A hazai kártyapiacon egyelőre túl sok nyitott kérdés van − például nem tudható, hogy a kereskedelmi elfogadóhelyek valóban a magas költségek miatt nem tervezik a kártyás elfogadást, vagy más az oka. Ennek megválaszolására lehet jó az a pilot projekt, amelyet több mint félévnyi tárgyalás után Fejér megyében indít el az MNB, hat elfogadó bank, valamint a programot 1 millió euróval támogató MasterCard. A kereskedők a megyében lényegében ingyen kaphatják meg egy évre a pos-terminálokat. Hemberger András, a kártyacég igazgatója a program tegnapi indító beszélgetésén nem rejtette véka alá csalódottságát amiatt, hogy a tervezett szabályozással nem várták meg a pos-telepítési program tapasztalatait. Ismeretes, hogy a nyáron az Európai Bizottság tervezete is a mostani hazai szabályozásban szereplő 0,2, illetve 0,3 százalékos interchange-díjat határozott meg a direktívatervezetben − azzal, hogy ezt a szintet az EU-országokban a direktíva életbelépését követően két évvel kell elérni.
Híreink szerint ugyanakkor körvonalazódik egy olyan megoldás, amely − például lengyel mintára − lépcsőzetesen csökkentené a kártyás vásárlások után a kártyát kibocsátó banknak az elfogadó bank által fizetett jutalék mértékét, az interchange-díjat. Amennyiben a parlament lépcsőzetes díjstruktúrát fogadna el, abban az esetben jogi szakértők szerint biztosítani lehetne a versenysemlegességet a két nagy hazai kártyatársaság között, hiszen a törvényi szabályozás felülírná a korábbi uniós Visa-vállalást, amely miatt a kártyacég ma lényegesen kisebb interchange-díjat tud csak fizetni a vásárlások után a kibocsátó bankoknak. A lépcsőzetes megoldással mindkét társaság azonos díjat alkalmazna (a Visa emelhetne, a MasterCard csökkentene), a bankokért folytatott versenyt így valóban a kártyacégek által nyújtott szolgáltatások döntenék el. A lépcsőzetes bevezetéssel a fogyasztók sem járnának rosszabbul, hiszen számukra indifferens az interchange-díj mértéke.
A kereskedői oldalon sem lenne ez gond − miként arra Hemberger András figyelmeztetett −, a még elfogadó-hálózatba nem kötött kereskedők esetében nem az interchange-díj, hanem az infrastruktúra költsége (a pos telepítése, monitoringja és szervizelése) az, ami megdrágítja a bővítést.
A szabályozás másik kényes pontja, hogy a törvényjavaslat jelenleg lényegében csak a Visa és a MasterCard modelljében, az úgynevezett négyszereplős kártyaelfogadói piacon vezetne be komoly korlátozást, miközben itthon is egyre jobban előretörnek az egyéb bankkártyás (Amex), illetve alternatív fizetési módok (PayPal). A Napi Gazdaság ezzel kapcsolatos kérdésére Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabályozóknak feladatuk, hogy abszolút versenysemleges modellt hozzanak létre, vagyis szerinte minden piaci modellre hasonló terheket kell rakni.
