Nagy Nándor László

Tulajdonosi jogokat sért a takarékszabályozás?

A Takarékbank kisebbségi részvénycsomagjának MFB részéről történő felvásárlása fölött a takarékok vezetői napirendre tértek, legfeljebb kicsit aggodalmaskodtak, ám az elmúlt napok \"tempója\" egyértelműen padlóra küldte a szövetkezeti hitelintézetek vezetőit. Mert amíg tényleg csak viccesnek volt mondható, hogy az MFB képviselői az indító beszélgetések során nem voltak tisztában azzal, hogy a takarékszövetkezeti fiókok nem számítanak egységes hálózatnak, addig úgy fest, most a szövetkezeti vezetők nem gondolták azt, hogy minden gond nélkül megkerülhetőek lesznek. Ráadásul ágaskodni sem nagyon érdemes, hiszen − miként azt már írtuk (Napi Gazdaság, 2013. június 25.) − pontosan nem megfogalmazott \"válsághelyzet\" címén a jövőben az Integrációs Szervezet (ISZ) bárkit felfüggeszthet, eltávolíthat a takarékszövetkezet éléről.

Lantos Lóránt felel a Genertel értékesítéséért

A Genertel Biztosító Zrt.-nél Lantos Lóránt lett a biztosítótársaság igazgatóságának új tagja, aki a teljes magyarországi és szlovákiai értékesítésért, valamint marketingtevékenységért felel a testületben. Az informatikus mérnöki diplomával rendelkező szakember 2010 óta áll a Generali-csoport alkalmazásában: kezdetben a cégcsoport − érkezésével alakult − független biztosítási alkuszcégét irányította ügyvezetőként, majd 2011-ben lett a magyarországi Generali-csoport új stratégiájának projektvezetője, tavaly áprilistól pedig a Genertel brókeri és partneri értékesítésért felelős vezetője. Lantos 2006−2010 között a PBA Praeventio Biztosítási Alkusz Kft. online értékesítési igazgatója volt, míg 2000−2006 között a Netrisk.hu egyik alapítójaként tevékenykedett.

Mindenki tbsz-t nyit júliusban?

Júliusban − ha minden így marad − emberek tömege indul majd tartós befektetési számlát (tbsz) nyitni, mert a kapkodó törvényjavaslat szerint az augusztus 1-je előtt megnyitott számlákra nem vonatkozik majd a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho). A szándék − hogy a kormány a hosszú távú megtakarításoknak \"ágyaz meg\" − támogatható lehet, a megvalósításba azonban valószínűleg hiba csúszott. A törvényjavaslat ugyanis e számláknál nem érvényesíti a hároméves megszakítási korlátot, vagyis a számla a jövőben a rövid távú eho-megkerülő tranzakciók melegágya lehet. Nehezen érthető, hogy a törvényalkotó − az állampapírok mellett − miért csak a 80 százalék feletti arányban állampapírral rendelkező kötvényalapokat hozza kedvező helyzetbe az eho-mentességgel, a klasszikus életbiztosítások mögött ugyanis jellemzően állampapír áll, de állampapír-túlsúlyosak a unit-linked tőkevédett termékek is. Szakértők szerint ráadásul az új szabályozás költséges fejlesztést jelent majd a pénzügyi szektornak, miközben a csökkenő megtakarítási hajlandóság és a klasszikus pénzintézeti betétforma hátrányba kerülése csak szerény bevétellel kecsegtet.

Emléktábla

Megoldották. A kormány − bár a bankárokkal folytatott egyeztetéseken másképp nyilatkozott − fennen hirdette a médiában: nem engedi, hogy a tranzakciós illetéket az ügyfelekre terheljék a bankok − a visszamenőleges hatályú illetéket nem is tudnák. Bár Magyarország kapcsán jogállamról beszélni egyre kevésbé lehet, a piacgazdaság elvén működő bankoktól állna legtávolabb, hogy lemásolják a kabinet lépését és tájékoztató levél mellett levonják a korábbi illeték 208 százalékát az ügyfélszámlákról.

Kávé mellett kapjuk a szobakulcsot

Az utazóközönség és a kor elvárásainak megfelelően alakítja a középkategóriás szállodatípusának, a Mercure szállodák arculatát és szolgáltatásait az Accor csoport.

Vége a takarékok önállóságának?

A takarékok összevonására vonatkozó javaslat alapjaival a piac sem vitatkozik, ám problémát jelent, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a törvény erejénél fogva az új integráció tagjaivá válnak és megszűnik az eddigi önállóságuk.

Elnapolta a devizahitel-döntést a Kúria

Abban a perben, amelynek kapcsán eredetileg tegnapra volt várható a Kúria döntése, a devizahitelesek a hitelszerződésük semmissé nyilvánítását követelték, arra hivatkozva: az OTP Bank nem tüntette fel költségként a folyósításkor és a törlesztéskor alkalmazott devizavételi és -eladási árfolyam közötti különbözetet. A Fővárosi Bíróság tavalyi ítéletében semmisnek nyilvánította a szerződést, arra hivatkozva, hogy abban a felszámított költségek nincsenek egyesével, teljeskörűen felsorolva. A tárgyaláson a perbeszédek alapján a bírák három kérdést tettek fel, ezek között az egyik − és talán a legérdekesebb − arra vonatkozott, hogy az OTP egy nap hányszor jegyez árfolyamot. A Kúrián elhangzott, hogy 2009-ig a bank egy nap egyszer jegyzett árfolyamot, ezt követően a piaci környezet hektikussá válása miatt naponta többször történhet árfolyamjegyzés. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy azóta, amióta változott az árfolyamjegyzés menete, az üzletszabályzat világosan meghatározza, hogy az elszámolás a nap végi záró árfolyamon történik.

Vége a takarékok önállóságának?

A takarékok összevonására vonatkozó javaslat alapjaival a piac sem vitatkozik, ám problémát jelent, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a törvény erejénél fogva az új integráció tagjaivá válnak és megszűnik az eddigi önállóságuk.

Elnapolta a devizahitel-döntést a Kúria

Elhangzottak a perbeszédek, a Kúria bírái július 4-ére, 14 órára napolták el.