Napi Gazdaság

Bíróság elé állhatnak a Porsche vezetői

Hét hedge fund perelte be a Porsche elnökét és igazgatósági tagját − Wolfgang Porschét és Ferdinand Piecht −, 1,8 milliárd eurós kártérítést követelve azért, mert az autógyár nem tudta megvenni a Volkswagent (VW). A gyanú szerint a Porsche félrevezette a befektetőket 2008-ban, amikor ajánlatot tett a VW részvényeire. A társaság először cáfolta a spekulációt, amely szerint megvásárolná a VW-t, később azonban kiderült, hogy a részvények 74 százaléka közvetlenül vagy opciókon keresztül a Porsche birtokában volt. Az első hírek után sokan a Volkswagen-papírokat kezdték shortolni, hiszen valószínűtlennek tűnt egy felvásárlási ajánlat. Amikor viszont kiderült, hogy a Porsche félrevezette a befektetőket, mindenki VW-részvényeket akart venni, hogy fedezze short pozícióit.

Sínen vannak a kereskedelmi egyezmények

Az USA kereskedelmi főtárgyalója szerint továbbra is "sínen vannak" az ázsiai, dél-amerikai és európai partnerekkel kötendő szabadkereskedelmi egyezmények, annak ellenére, hogy a kongresszus lassítani próbálja a folyamatot. Michael Froman a Financial Timesnak nyilatkozva nyugtatni próbálta a tárgyaló feleket, miután az alsóház demokrata vezetője, Harry Reid a múlt héten kijelentette, nem támogatja azt a javaslatot, amely különleges döntési jogköröket adna az elnöknek a megállapodásokkal kapcsolatban. A kereskedelmi egyezmények megosztják a Demokrata Pártot, a szakszervezetek és baloldali szavazók szerint ugyanis a korábbi hasonló szerződések nagyobb egyenlőtlenséghez és az ipar elvándorlásához vezettek. Froman azonban azt mondta, biztos benne, hogy sikerül meggyőzni a kongresszust, és tető alá hozni a megállapodásokat.

Erősen kezdte az évet Európa feldolgozóipara

Rég nem látott javulást mutat az európai feldolgozóipar a januári beszerzésimenedzser-indexek (PMI) alapján: az eurózóna egészére vonatkozó mutató 2011 áprilisa óta nem jelzett olyan gyors bővülést a termelésben és új megrendelésekben, mint a múlt hónapban. A valutaövezet PMI-je a decemberi 52,7-ről 54 pontra emelkedett, elsősorban az erős német növekedés hatására, de a régió majd minden országának feldolgozóipara javult januárban. (A magyar adatról részletesen lapunk 3. oldalán olvashat.) A német és spanyol mutató gyorsabban emelkedett, mint egy hónappal korábban, előbbi két és fél éves csúcsot elérve 56,5 pontra nőtt, míg utóbbi 52,2 ponttal, 2010 áprilisa óta a legmagasabb értéken van. Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában és Írországban is növekedést mutat az index. A francia feldolgozóipari PMI négyhavi csúcson volt januárban, de még így sem tudta átütni a bővülést jelző 50 pontos határt, 49,3 ponton áll. Növekedésbe fordult viszont a görög ipar, amelynek PMI-je 51,2 ponttal a legjobb eredményt érte el 2009 augusztusa óta. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma is növekszik a legtöbb eurózóna-tagállamban. A kelet-közép-európai országok feldolgozóipara is erősen kezdte a 2014-es évet, a cseh PMI 55,9 ponttal, 2011 áprilisa óta a legjobb kibocsátásbővülést produkálta, Lengyelországban pedig hároméves csúcson vannak az ipari megrendelések, a PMI 55,4 pontra növekedett a decemberi 53,2-ről. Az USA feldolgozóipari PMI-je 53,7 ponttal háromhavi mélyponton volt januárban.

Földalatti bankolás a divat Kínában

A kínai árnyékbankrendszer szabályozását megnehezíti, hogy az ottani források jelentős része úgynevezett földalatti bankokon keresztül zajlik. Ez lényegében uzsoráshálózatot jelent, ahol 100−300 százalékos kamatok mellett kínálnak hiteleket informális csatornákon keresztül kisvállalkozóknak. Mióta Kína 2011 óta szigorítani kezdte pénzügyi szabályozását, a betéti kamatok pedig éves szinten 3 százalékra estek, egyre több megtakarító csatornáztatja pénzét ezekbe az informális hálózatokba, ahonnan a pénzügyi szolgáltatások széles skáláját lefedő forrásszerzésre van lehetőség. A kínai árnyékbankrendszer becslések szerint 3 és 4 ezer milliárd jüan közötti állományt takar, a Fitch szerint a teljes kínai eladósodottság a GDP 218 százalékát is elérheti. A kínai jegybank attól tart, hogy a teljesen ellenőrizetlen pénzügyi szolgáltatásokban olyan koncentrált kockázatok alakulhattak ki, hogy egy kisebb bedőlés is dominóhatással érheti el a szabályozott állami nagybankokat.

