Napi Gazdaság

Régóta várták − most erőre kapott a dollár az euróval szemben

Az év elején sokakat meglepett, hogy nem tudott a dollár erősödni az euróval szemben, de hosszabb távon továbbra is szinte mindenki a zöldhasú javulását várja.

Újabb mentő csomag Görögországnak

A jelentős hiány miatt újabb mentő csomagra szorul­nak a görögök. Ehhez be kell váltaniuk a korábbi, eddig nem teljesí­tett ígéreteiket.

Hasít a Dacia Franciaországban

Látványos, 18 százalékos növekedést ért el a Dacia a francia autópiacon az év első hónapjában, a román márkából közel kilencezer darabot adtak el az előző év azonos havában értékesített 7600-hoz képest. A piaci részesedés 6,1 százalékról 7,16 százalékra emelkedett. Franciaországban az újautó-eladások 0,5 százalékkal nőttek januárban az előző évben regisztrált 5,7 százalékos zsugorodást követően. A PSA márkák konszolidálták pozíciójukat, részesedésük egy év alatt 45,7 százalékról 59,27 százalékra nőtt. A Renault-csoport eladásai januárban 12,4 százalékkal, 34 ezerre ugrottak, partnere, a Nissan 4,5 százalékkal több, 4700 autók értékesített. Sajtóhírek szerint az anyacég komoly konkurenciát készül állítani fapados román leányának, várhatóan a jövő héten, az újdelhi autóvásáron mutatja be új miniautóját, amelynek ára ötezer euró lesz, a népszerű Logan áránál 2500-zal kevesebb.

Bíróság elé állhatnak a Porsche vezetői

Hét hedge fund perelte be a Porsche elnökét és igazgatósági tagját − Wolfgang Porschét és Ferdinand Piecht −, 1,8 milliárd eurós kártérítést követelve azért, mert az autógyár nem tudta megvenni a Volkswagent (VW). A gyanú szerint a Porsche félrevezette a befektetőket 2008-ban, amikor ajánlatot tett a VW részvényeire. A társaság először cáfolta a spekulációt, amely szerint megvásárolná a VW-t, később azonban kiderült, hogy a részvények 74 százaléka közvetlenül vagy opciókon keresztül a Porsche birtokában volt. Az első hírek után sokan a Volkswagen-papírokat kezdték shortolni, hiszen valószínűtlennek tűnt egy felvásárlási ajánlat. Amikor viszont kiderült, hogy a Porsche félrevezette a befektetőket, mindenki VW-részvényeket akart venni, hogy fedezze short pozícióit.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok terén nincs negatív változás

Az Ukrajnával kapcsolatos magyar vállalkozói félelmek nagy része alaptalan, a bankok működésében, a nemzetközi tranzakciók terén egyelőre nem tapasztalható negatív változás, a gazdasági kapcsolatok ugyanúgy működnek, mint eddig: a magyar terméket továbbra is keresik, az ipar termel, a lakosság fogyaszt − mondta lapunknak Kota György, a Magyar−Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója. A nemzetközi és a magyar sajtóban szerinte nagyon kevés a hiteles anyag Ukrajnáról, az elmúlt napokban olyan hírek jelentek meg, melyek szerint Ukrajnával nincs érdemi árucsere-forgalma az országnak, a keleti szomszédunk piaca kizárólag az orosz gáz miatt fontos Magyarországnak. Ezzel szemben − mutatott rá Kota György − a statisztikai hivatal adatai mást tükröznek. A kétoldalú áruforgalom 2012-ben meghaladta a 3,8 milliárd dollárt, tavaly az év első tíz hónapjában Magyarország kivitele Ukrajna felé 12 százalékkal, az import 8 százalékkal nőtt, reális tehát az esély arra, hogy az éves forgalom meghaladja a 4 milliárd dollárt.

Jól megy az üzlet az LVMH-nak

A világ legnagyobb luxuscikkgyártója, a többek között a Louis Vuittont is birtokló LVMH divatcikkeladásai emelkedtek 2013 negyedik negyedévében. A francia vállalat divatüzletága, amelybe a Louis Vuitton mellett olyan márkák tartoznak, mint a Kenzo, a Fendi vagy a Dior, hét százalékkal növelte az eladásokat a múlt év három utolsó hónapjában, miután az azt megelőző negyedévben gyengült a forgalom. A teljes bevétel 2013-ban 29,15 milliárd euróra emelkedett, ez kicsivel alulmúlta az elemzők 29,4 milliárdos várakozásait és 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alaptevékenységből származó nyereség két százalékkal, 6,02 milliárd euróra növekedett. A cég nyilatkozata szerint annak ellenére, hogy Európában bizonytalan a gazdasági környezet, képesek lesznek lendületben tartani a növekedést minden üzletágban.

Andor László szerint mítosz a kelet-európaiak segélyturizmusa

A minapi davosi Világgazdasági Fórumon is felmerült az Európai Unión (EU) belüli bevándorlás, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociálpolitikáért felelős magyar tagja, Andor László próbálta eloszlatni a félreértéseket. Lapunknak is kifejtette a brüsszeli testület álláspontját. Szerinte Nagy-Britannián kívül kormányszereplők nem kérdőjelezik meg a szabad költözés elvét. David Cameron kormányfő Davosban is előadta, hogy a későbbi EU-bővítések esetében az új tagország jövedelmi átlagához kössék, hogy polgárai szabadon munkát vállaljanak másutt. Andor nevetségesnek tartja, ha például Montenegró új tagállam lesz, akkor majd a 630 ezres ország migrációs potenciáljától féltik az 500 milliós EU munkaerőpiacát. Egyes brit lapok (lásd külön cikkünket) mesterségesen keltik a rossz hangulatot, például 600 ezer más állampolgárságú munkanélküliről írnak, miközben a helyes szám alig 60 ezer (olyan, aki más EU-tagország állampolgára). Andor leszögezi, egybehangzóak az elemzések: a fogadó országok sokat profitálnak gazdaságilag a migrációból, és például Nagy-Britanniában vagy Németországban a más EU-országokból érkező migráns munkaerő nettó befizetője a költségvetésnek is.

Gyarapodik a British, vásárolna a Deutsche Telekom

A vártnál jobb eredményt közölt a legnagyobb brit telekommunikációs társaság, a BT Group. A Deutsche Telekom növelné részesedését a görög OTE-ben.

Román és bolgár bevándorlókkal ijesztgetik a briteket

Kisebb sajtóbotrányt kavart a brit Daily Mail egyik oknyomozó riportja az Egyesült Királyságba január 1-jétől szabad belépést szerző román és bolgár vendégmunkásokról. A lap − azóta már cáfolt − összeállítása szerint ez évtől 29 millió délkelet-európai állampolgár nyert automatikus belépési jogot a szigetországba, ami miatt óriási bevándorlási hullám várható. A cikk olyan, utóbb hamisnak bizonyult hírt közölt, hogy a két balkáni állam fapados járatait duplájára kellett emelni, továbbá hogy még 3000 fontért is kelt el jegy, míg az átlagos buszjáratok 300 font fölé drágultak. Mindezek ellenére a lap tudósítója szerint a román és bolgár utasok az összes busz- és repülőjáratot azonnal lefoglalták, gyakorlatilag a következő egy hónapra már nincs jegy.