Molnár Gergely

Ismét eljött az átkötögetések ideje

Az új adótörvények nem adnak túl sok spekulációs lehetőséget a befektetőknek, az év végén azonban mindenképp érdemes foglalkozni 2007-es árfolyamnyereség-adónk állásával, hogy májusban gondtalanabbul élvezhessük a tavaszt.

Tömegesen tőzsdére kellene menniük az alapoknak?

A 2008-as adótörvény befektetőket érintő, nem túl sok változása közül az a rendelkezés tűnik a legérdekesebb-nek, amely a tőzsdén forgó befektetési jegyeken elért nyereséget már nem kamatként kezeli. A BÉT azt várja, hogy az alapok tömegesen mennek majd tőzsdére, az alapkezelőknek azonban fenntartásaik vannak.

Olcsó a közép-európai telekomszektor

Nyugat-európai társaikhoz képest 14 százalékos diszkonttal forognak a közép-európai távközlési részvények, holott osztalékrátájuk 38 százalékkal, szabad cash flow-juk pedig 51 százalékkal magasabb - áll az Erste elemzésében. Az öt vizsgált társaság átlagos bevételnövekedése egy százalékra lassul 2008-ban az idei 1,4 százalék után, főként a tovább csökkenő vezetékes forgalomnak köszönhetően. A leggyorsabban növekvő szegmens a szélessáv marad, de szerényebb, 2,7 százalékos növekedést vár az elemző a mobiltelefóniától is. Emellett az it-szolgáltatások jelenthetnek kiutat a bevételnövelési problémákkal küzdő cégeknek, valamint a terjeszkedés, a közép-európai távközlés konszolidációjában való részvétel. Az öt vizsgált cég közül az Erste két favoritja a horvát T-Hrvatski Telekom és a cseh Telefónica O2. A horvát cég P/E alapon 22 százalékos diszkonttal forog közép-európai társaihoz képest, annak ellenére, hogy ez rendelkezik a legmagasabb, 27 százalékos nettó fedezettel. A cseh társaság pedig átlag feletti fedezettel, két számjegyű eredménynövekedésével és hét százalék feletti osztalékhozamával vívta ki az Erste rokonszenvét. A Magyar Telekom a harmadik a sorban, 1050 forintos célárral felhalmozásra ajánlják részvényeit.

Ez az évtized legjobb éve a petrolkémiában

Alighanem 2007 volt az évtized legjobb éve a petrolkémiában - mondta Olvasó Árpád, a TVK vezérigazgatója. A társaság nyereségességének csökkenésére számít a következő két évben, de a visszaesés nem lesz olyan nagy mértékű, mint 2005-2006-ban.

Ne vegyünk amerikai államkötvényt!

A tízéves amerikai államkötvény hozama a fokozott kereslet miatt túlzottan megközelítette az infláció szintjét. Ez már önmagában a hozamok emelkedéséhez - így a kötvényárfolyamok csökkenéséhez - kellene hogy vezessen, ám a trendet a magas nyersanyagárak nyomán meglóduló infláció még jobban felerősítheti.

Csökkentette a Magyar Telekom célárát a JP Morgan

A JP Morgan Chase 8,4 százalékkal csökkentette a Magyar Telekom-részvényekre vonatkozó célárát, az új, 2008. decemberre vonatkozó cél 914 forint. Cesar Tiron és Jean-Charles Lemardeley elemző szerint a társaság költségcsökkentési programja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem növelte a részvény árfolyamát. A társaság alacsonyabb vezetékes- bevételekről számolt be, de a mobil-üzletág nyereségessége csökkent az éles verseny következtében. A társaság nemrég jelentette be, hogy 15 százalékos létszámleépítést hajt végre és átszervezi a cégcsoportot - emlékeztet a Bloomberg által idézett rövid elemzés. Úgy gondoljuk, hogy a részvényárfolyamot az az irracionális vélekedés fújta fel, hogy az átszervezés a vártnál jóval több megtakarítást, így magasabb nyereséget hoz majd - mondta Tiron és Lemardeley. Két héttel ezelőtt az Erste csökkentette 1100-ról 1050 forintra célárát, az ajánlás maradt felhalmozás. Ezt megelőzően a HSBC a vártnál jobb harmadik negyedéves számokra hivatkozva 853-ról 883 forintra emelte a részvény célárát, ám ajánlása maradt alulsúlyozás. A javítást az tette lehetővé, hogy az átszervezések miatt a korábbinál magasabb EBITDA-margint várnak 2008-ra. Hosszabb távon viszont úgy látják, a kábeltársaságok által támasztott erős verseny és a szabályozói szigor a szélessávú- és vezetékes-tarifák további csökkenéséhez vezet.

