Cameron szigorítaná a migrációt Európában
A Financial Timesban megjelent esszéjében a bevándorlás európai szabályozására szólít fel a brit miniszterelnök, aki tart az újabb migrációs hullámtól. Andor László szerint ez csak hisztériakeltés, míg Győri Enikő bízik abban, hogy az uniós szabályokat betartják a britek.
Nem szórná feltétel nélkül az ingyenpénzt az ECB
Az Európai Központi Bank (ECB) új hosszú távú finanszírozása (LTRO) csak azoknak a bankoknak juttatna forrást, melyek vállalják, hogy a vállalatok hitelezésére fordítják a pénzt − írja a Reuters német sajtóhírekre hivatkozva. Az újabb tender lehetőségére többször utaltak a vezető európai politikusok, a hírre az euró erősödött, a perifériaországok kötvényhozamai pedig csökkentek.
Megszorítás az ára az IMF-hitelnek Szerbiában
A tervezetthez képest drasztikusabb megszorításokra lesz szükség jövőre ahhoz, hogy Szerbia újabb hitelmegállapodást köthessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A költségvetési bizottság szerint fontos, hogy a 6,6 százalékos idei hiányhoz képest alacsonyabb, 7,1 százalék helyett 6−6,5 százalékos deficitcélt tűzzön ki a kormány 2014-re, bizonyítva ezzel a reformok iránti elkötelezettségét. A 300 millió eurós megtakarítást az állami szektor béralapjának és létszámának csökkentésével, a szolidaritási adó kiterjesztésével és az adóbehajtás hatékonyságának növelésével lehetne elérni. Belgrád hivatalosan még nem kért segítséget az IMF-től, az egyeztetések azonban hónapok óta zajlanak, Lazar Krstic pénzügyminiszter szerint elővigyázatossági szerződést szeretnének. Szerbiának 2016-ig legkevesebb évi 5 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy fedezni tudja kiadásait. Az IMF szakértői várhatóan december elején érkeznek Belgrádba, hogy a kormánnyal közösen megoldást találjanak a súlyosan deficites nyugdíjrendszer, az állami vállalatok és a bankrendszer helyzetére.
A teljes lett kormány lemondott a múlt heti tragédia miatt
Valdis Dombrovskis lett kormányfő szerdán bejelentette lemondását, ezzel a kormány felelősséget vállalt 54 ember haláláért, akik a múlt héten beomlott szupermarket alatt vesztették életüket. A miniszterelnök szerint a majdani új kabinetnek teljes felhatalmazásra lesz szüksége a parlamenttől. Korábban a lett elnök gyilkosságnak nevezte a balesetet és azt sürgette, hogy külföldi szakértők bevonásával vizsgálják ki a történteket. Dombrovskis szerdán másfél órán keresztül tárgyalt az elnökkel, azt követően jelentette be a kormány lemondását, azonban nem tudni, hogy azt elfogadják-e. Szóvivője szerint a lépés oka, hogy politikai felelősséget vállaljanak a tragédia miatt. Dombrovskis 2009-ben jutott hatalomra Lettországban, azóta a költségvetési hiány csökkentésével, adóemelésekkel igyekezett kikormányozni az országot a gazdasági válságból. Sokak szerint neki köszönhető, hogy a balti állam elkerülte az államcsődöt, részben emiatt kétszer újraválasztották.
Megállapodtak a németek a nagykoalícióról
Szerdán kora reggel a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD vezetői megállapodtak Németország történetének harmadik nagykoalíciójáról. Angela Merkel kancellár (CDU) szavaival a megállapodás három pilléren nyugszik: stabil pénzügypolitikán, a jólét megőrzésén és a szociális biztonságon. Az első érdekében garantálják, hogy nem vesznek fel újabb kölcsönöket, mindezt úgy, hogy nem is emelnek adókat. A foglalkoztatottság bővítése és a jólét megőrzése érdekében 23 milliárd eurót fordítanak új projektekre az infrastruktúra és az oktatás/kutatás területén. Ezeknek a beruházásoknak a kis- és közepes vállalatokat kell ösztönözniük, továbbá javítani a fiatalok foglalkoztatottságán.
