Nagy Nándor László

\"Volt mihez hozzányúlniuk az embereknek, mert volt biztosításuk\"

A MetLife annak ellenére hisz a magyar piacban, hogy az elmúlt évek nem épp a sikerekről szólnak a biztosítási szektorban. Az embereknek ugyanakkor fontos volna ráébredniük, hogy például a végtörlesztéshez épp a biztosításban lévő megtakarítások révén vehettek részt, vagyis van létjogosultsága a terméknek − mondja Bartók János, a MetLife Biztosító Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az átalakult piaci környezetet mind jutalék-, mind szabályozói oldalon ildomos lenne követni.

Keresik a növekedési hitelt

Fokozódó érdeklődést tapasztal a K&H a növekedési hitelprogram kapcsán. Mint azt Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője elmondta, elsősorban az I. pillér, azon belül is főként a forint beruházási hitel kiváltása, gép- és eszközbeszerzés finanszírozása iránt tapasztalnak nagyobb igényt, míg a devizaalapú kölcsön kiváltására fordítható II. pillér iránt egyelőre kisebb az érdeklődés − jóllehet mindkét konstrukcióra közel hasonló nagyságrendű összeget bocsátott rendelkezésre az MNB. Huszár Róbert emlékeztetett: a banknál már a hitelek folyósítása is megkezdődött: hat munkanappal az első szerződéskötés után egy szegedi, több mint 50 főt foglalkoztató, nagykereskedelemben érdekelt középvállalat már meg is kapta az igényelt hitelt. A hitelkérelmek célja leginkább forgóeszköz és gépbeszerzés finanszírozása, illetve a hitelkiváltás, építési jellegű igény csak ritkábban keletkezik, ami érthető is, hiszen az ilyen típusú beruházásokhoz szükséges hatósági engedélyek beszerzése a programban rendelkezésre álló idő alatt többnyire nem lehetséges − nyilatkozta a szakember.

Gyenge lábakon a hazai baleset-biztosítás

Miközben − teljes joggal − azon bosszankodunk, hogy csak minden harmadik utazó köt utasbiztosítást külföldi utazásakor, addig a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint százból csupán hat honfitársunknak van baleset-biztosítása. A PBA Biztosítási Alkusz Kft. alkusz üzletágának igazgatója, Vass Gábor szerint ennek fő oka az lehet, hogy sokan nem is tudják, van lehetőség külön csak baleset-biztosítási szerződést kötni, amely kockázat természetszerűen része az utasbiztosításnak. Ugyanakkor utasbiztosítást belföldi tartózkodásra nem lehet kötni. Gondot jelent az is, hogy számos más biztosítás is kínál baleset-biztosítási részfedezeteket, ám ezek a kiegészítőként kötött termékek csak egy-két − az alapbiztosításhoz kötött − élethelyzetre adnak megoldást. Ahhoz, hogy teljes védelemben legyen részünk a balesetekkel szemben, egyéni igényeinkhez igazított csomagot kell választanunk − véli a szakember. Míg az utasbiztosítás jellemzően előre fizetendő, egy összegben térítendő termék, addig a baleset-biztosítást − más folyamatos díjas biztosításhoz hasonlóan − előre meghatározott időrendben törleszthetjük. A PBA Biztosítási Alkusz Kft. igazgatója szerint a piacon évi 15 és 29 ezer forint közötti sávban mozognak a némileg eltérő kockázatú baleset-biztosítások, amelyek már érdemi segítséget jelentenek a bajban, s − például − a kórházi tartózkodás napjaira is fizetnek térítést.

Kiürül a felügyeleti vezérkar

Miután a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogutód nélküli megszüntetéséről szóló döntés megszületett, tudni lehetett, hogy a testület korábbi vezetői számára is véget ér a feladat.

Hat százalékon hitelezik az e-útdíjat

Gépjárművenként maximum 1 millió forintos egyéves futamidejű rulírozó forgóeszközhitelt nyújt a Kavosz Zrt. a közúti fuvarozóknak az e-útdíj megfizetése érdekében − jelentette be Krisán László, a Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. Szatmáry Kristóf, az NGM államtitkára jelezte, a mostani hitelkonstrukcióról szóló döntés összhangban van a kormány és a három legnagyobb fuvarozó-érdekképviselet között létrejött stratégiai megállapodással. Az állam a készfizető kezességvállalással és 4 százalékos kamattámogatással segíti a fuvarozók hitelhez jutását. A kkv-knak kínált hitelkeret az egyéves lejárat után legfeljebb kétszer hosszabbítható meg, azt kizárólag útdíjfizetésre lehet felhasználni.

Készpénzmentes nyarat ajánl a MasterCard

Külföldi utazás során nagyobb mértékben számítunk a bankkártyánkra, mint a hétköznapokon − a kártyabirtokosok 91 százaléka nyaraláskor mindenképpen magánál tartja a plasztikkártyát, míg más esetekben csupán 60 százalékuk viszi magával − derült ki a MasterCard legújabb, európai fogyasztók körében végzett kutatásából.

