Nyolc nagy Magyarországon működő, a hitelállomány 70 százalékát birtokló pénzintézet közül négy a korábban tervezett három-négy év helyett akár másfél éven belül kivonulhat - jelentette ki Matolcsy György, az MNB elnöke a Hír TV-ben. A szóba jöhető érintettek közül az MKB eladása 2016-ig kötelezettség a BLB-nek, a Raiffeisennél pedig egy hónapja lehetett először hallani olyan hírt, hogy adott esetben mérlegelnék a kivonulást. A CIB tulajdonosa, a Banca Intesa a múlt héten elsőként lapunk hasábjain jelezte, hogy kitart a magyar piac mellett, és információink szerint nem tervez másként a KBC sem. Az UniCredit a válság ellenére minden évben nyereséges és osztalékot fizet, tavasszal a bank vezetője akvizíciós terveik kapcsán látogatott Magyarországra. Az Erste szintén jelezte, hogy elkötelezett Magyarország mellett, a Budapest Bank tulajdonosa, a GE viszont − ha az értékesítés mellett dönt − nem egyedi, hanem regionális szinten mond le a pénzügyi szolgáltatói érdekeltségeiről.
A hírek szerint ma a kormányülés napirendjére kerülő devizahitelezés kapcsán a jegybankelnök is hangsúlyozta, hogy volt deviza a devizahitelek mögött, de az ezt kimondó határozatot úgy kommentálta, hogy "a Kúria döntését tudomásul vesszük, de nem szeretjük". A devizahitelt Matolcsy azért nevezte közgazdaságilag hibás terméknek, mert "nem lehet egy országban több fizetőeszköz", és hangsúlyozta, hogy a jegybank véleménye szerint az egyoldalú szerződésmódosítások kikötésével a bankok aránytalan erőfölényükkel éltek vissza. A probléma kezelésére az MNB elnöke szerint "jogi megoldás lesz", egy törvény, amely szavai szerint akár visszamenőlegesen is szabályozni fog.
Szerző: Nagy László Nándor