Berlusconit kizárták a szenátusból
Az olasz szenátus tegnap azonnali hatállyal kizárta a parlamentből Silvio Berlusconi volt kormányfőt, aki így elvesztette mentelmi jogát is. Az adócsalásért jogerősen egy évre elítélt politikus legalább hat évig nem indulhat parlamenti választáson, de ez nem jelenti azt, hogy politikai pályafutása véget ért. Nem vonulok vissza egy kolostorba, a helyemen maradok − hangoztatta Berlusconi, aki az ügyészség áldozatának nevezte magát, amely húsz év óta üldözi azért, hogy a hatalom a baloldal kezébe kerüljön. A bizalmi szavazással egybekötött költségvetési szavazás során Enrico Letta kormányát nagy többséggel támogatták a törvényhozók.
Meglepte a piacot a HP
Nagyot ugrott a Hewlett-Packard árfolyama New Yorkban, miután a számítógépeket, nyomtatókat és szervereket gyártó óriáscég kedden tőzsdezárás után bejelentette: nyeresége és bevétele is felülmúlta a várakozásokat. A cég papírjai a piacnyitás előtti elektronikus kereskedésben 8,3 százalékkal emelkedtek. Az október 31-én véget ért negyedik üzleti negyedévben a HP egy részvényre jutó nyeresége 1,01 dollár volt, miközben a Wall Streeten csak egy dollárt vártak, a 29,1 milliárd dolláros bevétel pedig 1,3 milliárddal meghaladta az előre jelzettet. Bár a bevétel így is 2,8 százalékkal csökkent a tavalyi negyedik negyedévhez képest, a nettó nyereség 1,81 milliárd dollárra nőtt, míg tavaly ilyenkor 6,85 milliárdos veszteséget könyvelt el a cég. Az idei javulás leginkább a vállalati pc-eladások stabilizálódásának volt köszönhető, a céges üzletág bevétele 1,8 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, míg a többi divízió eladásai visszaestek.
A felvásárlások jövője a régióban és Magyarországon
A vállalatfelvásárlások világában csendes forradalom zajlik. Bár a sajtóban a tanácsadók panaszkodnak, hogy nincs elég vállalatfelvásárlási ügylet, a háttérben alapvető változások mennek végbe. A korábban többé-kevésbé egységes piac több részre szakad: egyfelől a kevésbé stratégiai területeken minden eddiginél nagyobb az árverseny, másfelől egyre több a komplex, határokon átívelő ügylet. Megjelentek a specialisták is, akik egy-egy szektorra vagy ügyletfajtára fokuszálnak.
Arnstadtban bezárja, Hatvanban átszervezi a gyártást a Bosch
A Bosch eladja a németországi Arnstadtban működő gyárának egy részét, ugyanakkor egy gépjármű-elektronikai termék gyártását Hatvanból Arnstadtba telepíti át. A lépés a hatvani gyárban 120 embert érint, nekik azonnal más munkalehetőséget biztosítanak − közölte tegnap a társaság. A folyamat 2014 végéig zajlik le.
Újabb csúcsok a Wall Streeten
A spanyol piac kivételével gyengén teljesítettek a nyugat-európai értéktőzsdék kedden, a befektetők kedvét profitfigyelmeztetések és a vártnál rosszabb amerikai fogyasztói hangulatindex vehette el. A legnagyobb esést a londoni FTSE−100 index produkálta, amely 0,88 százalékos csökkenéssel zárt, ezt követi a sorban a párizsi CAC−40 0,56 és a frankfurti DAX 0,11 százalékos lejtmenettel, a milánói FTSE MIB benchmark index 0,05 százalékos mínuszban zárt. A madridi IBEX viszont 0,27 százalékkal emelkedett a nap végére. Az index legjobban teljesítő részvénye a közel 6 százalékkal emelkedő Sacrys építőipari vállalat papírja, az argentin állammal való megállapodás híre pedig 4,28 százalékkal lökte feljebb a Repsol olajtársaság papírjainak árfolyamát.
