Molnár Gergely

FHB: profitcsökkenés a terjeszkedés miatt

Az FHB Jelzálogbank vezetése 1,7 milliárd forintos, az egy évvel korábbitól 17 százalékkal elmaradó nyereségről számolt be tegnap megjelent negyedéves gyorsjelentésében. A csökkenés a bankcsoport-kialakítás költségeinek tudható be, a működési költségek 35 százalékkal emelkedtek, miközben a nettó kamatjövedelem 3 százalékkal nőtt. A jelentés megfelelt az előzetes várakozásoknak, így a részvény árfolyama változatlanul 2280 forint.

Csúcson maradt a TVK

Az előző negyedévihez hasonló, nagyon kedvező iparági környezet segítette a TVK-t 2007 első negyedévében, az integrált petrolkémiai fedezet 27 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A társaság lényegében változatlan, 78 milliárd forintos árbevétel mellett 134 százalékkal növekvő, 14,3 milliárdos EBITDA-t ért el. Az üzemi eredmény 11,2 milliárd forintja több mint fele a tavalyi egész évesnek, csakúgy, mint a 9,065 milliárd (részvényenként 370) forintos adózott eredmény.

Concorde a Parkban

A Concorde Alapkezelő május 14-én tájékoztatta a Graphisoft Park SE igazgatótanácsát, hogy május 11-én 587 764 darabra növelte részesedését a Graphisoft Park SE-ben. Ezzel a tranzakcióval tulajdoni aránya 5,53 százalékra nőtt.

Töretlen teljesítmény a Linamartól

Nehéz árfolyamkörnyezetben lényegében töretlenül jó teljesítményt nyújtott a Linamar. A befektetők már az ajánlat eredményét várják.

Az Egis lett a fekete bárány

Gyorsjelentéseik mostani közzététele óta számos elemző módosított a magyar gyógyszerrészvényekkel kapcsolatos véleményén. A szakértők a Richter helyzetét sem látják túl rózsásnak, az Egis viszont valóságos fekete báránnyá lépett elő, egyre alacsonyabb célárak születnek a papírra. A nagyobbik gyógyszergyártóval kapcsolatban a legoptimistábbnak számító Credit Suisse 47 660 forintról 44 ezer forintra csökkentette célárát. Bár az elemző a kisebb növekedés és az árréscsökkenés miatt jogosnak tart valamekkora diszkontot a szektortársakkal szemben, úgy látja, a mostani túl nagy a társaság olyan értékeit figyelembe véve, mint a FÁK-piaci helyzete és a nőgyógyászati termékkör – írja a Concorde Call. A Citigroup 40 ezer forintos célárán nem változtatott, 2007-es és 2008-as eredményvárakozását azonban 10 és 6 százalékkal, 2113 és 2378 forintra mérsékelte. Az elemző az erős forint és a kiszámíthatatlan orosz helyzet miatt aggódik. A Concorde valamivel több nyereséget, az idén csaknem 2300, jövőre 2537 forintot vár részvényenként, ez azonban csak egy 39 500 forintos Richter célárra és tartás ajánlásra elég. A legpesszimistább Deutsche Bank elemzésében kemény kritikával illeti a menedzsment terveit és intézkedéseit. A piacon legalacsonyabb, 32 ezres célárhoz eladás ajánlás párosul, bár az elemző lát lehetőséget néhány olyan befolyásoló tényezőre – forintgyengülés vagy sikerek a kutatási területen –, ami ezt megtorpedózhatja. Az Egissel kapcsolatos eredményvárakozások drasztikusan csökkentek a jelentés után, a Concorde például 1460 forintról 1131-re vitte le idei és 1663-ról 1345-re jövő évi EPS-prognózisát. A UBS elemzője 27 és 15 százalékkal csökkentette idei és jövő évi várakozását – írta a portfolio.hu. A legalacsonyabb, 18 ezer forintos célár viszont továbbra is a Citigroupé az Egis esetében, bár a UBS sincs tőle messze a maga 19 ezer forintjával és eladás ajánlásával (a pénteki 3 százalékos esést jó eséllyel ez az elemzés segítette). A Concorde 19 800 forintos célárat határozott meg és megjegyzi, hogy az Egis 6 százalékos prémiumon forog a Richterrel szemben, amit semmi nem indokol. Már a cseh Wood is kezd borúlátó lenni, eddigi 28 ezer forintos célárát 24 500 forintra csökkentette...

