Napi Gazdaság

Kilenc kábelhálózattal erősített a Magyar Telekom

Kilenc kábelhálózatot vásárolt meg a Magyar Telekom − jelentette be a társaság csütörtökön. A megvásárolt kisebb hálózatokon összesen 33 ezer háztartás számára elérhetők a tv-, szélessávú internet- és hangszolgáltatások. A tranzakciók célja az, hogy a stratégiával összhangban növeljék a Magyar Telekom nagy sebességű internet-lefedettségét és erősítsék a piaci pozícióit. A vásárlások teljes ára mintegy 850 millió forint volt. A Magyar Telekom már át is vette a megvásárolt hálózatok ügyfeleinek kiszolgálását. A tulajdonosváltás az előfizetett szolgáltatásokban nem jelent változást. A Magyar Telekom a megvásárolt hálózatokat integrálja saját hálózatába, ehhez azonban beruházásokra is szükség lesz. Azt, hogy a hálózat-korszerűsítés és szolgáltatásfejlesztés mennyibe kerül, nem tartalmazta a bejelentés. Szabó János, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese az akvizíciókkal kapcsolatban jelzésértékűnek nevezte, hogy az idei évben jelentősen felgyorsult a Magyar Telekom felvásárlási tevékenysége. A Telekom további vásárlási lehetőségeket lát a konszolidációs fázisban levő magyarországi kábel- és hozzáférési piacon − tette hozzá Szabó.

Miskolci projektjére nyert támogatást a Pannergy

Mintegy 442 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a PannErgy Geotermikus Erőművek Zrt. az Új Széchenyi terv keretében − jelentette be a társasága BÉT honlapján. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból k+f-projektre nyertek el támogatást, amelyből a Miskolci Geotermikus Projekten egy dinamikus nyomásszabályzó rendszert szeretnének kifejleszteni. Ezzel a technológiával a karbantartási költségeket akarják minimalizálni. A cég közleménye szerint egy olyan öntanuló technológiát fejlesztenének ki, amely egyebek mellett megadja a geotermikus rendszerben észlelt hibák valószínűségét, továbbá karbantartási javaslatokat tesz a hibák kijavítására. Az elemző és kiértékelő konstrukcióból adódó online adatbázisra támaszkodva egy időjárás-előrejelző modulra épülő folyamatirányító rendszer kifejlesztése a cél.

Az orosz gazdaság gondjai belső eredetűek

Vlagyimir Putyin korábban a világgazdasági körülményeket, többek között az eurózóna válságát okolta az orosz gazdaság lassulásáért, ehhez képest éles fordulat, hogy most elismerte: a problémák többsége belső eredetű. A válság előtt az orosz gazdaság elsősorban az olajárak emelkedéséből profitálva évi 7 százalék körüli ütemben bővült, azonban ezt a feketegazdaság és a nyersanyag árcsökkenése jelentősen lelassította, 2013-ra 1,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak. Putyin csütörtöki beszédében elsősorban az üzleti környezet javítását sürgette, szerinte az orosz munkaerő alacsony termelékenysége felelős elsősorban a gazdasági nehézségekért. Oroszország továbbra is a világ öt legnagyobb gazdasága között van, azonban jelentősen lemaradtunk a fejlett országoktól a termelékenységben, sürgősen lépnünk kell, hogy ezt a lemaradást csökkentsük − hangsúlyozta Putyin. Az elnök egy éve már szorgalmazta a külföldre vitt vagyonok visszaszerzését, most azonban beismerte, hogy ez ügyben eddig nem sokat tettek. Putyin szerint ha a cégek élvezni akarják az orosz állami juttatásokat, akkor az országban kell adózniuk is.

Újra vett százezer részvényt a Richter

Összesen 100 000 darab saját részvényt vásárolt a Richter az UniCredit Bank közreműködésével szerdán. A BÉT honlapján bejelentett közlemény szerint 4493 forintot fizettek átlagosan egy részvényért. A Richter a részvényeket a NAV. Elismert értékpapír-juttatási programjához kívánja felhasználni. A társaság sajátrészvény-állománya 2013. december 11-én 325 104 darab volt, míg csoportszinten 430 604 darabot birtokoltak. A jelenlegi megbízás alapján még 150 000 ezer részvényt vesz a társaság.

A piacot hidegen hagyta a Fitch lépése

Nem lepte meg a piacot az a döntés, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta a magyar államadósságot. A forint árfolyama alig rezdült és a csütörtöki kötvényaukción vették a három-, öt- és tízéves magyar államkötvényeket.

