Lapunk információi szerint a Raiffeisen igazgatósága akár már ma kialakíthatja a véleményét a bank magyarországi érdekeltségének teljes vagy részbeni értékesítéséről, s a bankvásárlás téma lesz a kormány szerdai ülésén is. A korábban ismert menetrend az eladásról szóló megállapodás bejelentését január közepére tette. Nagy kérdés, miként alakítja át a menetrendet az, hogy a Magyar Hírlap hét végi cikke után a potenciális vevőként jelentkező Széchenyi Bankot az érdekeltségében lévő T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül 51 százalékos részesedéssel irányító Töröcskei István kvázi elismerte a tárgyalások tényét azzal a Magyar Nemzet által idézet mondattal, mely szerint "folyamatban lévő ügyletekről a megállapodás aláírásáig nem szokás nyilatkozni".
A Töröcskei-ajánlatról az első információk tavaly december elején jelentek meg, azt követően, hogy Karl Sevelda, a Raiffeisen-csoport vezérigazgatója november 18-án pontosította egy nappal korábban Romániában tett nyilatkozatát, mely szerint a bank maradni akar Magyarországon. Sevelda ekkor már arról beszélt, nem zárja ki, hogy elhagyja a magyar és a szlovén piacot a Raiffeisen Bank International (RBI) − amely ugyanakkor már múlt nyáron egyértelműsítette, hogy az érintett két országban és Ukrajnában nem fog a növekedésre áldozni. A nyilvánosságot ugyanakkor sokáig sikerült távol tartani a témától, annak ellenére, hogy a tárgyalásokba híreink szerint az eladó és a vevő mellett a szakminisztérium is bekapcsolódott.
A kormányzati álláspont kialakítását az sürgeti, hogy a Széchenyi Bankban a tavalyi tőkeemelés óta kisebbségi, 49 százalékos részesedéssel bír az állam, ráadásul egyértelmű, hogy a bankvásárláshoz további (állami) tőkére lesz szüksége a befektetőknek.
Ha tető alá is kerül még a napokban a megállapodás, hosszú hónapok telhetnek el addig, amíg az ügylet lezárul. Banki akvizíciós szakértők szerint egy-egy kisebb bank átvétele is hónapokig tarthat, a fentiek okán a szakemberek úgy gondolják, hogy ha a több mint egy hónapja tartó alku sikerrel is zárul, az átadás-átvétel folyamata akár fél évet is igénybe vehet. A legutolsó jelentősebb egyesüléses hazai tranzakciókor, az Inter-Európa Banknak a CIB Bankba olvadásakor a folyamat hét hónapig tartott annak ellenére, hogy megmaradt a két bank külön Giro-száma és még az informatikai rendszerek sem kerültek teljesen összefésülésre az adott időszak alatt.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a Széchenyi Bank informatikai háttere nem alkalmas egy Raiffeisen méretű ügyfélállomány kezelésére, azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy az eladó a bankkal együtt eladná-e az informatikai rendszert. A lapunk által megkérdezettek arra nem tudtak válaszolni, mennyire van összekötve az RBI és magyar bankjának informatikai rendszere − amelynek leválasztása szintén növelheti az esetleges akvizíció időtávját.
Bár a lapunknak tegnap nyilatkozó források egy része teljes értékesítésről beszélt, előfordulhat, hogy nem bankvásárlásról, hanem üzletágátvételről fog szólni a deal. Mindezt alátámasztja, hogy a Töröcskei Istvánhoz közel állónak tartott Magyar Nemzet is arról írt, hogy a potenciális vevő csak úgy menekülhet meg továbbra is a bankadó alól, ha nem a teljes bankot, hanem bizonyos üzletágait veszi át. A Raiffeisen most a 2009-es sokkal jobb számai után fizeti az adót. A Raiffeisen vállalati üzletága az elmúlt hónapokban komoly átstrukturáláson ment keresztül, a lakossági üzletág átvételével pedig szinte bizonyosan bármely befektető megvárná, amíg a kormány dönt a devizahiteles kérdés "végső" rendezéséről.
Az ilyen ügyletek esetén a vevőnek a megvásárolt bank minden kötelezettségéért felelnie kell, s bár ez a feltételrendszer a kondíciók megtartására nem vonatkozik, a bizalom megteremtése érdekében rövid távon aligha kell a feltételek megszigorításával számolniuk a Raiffeisen-ügyfeleknek − bár ennek ellenére kérdéses, hány számla morzsolódik le az állomány értékesítésekor.
Szerző: Nagy László Nándor