Elégedettek a Telekommal az elemzők

Mérsékelt forgalom mellett négy forinttal csökkent a Magyar Telekom-részvények árfolyama, miután a befektetők nem tudták eldönteni, hogy az egyszeri tételektől lerontott vagy azoktól megtisztított számokat vegyék-e alapul a cég tegnap megjelent gyorsjelentésének értékelése során. A társaság ugyanis 900 millió forint céltartalékot képzett a leányvállalatoknál zajló vizsgálatok várható költségeire, további négymilliárdot pedig leépítésekre. Ezeket leszámítva a vártnál jobb eredményt ért el a társaság, így viszont a várt 17,9, illetve az egy évvel korábbi 18,9 milliárd helyett csak 15,9 milliárd forint lett az adózott nyereség. A Magyar Telekom-csoport árbevétele 6,1 százalékkal emelkedve meghaladta a 161 milliárd forintot. A társaság módosította közzétételi struktúráját, a T-márkák balkáni bevezetésével párhuzamosan ezentúl nem elsősorban földrajzi, hanem szolgáltatástípus szerinti bontásban készíti a jelentését. A T-Com bevételei 2,3 százalékkal csökkentek az alternatív- és kábelszolgáltatók fokozódó versenyének, illetve a mobil helyettesítésnek köszönhetően. A vezetékes vonalak száma 4,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az internetbevételek csaknem 23 százalékkal emelkedtek, a szélessávú csatlakozások száma 628 ezerre nőtt. Különösen rossz negyedévet zárt a montenegrói T-Com, EBITDA-rátája a távozó dolgozókkal és jogi ügyekkel kapcsolatos költségek miatt 13 százalékra esett, míg az extra költségek nélkül 34 százalék lett volna. A mobil üzletág bevételei 7,6 százalékkal nőttek, s bár az üzletágat érzékenyen érintette a végződtetési díjak csökkenése, már határozottan innen származik a csoport magasabb bevétele. Az EBITDA-ráta itt 42,7 százalék volt a vezetékes 40,6 százalékával szemben. A T-Systems – mint Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató kiemelte – jelentősen növelte bevételeit, amiben az új szerzemények, a KFKI és a Dataplex konszolidációjának volt szerepe. Az üzletág árbevétele 5,6 milliárd forinttal nőtt az integrációnak köszönhetően, az EBITDA-ráta itt 23,1 százalék. Mattheisen szerint az it- és rendszerintegrációs területek mellett a TETRA-projekt segítette leginkább a bevételnövekedést. A csoportszintű EBITDA 63 milliárd forintra csökkent, ami 39,1 százalékos rátát jelent. Az egyszeri hatások nélkül viszont 67,9 milliárd, az ehhez tartozó EBITDA-ráta pedig 42,1 százalék lett volna. A társaság eladósodottsága a januári osztalékfizetés következtében 31,7 százalékra emelkedett. Az adó – főként a szolidaritási adóbevezetése miatt 8,9 milliárd forintra nőtt az előző évi 5,3 milliárdról, e nélkül a társaság nyeresége jobb lett volna, mint a tavalyi. Az első elemzői reakciók pozitívak voltak a gyorsjelentéssel kapcsolatban, a Deutsche Bank megerősítette 1180 forintos célárfolyamát, a Concorde elemzője pedig lehetségesnek tartja, hogy a következő negyedévekben – a T-Com–T-Mobile összeolvadása okozta adózási könnyítések jelentkezésével – a vártnál jobb nyereséget mutathat majd ki a társaság. Az árfolyamot a május 15-i szelvényvágás előtt a 70 forintos osztalék is támogathatja.