Jövedelmező a magyar részvények esésére játszani

A magyar és régiós részvénypiacok helyzetéről, a piaci szereplők viselkedéséről kérdeztük Zékány Andrást, az Adelphi Capital nevű hedge fund kezelőjét.

Hiába lettünk olcsók, ha megy ki a pénz

A magyar piacra, illetve régiónkba augusztus óta alapvetően befelé áramlott a tőke, az elmúlt két hét fejleménye, hogy ez a tendencia megfordulhatott. Erről biztosat azonban csak pár hét múlva tudunk mondani - mondta Váradi Zoltán, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési igazgatója. Úgy tűnik, a régióra koncentráló alapok többsége korábban felülsúlyozta Magyarországot, és most korrigálják ezt a benchmarknak megfelelő vagy az alatti súlyra. Ennek tudható be a piacot - mindenekelőtt azonban az OTP-t - sújtó eladói nyomás. A magyar piac az utóbbi időben a régión belül alulteljesítő volt, ami azzal magyarázható, hogy az alapkezelők legtöbbje először országalapon súlyoz, s csak azután cégszinten (top down allokáció). Fordított - bottom up allokáció - esetén valószínűleg az alulteljesítés nem lenne ennyire látványos. Hiába olcsóbbak ugyanis a magyar részvények, mint cseh és lengyel társaik, Lengyelország a jelentős belső kereslet, Csehország pedig a jobb makrohelyzet (mindenekelőtt az alacsonyabb kamatszint) miatt kap nagyobb súlyt. Jelenleg a Raiffeisen Alapkezelő is negatívan áll a magyar piachoz, de szerinte néhány papírnál szelektíven már lehet vétellel próbálkozni. A nagyok közül ilyen a Magyar Telekom és az OTP. A kisebbek között is vannak már jó vételi lehetőségek (Graphisoft Park, Émász), csakhogy a piac ezen szegmensébe nagyon sok "várakozás" épült be az elmúlt másfél-két évben, ezért nagyobb tere van az esésnek is. A budapesti árfolyamcsökkenés elindítójának a hedge fundokból való nagyon kemény tőkekivonást tartja Elek Péter. Az alapkezelő szerint ezek intenzíven zárják a pozícióikat, fizetik vissza a jenhiteleket, ami általános pesszimizmust okoz, s ez érinti a hazai piacot is. Erre a hangulatra rájátszva néhány nagyobb befektető short (eladási) pozíciókat is nyithat, tovább fokozva az esést. Elek úgy véli, a piacra hosszabb távon jó hatással lehet, ha a hedge fundok szerepe csökken, mert az utóbbi időben a befektetők elég meggondolatlanul bízták rá a pénzüket olyanokra, akikről nem tudták, hogy mibe fektetik. A hedge fundok pedig rövid távú hangulat alapján játszva, a fundamentumokat figyelmen kívül hagyva értek el nem túl magas hozamokat. Miró József, az Erste részvénystratégája úgy gondolja, a világban baj van, a befektetők azonban már olyan dolgokat is beáraztak (recesszió), amelyek nem feltétlenül fognak bekövetkezni, s ez lehetőséget adhat egy pozitív korrekcióra. Miközben a növekedési kilátások mind az Egyesült Államokban, mind Európában romlottak, a magyar gazdaságban nincs tartalék, nincs meg az élénkítéshez szükséges fiskális mozgástér. Magyarországon tendenciává vált, hogy - akár a jegybank, akár az elemzők - a GDP-t lefelé, az inflációs várakozást pedig felfelé módosítják. Az alulteljesítésre a legjobb példa a távközlési szektor, amely az EU-ban év eleje óta közel 30 százalékkal bővült, miközben a Magyar Telekom tíz százalékkal csökkent.

A Merrill szerint sem olyan jó a Richter-akvizíció

Az ING után a Merrill Lynch is azon véleményének adott hangot, hogy nem növeli majd a Richter nyereségét a Polpharma felvásárlása. A ConcordeCall tudósítása szerint a Merrill szakértői stratégiailag továbbra is nagyon jó lépésnek tartják a lengyel és orosz gyógyszergyár felvásárlását, és a Richter 35 millió dollárjával szemben hároméves távlatban 50 millió dolláros szinergiahatásra számítanak. Mivel azonban a Richter a részvényállományát 36 százalékkal szándékozik megemelni, miközben ők csak 25-30 százalékos profitbővülésre számítanak, ezért 5-10 százalékkal csökkentik a 2008-2009-es részvényenkénti eredményvárakozásukat. A Merrill ajánlása egyébként marad semleges, mert a Richter árazása már elérte a szektorátlagot. Bár a kelet-közép-európai vezető szerep indokolna prémiumot, a magyar gyógyszerpiac sanyarú helyzete és az integráció esetleges nehézségei azonban ezt ellensúlyozzák.