Nagy Nándor László

Uniós szintre kell emelni a banki válságkezelést

Mind a szűken vett pénzügyi szektor, mind a vállalatok profitáltak azokból az eredményekből, amelyeket az Európai Unió még a pénzügyi válság előtt ért el − emlékeztetett Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) főigazgatója a Joint Venture Szövetség rendezvényén. Kialakult egy erős pénzpiac az eurózónán belül, mind a tőke, mind a hitelek áramlása megindult a perifériák felé. A válság azonban szinte mindent felülírt. A bankrendszer stabilitásának fenntartását szolgáló állami kötelezettségvállalások okán komoly politikai nyomás nehezedett a jogalkotókra, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek nem terhelik tovább az adófizetőket. Hiányzott a banki válságkezelés koordinációja, mint ahogy a makroprudenciális szabályozásé is. Mikroprudenciális oldalon pedig erős különbség mutatkozott a tagországokban működő bankok között a tőke mértéke, a hitelminősítők munkája, a tőkeáttétel és a likviditásszabályozás terén − érthető, hogy a felügyeleti gyakorlat is országonként nagy eltérést mutatott.

Sietnünk kell a bankunióba? - Mi történik, ha nem lépünk be?

Drasztikus változásokat még nem jelent az egységes európai bankfelügyelet felállása, a külső országoknak (így Magyarországnak) nem kell elsietnünk a csatlakozást a bankunióhoz - vélekedett Farkas Ádám. Az EBA főigazgatója szerint a bankszanálási feltételrendszer meghatározása után tisztább lehet a kép, az egységes európai betétbiztosítás kapcsán szükséges döntések ugyanakkor a távoli jövőbe nyúlnak.

Takarékokra alapoz az MFB

A Takarékpont-hálózathoz csatlakozott takarékszövetkezetekkel állapodott meg az MFB arról, hogy egyszerűsítik a hálózatban a Kisvállalkozói Hitel termék hozzáférhetőségét. Az MFB nettó 100 milliárdos hitelállomány-növekménnyel számol idén.

Érthetetlen felfüggesztés

Komoly meglepetést váltott ki az érintettek körében, hogy kedden immár a vidéki GOP-programokon belül is felfüggesztették a  mikrovállalkozások egyik legsikeresebb forrásteremtő megoldását, a kombinált mikrohitelt. A forráshiánnyal indokolt lépés azért volt meglepő, mert a múlt év végi meghosszabbításkor február 28-ig hagyták nyitva a jelentkezési határidőket. A még beadás előtt lévő pályázatokat péntekig befogadja a MAG Zrt., de hogy 2013-ban újraindul-e a program, senki nem tudja.

Érthetetlen az NFÜ pályázatok felfüggesztése

Komoly meglepetést váltott ki az érintettek körében, hogy kedden immár a vidéki GOP-programokon belül is felfüggesztették a mikrovállalkozások egyik legsikeresebb forrásteremtő megoldását, a kombinált mikrohitelt. A forráshiánnyal indokolt lépés azért volt meglepő, miután a programnak már így is csak 3 hete volt hátra - tekintve, hogy a múlt év végi meghosszabításkor február 28-ig hagyták nyitva a jelentkezési határidőket.

Konfrontatívabb elnök kerülhet a Bankszövetség élére

Új elnököt és két új elnökségi tagot választ a Magyar Bankszövetség a március 22-i ülésén. Az elnökjelöltségre esélyes lehet Radovan Jelasity, az Erste vezérigazgatója - a korábbi szerb jegybankelnök -, aki kettős állampolgár és kiválóan beszél magyarul.

Konfrontatívabb elnököt keres a Magyar Bankszövetség?

Harmati László FHB-ve­zér­igazgató távozásával immár elnököt és két új elnökségi tagot kell majd választania a Magyar Bankszövetség március 22-i testületi ülésének. Harmati mellett ugyanis új \"kisbanki\" képviselőt is választani kell a Volksbank éléről tavaly novemberben leköszönt Balázs László helyett.

Az üzemszünet okozhatja a nagyobb kárt

Korántsem a természeti csapások közvetlen hatásai okozzák a legnagyobb kárt a vállalkozásoknak: sokkal több veszteséget jelenthet a leégett gyárépület, elárasztott üzlethelyiség, meghibásodott gépek helyreállításának ideje alatt kiesett üzemidő. Ilyenkor nemcsak a bevétel marad el, hanem adott esetben a vevőknek meg kell téríteni a már előre kifizetett szolgáltatások árát vagy a késedelmes teljesítés miatt kötbért követelhetnek a vállalkozástól a megrendelők. A Generali Biztosító adatai szerint az elmúlt hat évben a tíz legnagyobb, üzemszünet okozta káresetre összesen 1,8 milliárd forintot térített a biztosító. A legnagyobb kifizetés 1998-ban történt: ekkor a dologi kár többszöröse, 9,5 milliárd forintos kára keletkezett egy elektronikai cikkeket gyártó vállalatnak az üzemcsarnok leégése miatti üzemidő-kiesésből. A Generali biztosítási portfóliójában jelenleg közel 1350 milliárd forintra terjed ki az üzemszünet-fedezet.

Kártyás vásárlást generál a cashback-szolgáltatás

A világ számos pontján elterjedt, sőt bevett gyakorlat, hogy a bankkártya-tulajdonos a plasztikkal történő fizetés után egy kisebb összeget készpénzben is felvehet a kereskedő pénztárából. A megoldás − állítják szakértők − egyaránt előnyös a vásárló, a kereskedő és a kibocsátó, valamint az elfogadó bank számára is. A kártyabirtokos vásárló részére kényelmes, gyors, s az utcai atm-ek használatánál biztonságosabb készpénzfelvételi lehetőség teremtődik így, ráadásul a kis összegű készpénzigény miatt nem kell atm-et keresni. A kereskedő a cashback szolgáltatással számottevően csökkenteni tudja a készpénzkezelés, -őrzés és -szállítás költségeit, ráadásul komoly marketingértékkel bír, hiszen a szolgáltatás versenyelőnyt jelenthet más kereskedőkkel szemben. Mivel a szabályozás szerint a felvehető összeg nem haladhatja meg a vásárlás összegét, a cashbacknek költésnövelő hatása is van. Az elfogadó bank számára a növekvő tranzakciós volumen mellett a kereskedő lojalitásának erősítését hozhatja a megoldás alkalmazása, a kártyakibocsátó banknak pedig olcsóbb, ha az ügyfelei a pos-terminálokat használják készpénzfelvételre, mintsem a konkurens bank atm-jéből történt pénzfelvétel után kell díjat fizetni.