Sokkolta a piacot az Egis-jelentés

Húszszázalékos bevételnövekedés mellett 46 százalékkal esett vissza az Egis Gyógyszergyár adózott eredménye üzleti évének második negyedében. A csökkenésben a hazai gyógyszerszabályozás mellett az orosz DLO-program problémái, az erős forint, gyenge dollár felállás és a kedvezőtlenül változó értékesítési szerkezet játszott szerepet. A gyorsjelentést értékelő prezentáción Marosffy László vezérigazgató-helyettes elmondta, a korábban vártnál kisebb, 2,3 milliárd forint körül lehet a társaság gyógyszerkasszához való hozzájárulása, emellett árbevétel-kieséssel is kell számolni. A negyedévben 429 millió forintot különítettek el a 12 százalékos támogatásarányos visszatérítésre, de az összeg kiszámításában a hatóságok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni. (Április 1-jétől 33 Egis-termék ára csökken, a mérséklődés a teljes portfólióra vetítve kilenc százalék.) A 7,785 milliárdos (az alaptőkével megegyező) belföldi forgalom úgy alakult ki, hogy az áprilisi árcsökkenés előtt a nagykereskedők jelentősen mérsékelték készleteiket, s március 15. és 31. között lényegében nem vásároltak a gyógyszergyártól. Az exportpiacokon viszont szinte minden jól alakult, leszámítva a legfontosabb orosz piacot és persze a devizaárfolyamokat. Az orosz DLO közgyógyellátási programban az eladások 3,4 millió dollárról 340 ezerre estek vissza. A bizonytalanság és óvatosság hónapjai után áprilisban az élénkülés jeleit mutatta a DLO, amitől a 2006/2007-es üzleti évben kétmillió dolláros forgalmat várnak (tavaly 13,5 millió volt). Az ezt leszámítva egyébként stagnáló orosz piac a következő negyedévekben megélénkülhet, így a társaság tarthatónak érzi korábban már csökkentett, 10 százalékos növekedési célját. A FÁK-országok 30 százalékos bővülést tudtak fölmutatni, így ezekben az éves 25 százalékos növekedés is tarthatónak tűnik. Több negyedév döcögése után erőre kapott az Egis Lengyelországban, 9-ről 12,5 millió dollárra növelve eladásait. A kelet-európai exporttól 15 százalékos éves bővülést vár a társaság. A bevételnövekedés motorja a nyugati késztermék- és hatóanyagexport volt, aminek felfutása egyben az árbevétel szerkezetének kedvezőtlen változásáért is felelős. Ezen a két területen száz százalék körüli emelkedésre lehet idén számítani az anyavállalatnak (Servier) történő szállítások eredményeképp. Az üzemi fedezet a negyedévben 7,5 százalékra esett vissza, az elmúlt fél évben pedig megfeleződött: 21,8-ről 9,7 százalékra zuhant. A pénzügyi eredmény féléves szinten 2,5 milliárddal romlott, alapvetően az árfolyamváltozásnak (gyenge dollár–erős forint) betudhatóan. Februárban kifutottak az Egis utolsó határidős ügyletei, és a társaság azóta nem köt fedezeti ügyletet, bízva abban, hogy a dollár elérte a mélypontot. A menedzsment úgy véli, a következő negyedévben javulhat az üzemi árrés, egyrészt az orosz piac növekvő arányának, másrészt annak köszönhetően, hogy a társaság az alapanyagkészletek kifogyásával kedvezőbb árfolyamszinten tudja végrehajtani beszerzéseit. A mostani gyenge, IFRS-konszolidáltan 1,56 milliárdos adózott eredményt okozó tényezők közül az orosz piaci várakozások tekintetében optimista az Egis-menedzsment, itt 20 százalékos éves növekedésre van kilátás a következő három évben. A hazai piac és az árfolyamok alakulása azonban egyelőre inkább romlik, mint javul, s egyelőre csak az első félévhez képest várható az árbevétel szerkezetének kedvezőbbre fordulása is. A legutóbbi (február 8-i) Egis-jelentés ezerforintos esést okozott, a tegnapi gyorsjelentésre viszont már 1380 forinttal zuhantak a gyógyszergyártó részvényei. A februári esés még csak 4 százalékos, a tegnapi már 6,5 százalékos zuhanásnak felelt meg, amivel a papír a 2005. novemberi, 20 ezer forint alatti szintre esett vissza. Amíg a társaság gazdálkodásában a második negyedév a mélypontot jelenthette, könnyen lehet, hogy a részvény még nincs túl a nehezén...

