Napi Gazdaság

Megint 400 forint alá kerül a héten a benzinár

Bruttó négy forinttal csökkenti a 95-ös benzin, hárommal pedig a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. − értesült az MTI. A benzin átlagára így 399-400 forint lesz, a gázolajé 417-418 forintra mérséklődik. A Mol január 2-án öt forinttal emelte a benzin árát, a dízelé akkor nem változott. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj 2012. január közepén volt a legdrágább, átlag 449 forintot kértek egy literért. A Mol lassan egy éve heti két alkalommal dönt az üzemanyagár-változásokról − szemben a korábbi eggyel −, az aktuális valutaárfolyam és a tőzsdei jegyzések alapján.

Az alapkamat-csökkentés pluszba hozta a jegybankot

Az alapkamat csökkentése nagyban hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-as eredményének javulásához − állítják az elemzők. Előzetes adatok alapján ugyanis az MNB veszteség nélkül zárta a 2013-as évet. A jegybank korábbi vezetése a 2012 decemberében publikált eredményprognózisában 203 milliárd forint veszteséget irányzott elő az idei évre. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, alapvetően azért nem lett veszteséges az MNB, mert így a kéthetes kötvényállományra kifizetett kamat sokkal kisebb, mint amivel 2012 végén terveztek. A kéthetes kötvényállományon − amely akkor nagyjából négyezermilliárd forint körül volt − egyszázalékos kamatcsökkenés 40 milliárd forint megtakarítást eredményez. Ebből kiindulva a háromszázalékos kamatcsökkentés nagyjából 120 milliárd forintot jelentett. Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén kiemelte, a kéthetes kötvényállomány növekedését ellensúlyozta az alapkamat csökkenése. Az idei eredmény tervezésekor, még 2012-ben fix kamatpályával számoltak − jegyezte meg. A jegybanki eredményre vonatkozó részletes, auditált adatokat áprilisban teszi közzé az MNB.

Üzenetek millióit küldözgették december végén

A Telenor hálózatán az ügyfelek az ünnepi időszakban (december 24-től január 1-jéig) összesen 379,5 millió megabit adatot forgalmaztak, ami húsz százalékkal több, mint az átlagos forgalom egy átlagos hónapban. Ezzel együtt az sms és az mms még mindig nagyon népszerű az ügyfelek körében, hiszen összesen közel nyolcmilliót küldtek a karácsony három napján (december 24−26.) és további 8,5 milliót szilveszterkor és január 1-jén. Az időszak legforgalmasabb napja december 31. volt, amikor 4,7 millió sms és közel 57 ezer mms futott át a Telenor hálózatán. A mobilinternet szempontjából december 29-e, vasárnap bizonyult a legnépszerűbbnek, amikor közel 45 millió megabit adatot forgalmaztak a szolgáltató ügyfelei. A kilenc nap legcsendesebb órája nem karácsonykor, hanem január elsején volt: este 11 óra és éjfél között mindössze 200 ezer megabit adatot forgalmaztak az ügyfelek. A karácsonyi és újévi napokban a Vodafone hálózatán az egy évvel korábbihoz képest 10-10 százalékkal nőtt a hívások és az elküldött mms-ek száma, míg az sms-ek száma öt százalékkal csökkent. December 22. és január 1. között az okos telefonok és táblagépek segítségével elküldött sok millió különböző internetes üzenet mellett több mint 206 ezer mms-t és 23,5 millió sms-t küldtek, valamint 43 millió hívást indítottak. A legtöbb mms-t és sms-t a Vodafone előfizetői december 24-én küldték, amikor közel négymillió szöveges és 40 ezer képes üdvözlet indult útnak. A Magyar Telekom még nem közölte az adatokat. Az eltérő díjazású csomagok miatt nehéz pontosan megmondani, mennyi pénz folyhatott be ebből a távközlési cégekhez, de több tíz milliós nagyságrendről lehet szó.

Felpörgött a letelepedési kötvény értékesítése az év végén

Az év végéig 430 letelepedési államkötvényt értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. − tudta meg a Napi Gazdaság. Mindez azt jelenti, hogy az utolsó két hónapban majdnem háromszázan fizettek 250 ezer eurót a letelepedés reményében, hiszen október végén még csak 132 darabnál tartott az adósságkezelő. Az értékesítés fokozatosan futott fel, októberben még 57 darabot adtak el a papírokból. A speciális állampapírt az ÁKK bocsátja ki, ha a befektetők az arra kijelölt hét közvetítő cégnél jelzik letelepedési szándékukat. A fentiek alapján 2013-ban Magyarországnak 26,9 millió euró (mintegy nyolcmilliárd forint) bevétele volt a letelepedési államkötvényből. Az ÁKK továbbra sem publikálja, mely országokból vásárolták meg a kötvényeket, de a korábbi hírek szerint elsősorban Oroszországból és Kínából volt érdeklődés. Korábban az egyik értékesítő cég a Napi Gazdaságnak azt válaszolta, hogy az igénylés után egy éven belül kaphatja meg az engedélyt a befektető, aki hajlandó a 250 ezer eurós állampapír-vásárlás mellett 40 ezer eurót adminisztrációs költségekre fordítani.

