Fejek hullanak Belarusz-szerte, ahogy Alekszandr Lukasenko elnök kitölti dühét azokon a helyi és ágazati vezetőkön, akiket felelősnek tart a százmilliós költségekkel beindított modernizációs programok kudarcáért. A bomba még novemberben robbant, amikor az államfő látogatást tett a minszki körzet legnagyobb bútorgyárában − ez az export szempontjából fontos ágazat kiemelt korszerűsítési programot kapott. Kilenc gyár még 2007-ben egy kétéves program keretében több mint 800 millió eurós kölcsönt kapott alacsony kamatra korszerűsítésre, azonban a programot máig nem sikerült befejezni. Annyira nem, hogy 2011-ben a fafeldolgozó és papíripari állami vállalatok (Bellespaperapram) vesztesége harmincszorosára nőtt.
Lukasenko éppen egy évvel ezelőtt végigjárt több faipari üzemet, több vezetőt kirúgott, követelte a fegyelem szigorítását és bevezette a fizetett kényszermunkát − a dolgozók addig nem léphetnek ki, mondhatnak fel, amíg nem zárul le a modernizációs program. Ehhez pénzt is adott − idén június közepén újabb 214 millió eurót pumpált az ágazatba azzal, hogy november 7-ére végezzenek a korszerűsítéssel. November 8-án gyárlátogatást tett, és meg kellett állapítania, hogy kidobott pénznek bizonyult a befektetés, s eltávolította az egy évvel ezelőtt kinevezett vállalatvezetőket, sőt többük ellen büntetőeljárást indíttatott. A lebukottak között van Barisz Batur, a minszki regionális kormány vezetője és Uladzimir Sjamaska, a miniszterelnök első helyettese. Az építési törmelék és szemét látványa a gyárban odavezetett, hogy látogatásának nem megfelelő előkészítéséért Lukasenko kirúgta az elnöki adminisztráció igazgatóhelyettesét, Andrej Turt − írta a BelaPan hírügynökség. Nyugati megfigyelők szerint valószínűleg hasonlóan elakadtak az ipar más területein indított megújítási kísérletek is, mivel hónapok óta nem jelentek meg győzelmi jelentések róluk. A minszki statisztikai hivatal jelentése szerint a veszteséges vállalatok nettó vesztesége január−szeptemberben meghaladta a 350 millió dollárt, ami 140 százalékkal több volt a tavalyinál. A cégek 16,2 százaléka, 321 vállalat veszteséges. Az ipar nyereségessége a 2012-es 12,4 százalékról 7,9 százalékra ment le.
A felméréseket, piackutatást és minden logikus előkészítést mellőző, államfői akaratra épülő korszerűsítés hasonló kudarcot vallott a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Mihail Mjasznyikovics miniszterelnök kormányülésen jelentette ki, hogy az év első kilenc hónapjában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nyereségessége a 2012-eshez képest 50 százalékkal csökkent, kifizetetlen tartozásaik összege régióktól függően 44−64 százalékkal emelkedett. A kormányfő egy hónapot adott a helyi vezetéseknek, hogy csináljanak rendet. Ehhez 8100 milliárd rubelt (873,8 millió dollár) adnak az ágazatnak, elsősorban a nagyüzemi tejgazdaságok építkezéseinek befejezésére és az állatállomány beszerzésére. Tavaly és idén már 5200 milliárd rubelt fordítottak a tejágazat fejlesztésére, ennek ellenére csak két régióban nőtt a tejtermelés, a többiben 1,3−5,7 százalékkal csökkent.
A miniszterelnök ismét hangsúlyozta a "felesleges fogyasztási import" elleni harc szükségességét. Ez is már évek óta kedvenc vesszőparipája Lukasenkónak, az idei első kilenc hónapban mégis közel 29 százalékkal nőtt a fogyasztási cikkek behozatala. Az államfő gondos és minden részletre kiterjedő figyelmének ékes bizonyítéka, hogy a hetekben két elnöki rendeletet is kiadott a fésűsgyapjú- és kamgarngyártás korszerűsítésére a behozatal kiváltása és az export növelése érdekében.
Szerző: Barabás T. János