Tízezer forinton az OTP

Az április 20-ai befektetői nap óta nyolc százalékkal drágult az OTP részvénye, a március eleji eséstől számítva – amikor 8000 forint alá süllyedt a kurzus – pedig 25 százalék a befektetők nyeresége. Az idei május meghozta a tízezer forintos árfolyamot, pénteken 10 020 forinton érte el a bankpapír maximumát, majd pedig 9905 forinton zárt. Az OTP ezzel messze felülteljesítette a BUX indexet, vagyis az emelkedés nemcsak a tőkepiaci klímaváltozásnak és a hazai makrokonvergenciának nevezett folyamatnak köszönhető, hanem a bank teljesítményébe vetett hit erősödött a nemzetközi befektetői közönségben. A folyamatot tavaly hat új bank megszerzésével alapozta meg az OTP, ezen belül a hatalmas orosz és ukrán piacra való belépés emelhető ki. A folytatás a megnövekedett bankcsoport új középtávú terve, amely kétmilliárd eurós adó előtti nyereség elérésével számol 2010-re. A már említett befektetői nap pedig a külföldi elemzőket és befektetőket is láthatóan meggyőzte – ha nem is teljesen – az új célok teljesíthetőségéről. Csányi Sándor nemrég az Inforádióban úgy nyilatkozott, hogy már akár 5-6-os könyvértéken is megérheti bankot vásárolni, miközben az OTP csak most pénteken érte el könyv szerinti értéke 3,3-szeresét. A papír árfolyamában azonban ezen felül több tartalék is van. Egyrészt az elemzők még mindig a menedzsment terveknél jó 20 százalékkal alacsonyabb 2010-es profittal számolnak. Másrészt Csányi jelezte, hogy a kétmilliárd euró túl is teljesíthető, hiszen igazából az e feletti résztől függ a menedzsment prémiuma. Jövőre pedig további, kelet-európai és török akvizíciókra is sor kerülhet. Az OTP átértékelődése tehát javában folyik, a kérdés inkább csak az, hogy egyhuzamban meddig bírja az árfolyam az erőltetett menetet.

Tíz százalékkal kisebb nyereség a Magyar Telekomtól?

Várhatóan május tizedikén jelenik meg a Magyar Telekom első negyedéves gyorsjelentése, amelytől az elemzők 6–10 százalékos eredménycsökkenést várnak. A társaság növekvő árbevételt ér el az eddig megjelent három előrejelzés szerint. Az egy évvel korábbi 153,3 milliárdnál 4–6 százalékkal magasabb, 159,5–162,8 milliárd forintos idei első negyedéves nettó árbevételt várnak. Az elemzők szerint a vezetékes beszélgetésekből származó bevételek zsugorodását az első három hónapban nem nagyon sikerült ellensúlyozni, ráadásul a külföldi leányoknál szezonálisan gyengébb az első negyedév, és a forinterősödés miatt nyereségük kisebb lesz forintban. A januári osztalékfizetés (a 2005-ös év után járó 73 forint) miatt jelentősen emelkedhettek a kamatköltségek, az elemzők ugyanakkor nem számolnak az adófizetési kötelezettség csökkenésével, sőt míg az iparűzési adó átsorolása miatt az üzemi eredmény emelkedett az ipa összegével, addig az adófizetés ugyanennyivel növekedett. A tavalyi 18,9 milliárd után 17,1–17,8 milliárdos adózott nyereségre számítanak a szakértők. A negatív árfolyamhatást tompíthatja, hogy csak a jelentés után öt nappal, május 15-én kerül le a részvényről a 70 forintos osztalékszelvény.