Az április 20-ai befektetői nap óta nyolc százalékkal drágult az OTP részvénye, a március eleji eséstől számítva – amikor 8000 forint alá süllyedt a kurzus – pedig 25 százalék a befektetők nyeresége. Az idei május meghozta a tízezer forintos árfolyamot, pénteken 10 020 forinton érte el a bankpapír maximumát, majd pedig 9905 forinton zárt. Az OTP ezzel messze felülteljesítette a BUX indexet, vagyis az emelkedés nemcsak a tőkepiaci klímaváltozásnak és a hazai makrokonvergenciának nevezett folyamatnak köszönhető, hanem a bank teljesítményébe vetett hit erősödött a nemzetközi befektetői közönségben. A folyamatot tavaly hat új bank megszerzésével alapozta meg az OTP, ezen belül a hatalmas orosz és ukrán piacra való belépés emelhető ki. A folytatás a megnövekedett bankcsoport új középtávú terve, amely kétmilliárd eurós adó előtti nyereség elérésével számol 2010-re.
A már említett befektetői nap pedig a külföldi elemzőket és befektetőket is láthatóan meggyőzte – ha nem is teljesen – az új célok teljesíthetőségéről. Csányi Sándor nemrég az Inforádióban úgy nyilatkozott, hogy már akár 5-6-os könyvértéken is megérheti bankot vásárolni, miközben az OTP csak most pénteken érte el könyv szerinti értéke 3,3-szeresét. A papír árfolyamában azonban ezen felül több tartalék is van. Egyrészt az elemzők még mindig a menedzsment terveknél jó 20 százalékkal alacsonyabb 2010-es profittal számolnak. Másrészt Csányi jelezte, hogy a kétmilliárd euró túl is teljesíthető, hiszen igazából az e feletti résztől függ a menedzsment prémiuma. Jövőre pedig további, kelet-európai és török akvizíciókra is sor kerülhet. Az OTP átértékelődése tehát javában folyik, a kérdés inkább csak az, hogy egyhuzamban meddig bírja az árfolyam az erőltetett menetet.
Molnár Gergely