Húszszázalékos bevételnövekedés mellett 46 százalékkal esett vissza az Egis Gyógyszergyár adózott eredménye üzleti évének második negyedében. A csökkenésben a hazai gyógyszerszabályozás mellett az orosz DLO-program problémái, az erős forint, gyenge dollár felállás és a kedvezőtlenül változó értékesítési szerkezet játszott szerepet.
A gyorsjelentést értékelő prezentáción Marosffy László vezérigazgató-helyettes elmondta, a korábban vártnál kisebb, 2,3 milliárd forint körül lehet a társaság gyógyszerkasszához való hozzájárulása, emellett árbevétel-kieséssel is kell számolni. A negyedévben 429 millió forintot különítettek el a 12 százalékos támogatásarányos visszatérítésre, de az összeg kiszámításában a hatóságok nem tudnak megfelelő iránymutatást adni. (Április 1-jétől 33 Egis-termék ára csökken, a mérséklődés a teljes portfólióra vetítve kilenc százalék.) A 7,785 milliárdos (az alaptőkével megegyező) belföldi forgalom úgy alakult ki, hogy az áprilisi árcsökkenés előtt a nagykereskedők jelentősen mérsékelték készleteiket, s március 15. és 31. között lényegében nem vásároltak a gyógyszergyártól.
Az exportpiacokon viszont szinte minden jól alakult, leszámítva a legfontosabb orosz piacot és persze a devizaárfolyamokat. Az orosz DLO közgyógyellátási programban az eladások 3,4 millió dollárról 340 ezerre estek vissza. A bizonytalanság és óvatosság hónapjai után áprilisban az élénkülés jeleit mutatta a DLO, amitől a 2006/2007-es üzleti évben kétmillió dolláros forgalmat várnak (tavaly 13,5 millió volt). Az ezt leszámítva egyébként stagnáló orosz piac a következő negyedévekben megélénkülhet, így a társaság tarthatónak érzi korábban már csökkentett, 10 százalékos növekedési célját. A FÁK-országok 30 százalékos bővülést tudtak fölmutatni, így ezekben az éves 25 százalékos növekedés is tarthatónak tűnik.
Több negyedév döcögése után erőre kapott az Egis Lengyelországban, 9-ről 12,5 millió dollárra növelve eladásait. A kelet-európai exporttól 15 százalékos éves bővülést vár a társaság. A bevételnövekedés motorja a nyugati késztermék- és hatóanyagexport volt, aminek felfutása egyben az árbevétel szerkezetének kedvezőtlen változásáért is felelős.
Ezen a két területen száz százalék körüli emelkedésre lehet idén számítani az anyavállalatnak (Servier) történő szállítások eredményeképp.
Az üzemi fedezet a negyedévben 7,5 százalékra esett vissza, az elmúlt fél évben pedig megfeleződött: 21,8-ről 9,7 százalékra zuhant. A pénzügyi eredmény féléves szinten 2,5 milliárddal romlott, alapvetően az árfolyamváltozásnak (gyenge dollár–erős forint) betudhatóan. Februárban kifutottak az Egis utolsó határidős ügyletei, és a társaság azóta nem köt fedezeti ügyletet, bízva abban, hogy a dollár elérte a mélypontot. A menedzsment úgy véli, a következő negyedévben javulhat az üzemi árrés, egyrészt az orosz piac növekvő arányának, másrészt annak köszönhetően, hogy a társaság az alapanyagkészletek kifogyásával kedvezőbb árfolyamszinten tudja végrehajtani beszerzéseit.
A mostani gyenge, IFRS-konszolidáltan 1,56 milliárdos adózott eredményt okozó tényezők közül az orosz piaci várakozások tekintetében optimista az Egis-menedzsment, itt 20 százalékos éves növekedésre van kilátás a következő három évben. A hazai piac és az árfolyamok alakulása azonban egyelőre inkább romlik, mint javul, s egyelőre csak az első félévhez képest várható az árbevétel szerkezetének kedvezőbbre fordulása is.
A legutóbbi (február 8-i) Egis-jelentés ezerforintos esést okozott, a tegnapi gyorsjelentésre viszont már 1380 forinttal zuhantak a gyógyszergyártó részvényei. A februári esés még csak 4 százalékos, a tegnapi már 6,5 százalékos zuhanásnak felelt meg, amivel a papír a 2005. novemberi, 20 ezer forint alatti szintre esett vissza. Amíg a társaság gazdálkodásában a második negyedév a mélypontot jelenthette, könnyen lehet, hogy a részvény még nincs túl a nehezén...
Molnár Gergely