Kényelmes növekedési pályán a gazdaság

Eltérő előrejelzéseket fogalmaztak meg az elemzők az idei költségvetéssel és makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatban. Nagy elcsúszást ugyan egyik elemzés sem jelez előre a büdzsében, az áfabevételek alakulása és a forint árfolyama azonban okozhat kellemetlen meglepetést az év folyamán. Kényelmesen összejöhet idén a kétszázalékos GDP-növekedés, sőt egyértelműen felfelé mutató kockázatokat látok a gazdaság idei teljesítményében, a bővülés akár 2,2 százalékos is lehet − mondta a Napi Gazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezt támogatják az élénkülő európai gazdaságok és a felfutó magyar járműgyártás. Az Audi és a Suzuki új gyáregysége csak idén éri el a teljes kapacitását, eközben új beruházások is megkezdik a termelést, például a Takata, Infineon, Briston, a Procter & Gamble, Hankook vagy éppen a Lego.

Gyógyulnak az európai piacok

Az üzleti élet szereplői arra várnak, hogy beinduljon az európai konjunktúra, ami magával rántja a magyar gazdaságot is. Suppan szerint éppen ezért nemcsak az állami beruházások fűtik a növekedést. Az, hogy a 2007−2013-as uniós költségvetési ciklus vége egybecsúszott az országgyűlési választással, csak a véletlen műve − fogalmazott az elemző. A kormány emiatt még a tavalyi év utolsó hónapjaiban is tucatnyi új pályázatot írt ki a beragadt uniós támogatások lehívása érdekében, amelyek nagy része csak idén indul el. Ez további lendületet adhat a gazdaság növekedésének. Arra is emlékeztetett, hogy jelenleg nem azon az "esztelen külső hitelfelvételen" alapul a növekedés, mint ami jellemző volt a gazdaságra a 2002−2008 közötti időszakban. Egyensúlyi pálya mellett indult be tavaly a növekedés, ami hosszú távon is fenntartható − tette hozzá. A költségvetés helyzete miatt nincs aggodalomra okot adó fejlemény, egyedül az alacsony infláció okoz némi kockázatot a kormány által tervezett áfabevételek esetében. A kabinet 2,4 százalékos inflációval tervezte az idei büdzsét, a jelenlegi folyamatok szerint 1 százalék körül lehet az éves átlagos fogyasztói áremelkedés − hangsúlyozta Suppan. Az így kieső bevételeket azonban kompenzálja a reálbér-növekedés hatására gyorsuló fogyasztás. A Takarékbank elemzője pár tíz milliárd forintos feszültséget prognosztizál a költségvetésben, ami finomhangolással könnyen kezelhető a tartalék segítségével. A hiánycél tartását nagyban támogatja a tavalyi, a vártnál kedvezőbb deficit, ami az MNB prognózisa szerint a GDP 2,5 százalékát tette ki. Egyedüli nehézség a forint gyenge árfolyama, illetve az államadósság-pálya alakulása. A tavaly év végi 79 százalékos GDP-arányos ráta a jelenlegi árfolyam szerint 82 százalék körül lehet − mondta Suppan.

Célkeresztben az uniós támogatások

Átmenetinek és viszonylagosnak tartja a magyar gazdasági folyamatok javulását eközben a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelynek szakértői úgy vélik, hogy a "választási gazdaságpolitika" csak rövid távon élénkítő hatású, a tőkevonzó képesség helyreállítása híján azonban nem teremti meg a növekedés tartós alapjait. Prognózisában a GKI továbbra is 1,3 százalékos növekedéssel számol az idén a tavalyi egyszázalékos bővülést követően, 2014-es inflációs előrejelzését azonban 1,5 százalékra csökkentette. A kutatóintézet szerint a beruházások tavaly az uniós forrásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések révén emelkedtek 4 százalék körüli mértékben, erre az évre lassulást, 2 százalékos növekedést vár a kutatóintézet. Az előrejelzés szerint a külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, az uniós források növekvő beáramlása azonban már csak ellensúlyozni tudja a külkereskedelmi egyensúly romlását.

Pesszimista jóslat

Az egyik legpesszimistább jóslatot a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) készítette el néhány hete. Ebben azt állítják, hogy a GDP csak átmenetileg növekszik, de ez is csak akkor lesz így, ha erős kereslet mutatkozik a jegybanki növekedési hitelprogram iránt. A GDP-bővülés 2 százalék lehet, de a KFIB szerint csak akkor, ha a jegybank a növekedési hitelprogram forrásait teljesen ki tudja helyezni, ez azonban a jelenlegi kihasználtság alapján kérdéses. Az infláció az idén 1,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak értéke 0,8 százalékkal emelkedik. Az uniós módszertan szerint számított hiány 3,5 százalék lehet úgy, hogy a kormány zárolja az Országvédelmi Alap 100 milliárdos tartalékát. A következő években is maradhat a KFIB szerint a magasabb hiány, ami az alacsony növekedéssel együtt azt jelenti, hogy az államadósság szintje már az idén is növekedhet, és a következő években is így lesz.

Szerző: Wiedemann Tamás