További egyezményeket köt a magyar kormány

Kétoldalú egyezmények megkötésével igyekszik a kormány útját állni az adózatlan jövedelmeknek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint 2012-ben négy új adóegyezmény lépett hatályba, Mexikóval, Hongkonggal, illetve Németországgal és Nagy-Britanniával, utóbbi kettővel a régi egyezményeket újratárgyalták. Tavalytól Katarral és Grúziával is megállapodott Magyarország, míg Dániával szintén újratárgyalták a korábbi szerződést. A múlt év során az Egyesült Arab Emírségekkel, Koszovóval és Svájccal írt alá egyezményt a kormány a kettős adóztatás elkerüléséről. Az alpesi országgal tulajdonképpen a hetvenes években kötött szerződést porolta le a kormány, azzal a különbséggel, hogy az új egyezmény teljes körű információcserét tesz lehetővé. A szaktárca szerint ezzel megfelel a jelenlegi nemzetközi normáknak, azaz az információcserét nem lehet visszautasítani a hazai érdek hiányára való hivatkozással, illetve azzal, hogy az tulajdonosi érdeket sért vagy banki információt érint.

A szlovákok és a csehek is küzdenek az adócsalók ellen

Szlovákiában tavaly óta kiemelt kormányzati célkitűzéssé vált az adóelkerülők leleplezése, az adócsalások mértékének visszaszorítása. A rendőrség az adóhivatalok szakértőivel együtt Adókobra néven önálló alakulatot hívott életre, az első eredmények már meg is mutatkoznak. Az Adókobrának idén 94,2 millió euró értékben sikerült adócsalásokat lelepleznie − közölte decemberben Frantisek Imrecze, az országos adó- és vámhivatal vezetője. Tibor Gaspar országos rendőrfőkapitány év végi értékelőjében helyes lépésnek tartotta a pénzügyőrség speciális alakulatának létrehozását, mert annak munkája révén 2013-ban 186 személy ellen tehettek vádemelési javaslatot. Az Adókobra célkeresztjébe főleg az áfacsalók, a számlagyártók kerülnek, tavaly októberben például lebuktattak 5 céget, amelyek szintetikus gyémántporral folytattak fiktív ügyleteket, a csalássorozat eredményeként összesen közel 2 millió euró áfa visszatérítését kérvényezték az államtól, sikertelenül. Ugyancsak az áfacsalás elleni harc keretében rajtolt szeptemberben Szlovákiában a Nemzeti Számlalottó (NBL) játék, ennek jeleként egyre több kiskereskedelmi üzletlánc kapcsolódik be a játékba, mégpedig olyan módon, hogy a vásárláskor kapott blokk regisztrációs számát automatikusan beküldik a játékba, a számlák kéthetente sorsolásba kerülnek. A játékba csak az első két hónapban több mint 30 millió számlát regisztráltak be, ennek révén a központi adó- és vámigazgatóság már számos áfacsaló üzletbe szállt ki, becslések szerint az állami szerencsejáték-társaság, a Tipos által működtetett játék révén eddig több tíz millió euróval javult Szlovákia adóbevétele.

Jönnek a szelektív hulladékgyűjtési fejlesztések

A magyarországi hulladékgazdálkodási ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez kínál vissza nem térítendő támogatást az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) 1,55 milliárd forint értékben. A keretösszegre elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások, közszolgáltatást végző gazdasági társaságok, valamint helyi önkormányzati és költségvetési szervezetek pályázhatnak, amelyek az OHÜ által kidolgozott négy fejlesztési fő cél valamelyikében olyan projektet valósítanak meg, ami már rövid távon is a hazai hulladékhasznosítás mennyiségi és minőségi növekedését szolgálja. Az egyes projektek megvalósításához 5, 15, 75 és 250 millió forint keretösszegre lehet pályázni, legalább ötvenszázalékos támogatási intenzitással. A meghatározott keretösszegekkel az OHÜ azt szeretné elérni, hogy minél több piaci szereplő jusson az ágazati célokat szolgáló támogatáshoz. A fő célok: a szelektív és vegyes hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése, a gumihulladékok, az elektromos és elektronikai hulladékok, valamint a különféle csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosításának fejlesztése.

A minimálbér húzza a pedagógusok fizetését

Az illetményalapot biztosító mindenkori minimálbér emelkedése miatt a pedagógusok bére átlagosan 8-9 ezer forinttal emelkedik január elsejétől − mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára, Hoffmann Rózsa. Az eddigi 98 ezer forintról 101,5 ezer forintra emelkedett a minimálbér összege, amely a közalkalmazotti bértábla illetményalapját is adja. A változással egy egyetemi végzettségű, kezdő tanár fizetése 169 ezer forintról 175 ezer forintra nő. A pedagógusok az emelt bért februárban kapják meg először. A közalkalmazotti bértábla alapján minden pedagógusnak háromévenként automatikusan emelkedik a fizetése. Ez alapján − szintén január elsejétől − a tanárok egyharmada az automatikus béremelkedés révén további, átlagosan 8-10 ezer forintos bérnövekménnyel számolhat. A pedagógus-életpályamodell bérfejlesztésének csak a 60 százalékát tette ki a tavalyi emelés. A fennmaradó 40 százalékot négy lépcsőben kapják meg a pedagógusok: 2014. szeptember 1-jétől 2017. szeptember 1-jéig.

Két napon belül nagy döntések várhatóak a Raiffeisennél

Akár már ma kiderülhet, eladja-e a Raiffeisen hazai érdekeltségét vagy annak egy részét. Az eladást már hónapokkal korábban megindították, kérdés, sikerül-e a megállapodásig is eljutni. A vevő Széchenyi Bank állami segítséggel szerezheti meg az osztrák pénzintézetet, kérdés, mi kell neki.