Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényi rendelkezés, ezért alkalmazását megtiltotta az Alkotmánybíróság (Ab). Az ügyet egy bíró vitte annak idején a bíróságra, mert szerinte a különadó túlzó mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik.
Az Ab a bíró indítványát megalapozottnak találta. Ebben megerősítette a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának több döntése is. Strasbourg már tavaly kimondta több ügyben is, hogy a végkielégítés-adó ellentétes a tulajdon védelmére vonatkozó egyezménnyel. Akkor annak a döntésnek semmilyen általános érvényű következménye nem volt, hiszen az emberi jogi bíróságnak nincs felhatalmazása arra, hogy ítéletével egy országot jogszabály-módosításra kötelezzen. Mindössze annyit mondhat ki, hogy a passzus szabálytalan, így minden egyes érintett perre viheti az ügyét − de maga a törvény megmarad.
Az Ab ezzel szemben mostani határozatában általánosan mondta ki a törvény szabálytalan voltát. A tilalom a folyamatban lévő peres ügyekben is figyelembe veendő. A határozat lényegében emiatt fontos, hiszen a törvény már nem hatályos, így azt megsemmisíteni sem kell.
A különadót 2010-ben vezették be, eredetileg a jelentős végkielégítéssel lelépett szocialistákat akarta megsarcolni a kormány. Mellettük azonban évtizedeket tanári vagy közigazgatási pályán töltött munkavállalókat is megtalált az adó. Az Ab egyszer már visszadobta a szabályozást, ám ezt követően az alkotmányt írta át úgy a kormánytöbbség, hogy lehetővé váljon a tisztességtelen vagyonok extrém megadóztatása. A hivatkozás a költségvetési bevételek biztosítása volt, az adóból azonban csak pár milliárd forint folyt be.
Szerző: F. Szabó Emese
