amely 120 milliárd euróval a "legvastagabb" tárca, és ahol érvényesíthet szociális elveket. Pártja a mai napig nyögi, hogy az előző nagykoalícióban belement a nyugdíjkorhatár 67 esztendőre való felemelésébe. Lehetséges azonban, hogy szemet vet Wolfgang Schäuble pénzügyminiszteri tárcájára, ebben az esetben a veterán CDU-politikusnak a külügy jutna. Arról korábban már megegyeztek, hogy nem lesz adóemelés, de az SPD által követelt minimálbér részletei még elfogadásra várnak, bár általában biztosra veszik a legalább 8,50 eurós kötelező órabér bevezetését. Meg kell még állapodni mintegy 50 milliárd eurós "egyéni szívfájdalmakról", jóllehet 2017-ig az államháztartásnak csupán 15 milliárdos többletével számolnak.
Berlin megerősítené az EU külpolitikáját, különleges partneri viszonyra törekedne Moszkvával és folytatná az EU bővítését a Nyugat-Balkánon, amennyiben a tagjelöltek eleget tesznek a feltételeknek. Törökország csatlakozásáról megerősítik, hogy ez egy "nyitott végű folyamat", a tagságról Törökországon belül is viták vannak. Ha az EU-nak nem lesz meg a felvételi képessége vagy Ankara nem lesz képes eleget tenni a tagságból következő feltételeknek, akkor olyan megoldást kell találni, ami a lehető legszorosabb strukturált viszonyt teszi lehetővé − olvasható a tervezetben.
Szerző: Fóti Tamás
