A gazdasági válság miatt sürgetőbb ügyek szorították ki az elmúlt időkben az EU-csúcsok napirendjéről a védelempolitikát, a múlt héten öt év után először foglalkoztak ismét az Európai Unió országainak vezetői ilyen kérdésekkel. Az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy Európa védelmi képességeinek erősítésére van szükség, de nem a NATO-kapcsolatok kárára, hanem azok elmélyítéseként. Ebben olyan, az EU biztonságát is érintő kihívásokra utalt a tanács, mint a kibertámadások veszélye, a tengeri kalóztámadások károkozása, vagy éppen az illegális migráció, a szervezett bűnözés és a terrorizmus erősödése. A találkozóra Anders Fogh Rasmussent, a NATO főtitkárát is meghívták, aki 750 milliárd dollárra becsülte a kibertámadásokban rejlő kockázatot. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy az európai védelempolitikát láthatóvá kell tenni, olyan kapacitásokkal kell rendelkezni, amelyek akár katasztrófahelyzetben is bevethetők. Az uniós vezetők szeretnék megakadályozni, hogy egyes tagállamok tovább csökkentsék a védelemre szánt kiadásokat; általános elvárás, hogy az országok a GDP legalább két százalékát fordítsák honvédelemre, több állam azonban elmarad ettől a szinttől. (Magyarország például jövőre a GDP 0,7 százalékát költi e célra.)
Brüsszeli források szerint a teljes együttműködést nehezíti, hogy a 28 uniós tagállam közül hatan nem tagjai a NATO-nak (Ausztria, Ciprus, Finnország, Írország, Málta és Svédország), így egy-egy közös beavatkozást több hónapos tárgyalás előz meg. Az elmúlt években az Egyesült Államok Ázsia felé fordult, emiatt egyre több védelmi feladat hárul Európára, miközben a megszorítások miatt nem sok pénz maradt a hadseregek modernizálására. A tanács ülésén megállapodtak abban, hogy jövőre megkötik az európai kibervédelmi keretegyezményt, 2025-re európai drónok szállnak majd a levegőben, valamint gyorsabb reagálású EU-hadtesteket tartanak készenlétben. (A visegrádi négyek egy háromezer fős alakulatot vállaltak.) Gyakoribb lesz az eszközök megosztása, nagyobb figyelmet fordítanak a kutatás-fejlesztésre, és a tervek szerint a kkv-k is hasznot húzhatnak majd a védelmi befektetésekből. Az európai hadiipar tavaly 96 milliárd eurós bevételt realizált, kutatás-fejlesztésre pedig 3 milliárd eurót költött.
Szerző: Wiedemann Tamás
