Alapvetően profitálhat a magyar privátbanki szektor az off-shore lehetőségek beszűküléséből, ám vannak buktatók − vélekednek a lapunk által megkérdezett szakértők. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír igazgatója szerint a hazai adókörnyezet még mindig vonzóvá teszi a vagyonos megtakarító magánszemélyek számára a hazai számlavezetést, elsősorban a tbsz-en keresztül, a szakember szerint inkább a jogi kockázatoktól félnek az ügyfelek.
Parádi-Varga Tamás, az SPB vezérigazgatója szerint az európai off-shore szűkülés előbb-utóbb Ázsia irányába tereli a vagyonokat, s az a réteg, mely eddig kereste az off-shore alapítás lehetőségét, ezután is meg fogja találni. Szerinte nem alapvető az off-shore kérdés, sokkal inkább a hazaitól független (de nem feltétlenül off-shore) jogrend alapján történő számlavezetés az, amely igényként jelentkezhet a hazai privátbanki ügyfelek között. A társaság a fentiek miatt döntött az SPB Luxembourg megalapításáról.
A magyar privátbanki piac markánsabb bővülésére az ország növekedési kilátásainak tartós, pozitív irányú felívelése mellett lehet számítani − vélekedik Ocsenás Zoltán, az Allianz Investmentbank igazgatója. A nem csak a hazánkra jellemző extravagáns gazdaságpolitika és az innovatív adminisztratív eszköztár alkalmazása nem erősíti a befektetői bizalmat − ami minden egyes pénzügyi döntés alapja −, így a konzervatívabb megoldások fele tolódott el a figyelem még olyan helyzetben is, amikor a vezető központi bankok által eddig mesterségesen alacsony szinten tartott kötvényhozamok végre emelkedésnek indultak. Ocsenás szerint az elkövetkező időszak nyertesei azok lesznek, akik sikerrel tudják meggyőzni ügyfeleiket a megváltozott lehetőségek kihasználásának előnyeiről, s meg is tudják valósítani az ehhez szükséges fejlesztéseket.
Azzal kapcsolatban, hogy mégis milyen termékirány lehet alkalmas arra, hogy a pénzek itthon maradjanak vagy új pénzek érkezzenek, Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a folytatódó kamatcsökkentési ciklusnak köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a befektetési alapok népszerűsége mind a lakossági, mind a privátbanki befektetők körében, amelyek között attraktív visszatekintő hozamaiknak és rugalmas stratégiájuknak köszönhetően különösen az abszolút hozamú alapok népszerűsége maradhat töretlen az év hátralévő részében. Ocsenás Zoltán a kamatcsökkentési ciklus mellett megemlíti azt is, hogy a bankoknak jelenleg nincs forrásra szükségük, ráadásul a befektetéshez fűződő adók, illetve egyéb tranzakciós díjak növekedtek és a magyar tőzsde sem szárnyal. Az alternatíva hiánya az, ami főleg az értékpapírok felé viszi az érdeklődést. A piacokon várható volatilitás az aktív vagyonkezelésnek kedvez a szakember szerint, ami a különböző eszköz- és devizakitettséget magas diverzifikáció mellett valósítja meg.
Móró Tamás szerint a termékkínálattal nincs probléma, a folyamatosan változó direkt és indirekt (pl. tranzakciós adó) jogszabályi környezet (amely ily módon akár egyfajta piaci volatilitásként is jellemezhető) a legnagyobb gátja annak, hogy még több megtakarítás maradjon Magyarországon. A szolgáltatói oldal nem tehet mást, mint szurkol a stabil környezetnek, hiszen ez a cégek érdeke is. Emellett a Concorde szakembere szerint az utóbbi időben látszik némi igény hedge fund és private equity fund jellegű termékekre − igaz, kifejezetten nem hazai fókusszal. Ez lehet a termékskála-bővülés egyik fő iránya.
Markáns ellenvéleményen van ugyanakkor Parádi-Varga Tamás. Szerinte a termékértékesítés időszakának vége a privátbankoknál − maximálisan az ügyfelek igényeihez kell igazodni. Ennek kapcsán előtérbe kerül a termékkutatás (instrumentumkutatás), a privátbankárok kompetenciájának növelése és folyamatos szakmai képzésük. Szerinte jelentősen felértékelődik az elkövetkező hónapokban az itthonról végzett globális vagyonkezelés.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
