Napi Gazdaság

Kényelmes növekedési pályán a gazdaság

A hazai előrejelzések szerint tovább folytatódik idén a gazdaság növekedése. Abban már eltér a Takarékbank, a GKI és a Költségvetési Felelősségi Intézet szakembereinek véleménye, hogy mennyire fenntartható ez a tendencia.

Írmagja is eltűnik a végkielégítés-adónak

Az Alkotmánybíróság megtiltotta a végkielégítés-adó alkalmazását. Mivel a törvény már nem hatályos, a tiltás csak a folyamatban lévő peres ügyeket érinti.

Idén már tömegessé válhatnak a szélessávú mobilalkalmazások

Szabályozási könnyítéseket vár a Magyar Telekom ahhoz, hogy a kormányzat által elvárt és az általa szükségesnek tartott fejlesztéseket végrehajtsa. A barcelonai mobil- világkonferencia a széles sáv tömeges elérhetőségéről szólt.

Erős az érdeklődés a 13 milliárdos pályázati pénzre

A kis- és középvállalkozásoknak indított munkahelyteremtő pályázatra idén 13 milliárd forintot fordít a kormány, a kkv-k azonban 27,7 milliárd forint támogatási igényt jeleztek − mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára. Czomba Sándor a tavalyi 10 milliárdos keret felemelését azzal indokolta, hogy már 2013-ban 22 milliárd forint összegű igényt nyújtottak be a vállalkozások. Ezúttal 2540-en pályáztak, a legtöbben ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg (267), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén (238) megyéből. Az államtitkár kiemelte: a kabinet 2010 óta hat és félszeresére bővítette a kkv-szektor munkahelyteremtő beruházásait célzó forrásokat a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból. Az elmúlt három évben 2100 kis- és középvállalkozás részesült 25 milliárd forint vissza nem térítendő központi támogatásban, mindez 13 500 új munkahely létesítését, illetve 24 ezer állás megőrzését segítette elő. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 4-ig dönt a pályázatok nyerteseiről.

Állami mentőövet kaphat a Qantas légitársaság

Állami mentőövet kaphat a nehéz anyagi helyzetben lévő ausztrál Qantas légitársaság − közölte az ausztrál kormány tegnap. A légitársaság előrejelzése szerint ugyanis háromszázmillió ausztrál dollárra rúghat első félévi veszteségük (2012-ben még 244 millió dolláros mínusszal zártak) és a kiadáscsökkentéshez jelentős lépéseket kell megtenniük. Ennek során a közlekedési társaság kétmilliárd ausztrál dollárral csökkentené kiadásait három esztendő alatt, s értékesítenék a melbourne-i repülőtéren lévő termináljukat. A bejelentés előtt még olyan sajtóhírek láttak napvilágot, miszerint harmincháromezer alkalmazottjuk közül három-ötezertől megválnának, ám ezt a cég nem kommentálta. A világ második legrégebbi − 1920 óta üzemelő − légitársasága szóvá tette, hogy versenytársuk, a Virgin Australia új-zélandi, szingapúri, valamint Öböl menti befektetőin keresztül jelentős támogatásokat kap, ami tisztességtelen előnyt biztosít számára. A Qantas egyebek mellett állami kezességvállalást szeretne adósságaira a kormánytól. Tony Abott miniszterelnök kiemelte, hogy a kormány megteszi, amit megtehet, mert az ország érdeke is, hogy a Qantas túlélje ezt a krízist és fejlődésnek induljon, mivel az egyik legnagyobb foglalkoztatóról van szó. Warren Truss közlekedési miniszter nyilatkozata szerint a külföldi tulajdon arányára vonatkozó jelenlegi 49 százalékos limit megemelését kezdeményezik.

Rekordév volt a tavalyi Közép-Európa ipariingatlan-piacán

Az elmúlt húsz év legmagasabb arányú ipariingatlan-bérbeadásáról számolt be a Cushman & Wakefield ingatlan-tanácsadó. Tavaly közel négymillió négyzetmétert adtak bérbe Közép-Európában, ezen belül az új bérbeadások (modern gyártó-, ipari és raktáringatlanok) összterülete 690 ezer négyzetméter volt. Tavalyelőtt 2,8 millió, egy évvel korábban 3,2 millió négyzetméternyi bérbeadás történt, tavaly 740 ezer négyzetméter volt ez a mutató. Ugyan az öt-hat évvel ezelőtti 2,5 milliós rekordszintet idén sem közelítik meg, az új területek 700 ezer négyzetméteres építése stabilizálódni látszik s gazdára is talál.

A gmo-mentességben látja a tárca a jövőt

Üzleti körökben is ismert, hogy Európában komoly lehetőségek rejlenek a gmo-mentes szója termesztésében, feldolgozásában, ám a hazai termelők többsége számára egyrészt még ismeretlen a termesztéstechnológia, másrészt nem elég jövedelmező a tevékenység a gabonaféléken elérhetőhöz képest. Az EU jelenleg 30 millió tonnás szójadara-szükséglete 90 százalékban import, és mindössze 2 százaléka gmo-mentes. Az uniós megrendelők akár tonnánként 40 eurós felárat is fizetnek a "tiszta" termékért. Magyarország a KSH adatai szerint több mint 600 ezer tonna szóját importál, és a takarmánykeverékek 90 százaléka tartalmaz gmo-szóját − mondta Szépe Ferenc, a VM főosztályvezetője.

Paksra is szállítana az Alstom

Turbinaszigeteket szállítana az Alstom a paksi atomerőmű új blokkjaihoz, a megbízásban feltűnően nagy a mozgástér, 100 millió és 1 milliárd euró (30−310 milliárd forint) közötti összegről van szó. Az úgynevezett szekunder (vagyis a reaktorban termelt hőt mozgássá, majd árammá alakító) egységek gyártása terén piacvezető cég a világ atomerőművei 40 százalékába szállított már berendezéseket, illetve a világon jelenleg üzemelő atomerőművek 30 százalékában a cég által gyártott turbinaszigetek termelnek áramot. Az Alstom több mint 60 fős magyar erőműszerviz-egységén kívül a budapesti gőzturbina k+f részlegének kapacitására is építene, ha elnyerné a szállítást − mondta Deák László, az Alstom Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.

Brüsszel hivatalosan nem tud a blokkbővítésről

Az Energiaklub szerint a kormány − közlésével ellentétben − nem értesítette hivatalosan az Európai Bizottságot az új paksi erőműblokkok terveiről − írta az MTI. A szakpolitikai intézet közleménye úgy fogalmaz, a brüsszeli testület az Energiaklub adatigénylésére válaszolva cáfolta a magyar kormány állítását, amely szerint az új paksi blokkokról szóló államközi szerződés ügyében mindenről előzetesen tájékoztatták a bizottságot. A beruházásról az uniós testületet még nem értesítették, és ebben az ügyben semmilyen hivatalos dokumentum nem született − idézte a brüsszeli választ a szervezet, amely kérdéseire korábban sem a fejlesztési tárcától, sem a Miniszterelnökségtől nem kapott reakciót. Az Euratom szerződés 41. − és ezzel összefüggő 42. − cikke szerint a nukleáris ipari tevékenységet végző cégeknek kell tájékoztatniuk a bizottságot az új beruházásokról, legkésőbb három hónappal az első szállítási szerződések megkötése előtt. Az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője január 15-én közölte, hogy Magyarország eleget tett kötelezettségének, azaz eljuttatta Brüsszelbe az atomenergia békés felhasználásáról szóló magyar−orosz megállapodás tervezetét.