Nyarat jeleznek a májusi szállodai adatok

Májusban elindult a turisztikai szezon: a szállodai átlagárak − az ötcsillagos egységek kivételével − február−áprilisi erős csökkenése után emelkedni kezdtek az ötödik hónapban, párhuzamosan a foglaltság javulásával − derül ki a Magyar Hotel Monitor adataiból. Az első négy havi árcsökkenés azért is volt kedvezőtlen hír, mert a számok az elmúlt év azonos időszakában mértet is alulmúlták. Májusban a négycsillagos fővárosi hotelekben 80 százalék fölé emelkedett a kihasználtság, de a vidéki háromcsillagos szállodáknak is reményt adott a hónap, amire az első négyhavi jelentős csökkenés után komoly szükség is volt. A 149 szálloda adatait elemző monitor szerint a vidéki háromcsillagos házak a növekvő foglaltság eléréséhez kénytelenek voltak visszafogottan nyúlni az átlagárakhoz. A többi szállodatípusra ugyanakkor igaz a tendencia, hogy az elmúlt közel egy évvel szemben − amikor alapvetően a foglaltsági adatok nőttek, az átlagárak kevésbé − idén májusban mind a díjtételek, mind a foglaltság számottevően emelkedett.

Ügyfélélmény kell a mobilbanki fejlesztés sikeréhez

Az IND az első mobilbanki szolgáltatását 2000-ben fejlesztette ki − akkor még wap-alapon. A wap története mutatja meg leginkább, hogy a mobilbanki alkalmazások terén is számos mellékvágány volt, ám az irány ma már jól kivehető, kár, hogy a bankok jó része ezt még nem ismerte fel − érzékeltette Vinnai Balázs, az IND Group ügyvezetője a Napi Gazdaság bankkártya-konferenciáján. Bár az okos telefonok hihetetlen fejlődést futottak be az elmúlt években, a banki alkalmazások terén a pénzügyi szektor komoly mértékben lemaradt más iparágak mobilalkalmazásaitól. A bankok visszafogottságát persze a szabályozói környezet is okozza, de a lemaradásban az is utolérhető, hogy a pénzintézetek még nem értették meg azt, hogy a jövő választóvize az ügyfélélmény lesz − ez alapján választanak majd bankot maguknak az ügyfelek. Ma a banki ügyfelek évente 4 percet beszélnek közvetlenül ügyintézővel és 400 percet töltenek el valamilyen, a bank által biztosított interfész előtt (internet vagy mobilbank). Ami érdekesebbé teszi a helyzetet, hogy az értékesítés 90 százaléka a személyes ügyintézéskor bonyolódik, az egyéb csatornákon döntően tranzakciós felületeket fejlesztettek ki a bankok − hívta fel a figyelmet Vinnai.

Indul az elfogadóhálózat-fejlesztés

Immár bizonyos: a jövő hónapban elindul a Magyar Nemzeti Bank és a MasterCcard közös bankkártya-elfogadó projektje, amelynek keretében egy kiválasztott megye (Fejér) valamennyi kereskedőjét kedvezményes felhasználói ajánlattal keresik meg a bankkártya-elfogadásban részt vevő piaci szereplők. A projekt keretében kihelyezett pos-készülékeket két évig kell majd az érintett kereskedőknél tartani, akiknek a terminállal és a kommunikációval kapcsolatos költségeit a pilotprojekt költségeinek fedezésére szolgáló egymillió eurós MasterCard-felajánlás csökkenti. A versenysemlegességi szabályokat maximálisan tiszteletben tartó projektet − miként az a Napi Gazdaság bankkártya-konferenciáján Kisgergely Kornél pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában elhangzott − támogatja az NGM is, míg az MNB a programmal kapcsolatban többször konzultált a Gazdasági Versenyhivatallal is. A megvalósításnak azonban vannak még kérdéses részei. Egyelőre nem ismert, hogy a megyében minden kereskedő kap-e (több) ajánlatot, avagy a kamarák jelzése után nekik is aktívnak kell lenniük. Nem tudunk még részleteket arról sem, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg a kereskedőkkel szemben, hogy a pos-készülékeken ténylegesen is megvalósuljanak fizetések, és ne a pult alá kerüljenek be. A program sikerét egy kontrollmegye adatainak felhasználásával mérnék, ám az sem tisztázott, hogy mi számít sikernek. Az MNB mindenesetre reméli, hogy a Fejér megyei projekt után nagyobb eséllyel talál támogatásra az a terve, amely országos szintre emelné az elfogadóhálózat bővítésének támogatását − számításaik szerint hatmilliárd forintnyi uniós támogatással megoldható lenne az ország kereskedőinek ellátása pos-készülékekkel.