Nagy Nándor László

Hat százalékon hitelezik az e-útdíjat

Komoly fejlesztésekre van még szükség az e-útdíj megfizetését támogató rulírozó hitelkeret megteremtéséhez, ám két hét alatt a jogszabályi hátteret létrehozták, s július elejétől az igényeket már befogadja a kamarai és a VOSZ-hálózat.

Bankkártyával fizet? Ön is rosszul járhat

Az eddig jórészt ingyenes bankkártyás fizetések illetékterhelése még távolabb viheti a készpénzmentességi tervek megvalósulását − miközben az állam csupán hatmilliárdos bevételre számíthat ezen ágon.

Hatmilliárd forintért megváltozhat a bankkártyapiac

Az eddig jórészt ingyenes bankkártyás fizetések illetékterhelése még távolabb viheti a készpénzmentességi tervek megvalósulását − miközben az állam csupán hatmilliárdos bevételre számíthat ezen ágon.

Az önkormányzat rosszabb adós, mint egy kkv?

Nem értenek egyet az önkormányzati üzletágban érdekelt bankok az NGM-mel abban, hogy az átvállalt önkormányzati adósság arányában meghatározott, 7 százalékos egyszeri adó indokolható, mivel az önkormányzati adósság után képzett céltartalék felszabadításával a tőkekövetelmény-számításnál is jobb helyzetbe kerülnek a hitelintézetek, hiszen az önkormányzati követelés állami követeléssé válik. Az önkormányzati adósságátvállalásnál ugyanis pro-ráta alapján, vagyis az összes fennálló tartozás arányos átvállalásával valósult meg a kifizetés, csak (az egyébként legbiztosabb) folyószámlahiteleket sorolták előre − ellenkező esetben a takarékszövetkezetek alig részesedtek volna a konszolidációból. Érdemi kockázatcsökkentésről akkor lehetne beszélni, ha valóban a kétes követeléseket adhatták volna le a bankok − mondják a szakértők, akik nem tartják kizártnak, hogy a lehetőséggel élve a jövőben tényleg rossz minőségű tartozásokat \"sózhatnak rá\" az államra a pénzintézetek 7 százalékos díjért.

Kivonul Magyarországról a bankkártyatársaság?

Támogatandó a kormányzat azon törekvése, hogy visszaszorítsa a készpénzhasználatot − nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Kiss Ede, a Visa Europe Magyarországért felelős vezetője. A szakember szerint Magyarországon piaci részesedésüket olyan tényezők miatt veszítik el − az interchange-árazás miatti különbség okán −, amelyeket nem tudnak befolyásolni és függetlenek a teljesítményüktől. A hazai Visa Board létrehozásától a bankok táncoltak vissza, mert nem kaptak megfelelő szintű garanciát a kormányzattól és a GVH-tól.

\"Magyarországon képtelenek vagyunk ténylegesen versenyezni\"

Támogatandó a kormányzat azon törekvése, hogy visszaszorítsa a készpénzhasználatot − nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Kiss Ede, a Visa Europe Magyarországért felelős vezetője. A szakember szerint Magyarországon piaci részesedésüket olyan tényezők miatt veszítik el − az interchange-árazás miatti különbség okán −, amelyeket nem tudnak befolyásolni és függetlenek a teljesítményüktől. A hazai Visa Board létrehozásától a bankok táncoltak vissza, mert nem kaptak megfelelő szintű garanciát a kormányzattól és a GVH-tól.

A szürkegazdaságot erősíti a megduplázott tranzakciós illeték

Miközben a költségvetési adatok egyértel­műsítik, hogy a tervezettnél jóval kevesebb bevétel folyt be tranzakciós illetékből, a pénzintézeti adatok alapján csak részben náluk kereshető az elmaradás oka. Lapunk információi szerint a bankközi elszámolásforgalom az év elején is a korábbi években megszokott lassú növekedést mutatta. Úgy tudjuk, a bankközi átutalásokból az év első öt hónapjában nagyjából 42 milliárd forintnyi tranzakciós illeték folyt be. A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek válaszaiból is az tűnt ki, hogy a tranzakciók száma a lakossági oldalon − főleg a kártyás vásárlásoknál − egyértelmű növekedést mutatott 2013 első negyedévében − volt olyan kisbank, ahol harmadával nőtt a tranzakciók száma. Eszerint a tranzakciós illeték alapja adott volt − az már más kérdés, hogy a lakosság elkölthető jövedelmének csökkenése nyomán a tranzakciókban megforduló volumen csökkent. A vállalati oldalon összességében csak a tranzakciók számának növekedése terén egységes a banki válaszkör − a tranzakciókban megforgatott összegek változása pénzintézetenként jelentősen eltérő. A vállalati oldalon a bankok nem tapasztaltak számottevő változást az ügyfelek tranzakciós szokásaiban sem. Így például a 6000 forintos illetékplafon kihasználásának lehetősége sem csigázta fel nagyon a cégek gondolkodását, sok banknál nem igazán élnek az utalások összevonásának lehetőségével. Ennek persze több oka lehet − hívták fel a Napi Gazdaság figyelmét több hitelintézetnél is. Egyrészt a zömöt kitevő kkv-ügyfelek jó része számára nem járható út, hogy a legjellemzőbb kifizetéseket (anyag és egyéb szállítói költségek, rezsi) összevonják − e téren például komoly kivétel az adófizetés, ahol az egységes számlára utalás megteremtése információink szerint a zsíróadatokban is visszaköszönt.

Szász Károly mérlegelésre kéri a Kúriát

Beláthatatlan következményei lehetnének, ha a bíróságok a bankok számára hátrányos ítéleteket hoznának a devizahitel-szerződésekről szóló perekben − írta Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a Kúria tanácselnökének. Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (ami szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet) − fogalmaz Szász, aki több alkalommal is elmondta a szervezet álláspontját, amely szerint nem voltak jogellenesek a devizaalapú hitelek, a folyósításukkor hatályos jogi környezet lehetővé tette azokat, a szereplők pedig \"kölcsönösen üzleti előnyök realizálását remélték\". Szász arra hívja fel a figyelmet, hogy az általános semmissé tétel azonnali fizetési kötelezettséget jelentene az ügyfeleknek, miközben a bankok méretes veszteségeinek leírása alapjaiban veszélyeztetné a pénzügyi rendszert. Összességében államcsődhöz is vezethet egy ilyen megoldás − figyelmeztet az elnök.

Válságálló a lakás-takarékpénztár

A hagyományosan lakás-előtakarékossági programokkal rendelkező országokban sokkal kisebb volt az ingatlanpiaci válság okozta hatás, miután a válság előtt csak mérsékelten emelkedtek a lakásárak és visszafogottabb volt a jelzáloghitel-állomány bővülése is − mondta Jirka Gehrt, a Bausparkasse Swäbisch Hall nemzetközi vállalataiért felelős vezetője. Németországban és Ausztriában a lakosság 66 százaléka rendelkezik lakás-előtakarékossági szerződéssel. A Swäbisch Hall hétmillió ügyfelének 7,7 millió szerződését kezeli, az ügyfelek betétállománya 249 milliárd eurót tesz ki, míg évi 12 milliárd euró értékben nyújtanak hitelt az ügyfeleknek. Ezzel a társaság 30 százalékos piaci részesedést ért el a német lakás-takarékpénztári piacon.