Széles körű a vesztegetés az EU-ban

Az Európai Bizottság (EB) első alkalommal készített korrupcióellenes jelentést, amely szerint egyetlen tagállam se mentes a problémától. Az EB a megelőzésben és a szankcionálásban egyaránt erőfeszítéseket sürget. Magyarország esetében a legaggasztóbb a vállalkozások és a helyi politikusok közötti informális kapcsolatrendszer, valamint a hivatali összeférhetetlenség problémája. Brüsszel az ellenőrzés mértékével is elégedetlen a többi között a pártfinanszírozás és a közbeszerzések területén, és többet várnak a köztisztviselők elszámoltathatóságának a megerősítésében. Az EB az egészségügyi hálapénzek fokozatos megszüntetését ajánlja. Az Eurobarometer friss felmérése szerint míg az európaiak háromnegyede, a magyarok 89 százaléka értett egyet azzal, hogy hazájában elterjedt a korrupció. Az európaiak négy százaléka, a magyarok 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben csúszópénzt kértek vagy vártak el tőle. Az európai cégek 40 százaléka véli úgy, hogy a korrupció akadályozza üzleti tevékenységét. A jelentés megállapítja, hogy a tagállamok között jelentős egyenetlenség figyelhető meg a korrupció jellegében, mértékében és a leküzdés hatékonyságában egyaránt.

Ingatlanlufira figyelmeztetnek Londonban

Buborék kialakulásának jeleit mutatja a londoni lakáspiac − figyelmeztet hétfőn megjelent elemzésében az Ernst & Young. A cég szerint a brit főváros lakóingatlan-árai 2018-ra átlagosan 600 ezer fontig emelkedhetnek, ez az északkelet-angliai átlagár 3,3-szerese lenne. A brit statisztikai hivatal friss adatai szerint tavaly novemberben az országban 5,4 százalékkal voltak magasabbak az ingatlanárak, mint egy évvel korábban, Londonban azonban ennek több mint a kétszerese, 11,6 százalék volt az áremelkedés. A Civitas nevű elemzőcég szakemberei szerint a külföldi vásárlók hajtják fel a londoni árakat, ugyanis a milliomosok körében divat londoni lakásba fektetni. Szerintük az árakat úgy lehetne megfékezni, ha korlátoznák a befektetési célú ingatlanvásárlást a külföldiek számára.

Veszteséges, de optimista a Ryanair

Veszteséget könyvelt el a Ryanair a múlt év utolsó három hónapjá­ban, mégis optimisták a befekte­tők, a foglalások száma ugyanis szépen emelkedik az idén.

Rossz bankot hoz létre az Intesa

Az Intesa Sanpaolo S.p.A. lehet az első olasz hitelintézet, amelyik "rossz bankot" hoz létre a saját szervezetén belül, ha igaznak bizonyul a Financial Times értesülése. Olaszország legnagyobb lakossági bankjának nem teljesítő hitelállománya bruttó 55 milliárd euróra rúg, ennek egy részét vinnék ki egy külön egységbe, még az európai banki stressztesztek megkezdése előtt − írta az ügyhöz közeli forrásokra hivatkozva a brit gazdasági napilap. Az Intesa március 28-án teszi közzé új stratégiai tervét − tavalyi éves eredményével együtt −, az olasz finanzaonline gazdasági portál szerint várhatóan azt is bejelentik, hogy eladják különféle kisebbségi vállalati részesedéseiket, mintegy 2 milliárd euró értékben. Az Intesa a múlt héten jelentette be, hogy teljes egészében, lejárat előtt visszafizette az Európai Központi Banktól (ECB) a hároméves refinanszírozási program keretében kapott, összesen 36 milliárd euró kölcsönt (Napi Gazdaság, 2014. január 30.). A Magyarországon a CIB Bank tulajdonosaként jelen levő pénzintézet megnyugtató tőkehelyzettel várhatja az európai próbatételt: Carlo Messina vezérigazgató a múlt héten közölte a Milano Finanza szerint, hogy az Intesa Tier 1 tőkemegfelelési mutatója 11,5 százalék, az Európai Bankhatóság (EBA) pedig minimum 5,5 százalékos küszöböt húz meg idén lebonyolítandó stressztesztje során, a kritikus körülményekkel számoló forgatókönyvben.

Dolgozói elbocsátást és üzembezárást tervez a Novartis

A Novartis svájci gyógyszerkonszern 4000 munkahelyet szüntet meg Európában, de új munkahelyeket létesít Indiában. A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag egy vállalati belső e-mailre alapozza a hírt, amely szerint a leépítés a cég által foglalkoztatott mintegy 65 ezres állomány hat százalékát érintené. A terv tulajdonképpen a vállalatnál több éve folyó szerkezetátalakítás kiegészítő intézkedése lenne. A Novartis sajtófőnöke csak annyit árult el, hogy az átstrukturálás keretében annyi új állást teremtenek, amennyivel kurtítanak. Újrafogalmazzák prioritásaikat, és a forrásokat ennek megfelelően osztják fel − hangzik a világ legnagyobb gyógyszergyárának nyilatkozata. A konszern átalakítása idén ér véget, és Bázelban azt remélik, hogy sikerül minőségi változásokat elérniük. A cég számos szabadalma lejáróban van, ami további nyomás alá helyezi bevételeit. Idei növekedési előrejelzéséből már vissza is vettek.