Harmadik helyre jött fel az Apple Kínában

A jelentősen megugró kínai iPhone-értékesítési adatok már a piaci részesedéseket is átírják az ázsiai országban − írta a MarketWatch. Októberre az amerikai telefongyártó piaci részesedése 12 százalékra ugrott, míg az előző hónapban még csak 3 százalékos részt hasított ki magának. Ráadásul az utolsó előtti helyről a harmadikra ugrott fel a piaci részesedés tekintetében a társaság, így például megelőzte a hazai pályán mozgó Huaweit is. Az Apple egyébként főleg a ZTE és a Coolpad rovására nyert piaci részesedést, ugyanis a Lenovo és a Samsung szintén nőtt, ha nem is ilyen mértékben. A Lenovo és a Samsung így még mindig több telefont ad el, mint az Apple, de egyértelműen látszik, hogy az iPhone 5S készülékek nagyon fogynak Kínában. A most bejött olcsóbb telefonok sikerén még az dobhat, ha végre sikerül az Apple-nek a China Mobile-lal értékesítési megállapodást kötni. Az erről szóló pletykák már napvilágot is láttak, azonban hivatalosan még nem erősítették ezt meg.

Svájc szerint még szükség van az árfolyamküszöbre

Továbbra is szükség van a svájci frank árfolyamküszöbére az euróval szemben a csökkenő deflációs veszély és a nemzeti deviza erősödése ellenére is − mondta a CNBC-nek Thomas Jordan, a svájci nemzeti bank (SNB) elnöke. Szerinte a megfelelő monetáris kondíciókat csak az árfolyamküszöb segítségével lehet fenntartani, így ugyanis a svájci gazdaságot védeni tudják az árfolyamkilengésektől. Jordan szerint az októberi inflációs adat is azt mutatja, hogy folytatniuk kell a megkezdett küzdelmet a defláció ellen, hiszen több mint két év után először tapasztaltak áremelkedést az alpesi országban. A jegybankelnök úgy látja, hogy ebben nagy szerepe volt a 2011 szeptemberében bevezetett 1,20-as árfolyamküszöbnek. A CNBC újságírója a Fed eszközvásárlásának leállításáról is kérdezte az SNB vezetőjét, aki szerint a lépés hatása Svájcra attól függ majd, mekkora lesz a volatilitás a nemzetközi piacokon a Fed döntése után. Úgy gondolja, hogy a jegybankok kezelni tudják majd a kilengéseket, és a lehető legkisebbre szorítják a volatilitást. A svájci frank gyengülni kezdett a hír hallatán az euróval szemben, 1,22-nél fordult vissza az árfolyam csütörtökön.

Szárnyalással kezdett a tőzsdén a Hilton

Csütörtökön lehetett először kereskedni a Hilton Worldwide Holdings részvényeivel a Wall Streeten, a 20 dolláron kibocsátott papírok 21,30 dolláron nyitották a napot, hétszázalékos pluszban. Az emelkedés a kereskedés elején is folytatódott, lapzártánkig 21,49 dollárig kúszott fel az árfolyam. Az IPO után a szállodalánc piaci kapitalizációja 2,46 milliárd dollár, ezzel a 2013-as év harmadik legnagyobb amerikai részvénybevezetése volt. Korábban 18−21 dollárra lőtték be a jegyzési árfolyamot, majd ezt szerdán pontosították 20 dollárra.

Együtt esett a világgal a BUX

Még mindig az amerikai pénznyomtatás csökkentésének lázában égtek a világ vezető tőzsdéi csütörtökön is. Főleg hogy délután a vártnál jobb kiskereskedelmi adat látott napvilágot a tengerentúlon, amitől ismét kisebb mínuszban nyitottak a vezető amerikai indexek. Mindez meglátszott a BUX teljesítményén is, a magyar tőzsde vezető indexe ugyanis egész nap a negatív tartományban forgott, és igazi javulást a nap végéig nem sikerült elérni. Ez főleg a Mol és az OTP szenvedésének tudható be, talán nem is véletlenül. E szektor szereplői ugyanis a nemzetközi piacokon is élen jártak az esésben. A magyar bankrészvény esetében ráadásul a hétfői Kúria-döntés is izgalmas lehet a devizahitelesek ügyében, így valószínűleg ezért is óvatosak sokan az OTP-vel. Ennek hatására 1,1 százalékkal egy erős támaszig, 4155 forintig hullott vissza az árfolyam, ami ha az elkövetkező napokban nem tartja meg a részvények értékét, akkor megnyílhat az út akár a 3800 forintos szintig is.