Érthetetlen az NFÜ pályázatok felfüggesztése

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Budapesten és Pest megyében (a KMOP-régióban) már 2012. áprilisában bezárult a lehetőség, a vidéki vállalkozások számára előbb nyáron, majd ősszel - más pályázatokkal (telephely-fejlesztés, garancia) összecsomagolva - emelték a kiosztható keretet. A 105 milliárdra növelt keretből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség statisztikái szerint február 5-éig 58 milliárd forintot igényelt közel 9400 vidéki vállalkozás, a KMOP-s pályázatokkal együtt pedig 72 milliárdra rúg az igényelt összeg - közel 12 ezer vállalkozás jelentkezése mellett.

Korábban az NFÜ-nél folyamatosan arról beszéltek, hogy a kombinált mikrohitel kerete \"felülről nyitott\", hiszen lényegében ez az egyetlen olyan termék, amely ösztönzően - egyharmad-kétharmad arányban - egyesíti a vissza nem térítendő pályázati és a visszatérítendő hitel-elemet úgy, hogy a jelentkezőnek csak egy minősítésen kell átesnie, ráadásul a hitel kamata is kedvező, cégminősítés függvényében 4,9-9 százalék között mozog.

A pályázati lehetőség felfüggesztése azért is meglepetés, mert a pályázatok esetében az irányító hatóságok jókora ráhagyással dolgoznak, a kombinált mikrohitel esetében pedig még van bőven hely: a GOP-os pályázatok esetében a 9400 cég közül eddig csak 5200-zal szerződtek 31 milliárd forint értékben, kifizetve pedig mindössze 6,7 milliárd forint lett. (A közel egy éve lezárt KMOP-pályázatok is alátámasztják ezt a vélekedést: 2518 jelentkezésből 1641 hatályosult 9,5 milliárd forint értékben.) Október elején 17,3 milliárd forintnyi rendelkezésre álló forrásról adott hírt az NFÜ. Azóta az igényelt támogatási összeg alig nagyobb mértékben, 37,5 milliárd forintról 58 milliárdra nőtt.

Nagy probléma, hogy más programokhoz hasonlóan a kombinált mikrohitel esetében sincs még se híre, se hamva a 2013-as kiírásnak. Korábban szakértők jelezték: hiába a múlt év végi nagy pályázati felfutás, februártól komoly gondokat okoz majd, hogy ismét nem sikerült megteremteni a folytonosságot a programok között - a késlekedés pedig tovább csökkenti a reményét, hogy közel teljes mértékben sikerül felszívni a költségvetési ciklusban az EU által hazánknak megítélt fejlesztési forrásokat.