Nagy Nándor László

Az üzemszünet okozhatja a nagyobb kárt

Korántsem a természeti csapások közvetlen hatásai okozzák a legnagyobb kárt a vállalkozásoknak: sokkal több veszteséget jelenthet a leégett gyárépület, elárasztott üzlethelyiség, meghibásodott gépek helyreállításának ideje alatt kiesett üzemidő. Ilyenkor nemcsak a bevétel marad el, hanem adott esetben a vevőknek meg kell téríteni a már előre kifizetett szolgáltatások árát vagy a késedelmes teljesítés miatt kötbért követelhetnek a vállalkozástól a megrendelők. A Generali Biztosító adatai szerint az elmúlt hat évben a tíz legnagyobb, üzemszünet okozta káresetre összesen 1,8 milliárd forintot térített a biztosító. A legnagyobb kifizetés 1998-ban történt: ekkor a dologi kár többszöröse, 9,5 milliárd forintos kára keletkezett egy elektronikai cikkeket gyártó vállalatnak az üzemcsarnok leégése miatti üzemidő-kiesésből. A Generali biztosítási portfóliójában jelenleg közel 1350 milliárd forintra terjed ki az üzemszünet-fedezet.

Nem védte meg a PSZÁF-ot a pénzügyi jogok biztosa

Állt-e a devizahitelek mögött deviza − tették fel az alapkérdést a pénzügyi biztos szervezte konferencia résztvevői. Róna Péter szerint a magyar devizahitel nem felel meg a nemzetközi jog kritériumainak.

A devizahitel mégsem hitel? - Lesz-e fordulat?

Nem felel meg a klasszikus hitel-feltételeknek a devizahitel - mondta Róna Péter a pénzügyi ombudsman konferenciáján.

A köztisztviselők pénzére pályázik az állam - lesznek még gondok

Az államkincstári betétgyűjtés nem csak a bankszektor érdekeit, de uniós irányelvet is sérthet. Ha hitelintézeti jogosítványokat akar a MÁK, fél évig is eltarthat az engedélyezés.

Nem lesz sétagalopp a kincstári betétgyűjtés

Uniós irányelvet sérthet a magyar kormány, ha lehetővé teszi a Magyar Államkincstár (MÁK) számára a betétgyűjtést − vélik uniós szakértők. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48-as irányelvének ötödik cikke ugyanis a tagállamok kötelességévé teszi, hogy tiltsák meg természetes személyek vagy a hitelintézetnek nem minősülő vállalkozások számára, hogy betétgyűjtésre vagy más visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő gyűjtésére irányuló üzletszerű tevékenységet folytassanak. Ennek megfelelően a magyar hitelintézeti törvény (Hpt.) kimondja: kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben − bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül − más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására. Megoldást jelenthet, ha a MÁK hitelintézeti jogosítványokért folyamodik, az engedélyezési eljárás azonban lassú, általában négy-hat hónapot vesz igénybe.

Újabb csapást mérhet a bankokra a kormány terve

Nem előzmény nélküli az államkincstár betétgyűjtő szerepének megteremtése, a lépés azonban komoly károkat okozhat a kormányzati kommunikációban előtérbe helyezett takarékszövetkezeteknek is.

A \"magyar\" bankokat is sújthatja a kormányzati betétgyűjtés

Nem előzmény nélküli az államkincstár betétgyűjtő szerepének megteremtése, a lépés azonban komoly károkat okozhat a kormányzati kommunikációban előtérbe helyezett takarékszövetkezeteknek is.

Autósok, figyelem - mi lesz kgfb-kedvezmények sorsa?

Miközben a PSZÁF a kármentességhez kapcsolódó extra kedvezmények visszavonására szólította fel a biztosítókat, a piacon közel száz különféle kgfb-kedvezmény érhető el − többségüknek semmi köze nincs a biztosításban viselt kockázathoz, sőt magához az autóvezetéshez sem.

Rossz helyen kezdi ritkítani a kgfb-kedvezmények dzsungelét a PSZÁF

Miközben a PSZÁF a kármentességhez kapcsolódó extra kedvezmények visszavonására szólította fel a biztosítókat, a piacon közel száz különféle kgfb-kedvezmény érhető el − többségüknek semmi köze nincs a biztosításban viselt kockázathoz, sőt magához az autóvezetéshez sem.