November 5-e óta a WTI olaj hordónkénti ára egy jól behatárolt sávban, 93−96 dollár között mozog, ahol egy látható bázis kiépülése is megkezdődött. Az árfolyam a nyár végén, a szíriai feszültség idején 112 dolláros szintig emelkedett, azóta viszont szinte folyamatosan csökkent. Mozgását nem befolyásolták nagy jelentőségű események: az első ilyenre a hét végén került sor, amikor Irán egy korlátozott súlyú megállapodást kötött tárgyalópartnereivel atomprogramjának visszafogásáról. A megállapodás az országgal szembeni embargó enyhítését hozhatja, ugyanakkor sok kérdést is felvet, leginkább Irán részéről. Sokan úgy vélik, hogy az egyezmény nem lesz tartós és az ellenőrzése éppolyan nehéz lesz, mint a betartatása. Emellett gyorsan visszavonható, a mértéke pedig elenyésző ahhoz a kárhoz képest, amit az eddigi embargó okozott Irán gazdaságának.
A tőzsdén felvett nettó long pozíciók száma rekordmélységbe esett, ami szintén inkább árfelhajtó hatású. A tárgyalások kimeneteléről valószínűleg néhányan már korábban tudtak, és az "adj el a pletykára, vegyél a hírre" szabályt követték. Erre utal az is, hogy az elmúlt két napon a napi minimumszint is emelkedett. Sajnos rövid távon olcsóbb olajra nemigen számíthatunk.
Ha a nyár végétől mostanáig tartó időszakon végigtekintünk, megállapíthatjuk: az olajárat befolyásoló tényezők közül a már véget ért hurrikánszezon mellett a szíriai események voltak a legmeghatározóbbak. Az, hogy Szíriában elmaradt a nemzetközi katonai intervenció, komoly árcsökkentő tényező volt, ami azonban nem azonnal éreztette hatását. Sokáig kérdéses volt ugyanis, hogyan oldják meg a vegyi fegyverek leszerelését és az ellenőrzést. Kétséges volt, hogy a rezsim együttműködik-e, és tartani lehetett újabb, váratlan fordulatoktól is. A problémák azonban lassacskán megoldódtak, ami az árfolyamban is szép lassú lecsorgást eredményezett. Ellátási gondok persze vannak, hiszen a polgárháborúnak még nincs vége, és a nyugtalanító hírek továbbra is árfelhajtó hatásúak. Döntően ez az oka, hogy a Brent típusú olajból nem nagyon tud kiárazódni a kockázati prémium, és a kétféle olaj közötti árkülönbség folyamatosan tágul: nyáron a különbség nulla közelébe csökkent, mára viszont újra 16 dollárig nyílt az olló. A közel-keleti feszültség szélesebb körű enyhülése nélkül pedig az Iránnal kötött megállapodás sem tudta olyan mértékben lefelé mozgatni az árakat, amire − esetleg − elsőre számítani lehetett volna.
A hurrikánszezon sem járt komoly szélviharral, egy-két napos leálláson kívül nem volt komolyabb termeléskiesés. A WTI olajból a készletek a nyár végén folyamatosan bővültek, ami szintén a WTI és a Brent közötti ollót nyitja tovább. Ugyanilyen a hatása a piaci hangulatnak is: míg a tengerentúlon a kereskedés csöndes és nyugodt, addig Európában annál feszültebb. A WTI olaj árának alakulását az is befolyásolja, hogy az Egyesült Államokban kezdenek elterjedni az egyre alacsonyabb fogyasztású autók, ami ott a kereslet csökkenéséhez vezet(het) és lehetőséget adhat arra, hogy a felesleg megjelenjen a világpiacon.
A Brent típusú olaj árában a hét végi események nem eredményeztek zuhanást. Természetesen volt egy kis esés, de közel sem számottevő mértékű. Az Iránnal kötött megállapodás törékeny, Izrael pedig gyanakodva figyeli és hibának tartja az engedékenységet. Ennek fényében gyors Brent-áresésre nem számíthatunk, míg a WTI esetében a "nyugodt" és kiegyensúlyozott ársáv megmaradása várható az év végéig.
Szerző: Csaba Ferenc
