A kínai árnyékbankrendszer szabályozását megnehezíti, hogy az ottani források jelentős része úgynevezett földalatti bankokon keresztül zajlik. Ez lényegében uzsoráshálózatot jelent, ahol 100−300 százalékos kamatok mellett kínálnak hiteleket informális csatornákon keresztül kisvállalkozóknak. Mióta Kína 2011 óta szigorítani kezdte pénzügyi szabályozását, a betéti kamatok pedig éves szinten 3 százalékra estek, egyre több megtakarító csatornáztatja pénzét ezekbe az informális hálózatokba, ahonnan a pénzügyi szolgáltatások széles skáláját lefedő forrásszerzésre van lehetőség. A kínai árnyékbankrendszer becslések szerint 3 és 4 ezer milliárd jüan közötti állományt takar, a Fitch szerint a teljes kínai eladósodottság a GDP 218 százalékát is elérheti. A kínai jegybank attól tart, hogy a teljesen ellenőrizetlen pénzügyi szolgáltatásokban olyan koncentrált kockázatok alakulhattak ki, hogy egy kisebb bedőlés is dominóhatással érheti el a szabályozott állami nagybankokat.
Szerző: Gerőcs Tamás
