Alig több mint két hetük maradt a befektetőknek 2007-es adózásuk átgondolására. Az adót a magánszemélyeknek ezúttal is jövő májusban kell megfizetniük, az optimalizáció, vagyis a nyereség és veszteség helyes arányának meghatározása azonban idei feladat. A kamatadóval sajnos az elmúlt évhez hasonlóan most sincs sok tennivaló, azt a kifizető állapítja meg és vonja le a jövedelem keletkezésekor, vagyis nem lehet összevonni a tőzsdei vagy otc (tőzsdén kívüli) árfolyamnyereséggel. A kamatadó hatálya alá eső tételek egymással sem állíthatók szembe, tehát az állampapír kamata adózik, árfolyamvesztesége pedig felhasználatlanul elvész, hasonlóan az idén még e körbe tartozó befektetési jegyekéhez.
A kamat és árfolyamnyereség-adó (áfonya) mértéke az idén is 20 százalék, tőzsdén kívül pedig a forrásadó 25 százaléka irányadó. A tőzsdén kívüli értékpapírügyletek és a tőzsdei műveletek nyereségét/veszteségét sem lehet összevonni egymással. Az áfonya kiszámításához a brókercégek 2008. január 31-éig kimutatást küldenek magánszemély ügyfeleiknek. A törvény egy kalapba teszi az OECD- és EU-tőzsdéken kötött ügyleteket, vagyis az egyes szekciók (részvény, áru, deviza) között nincs különbség, ezek nyeresége és vesztesége szabadon összevonható, legyen az prompt vagy határidős ügylet. A 2007-es nyereséget csökkentheti a 2006-os csonka évről áthozott veszteség (ha van ilyen). A 2007-es veszteség két évig továbbvihető, jövőre pedig a 2006-os és 2007-es veszteség számítható be. Amennyiben valakinek mindent egybevetve nyeresége keletkezett 2007-ben, de van veszteséges nyitott pozíciója, érdemes lehet megfontolni annak átkötését, a veszteség realizálását. Ennél persze fontos szempont, hogy a tranzakciós költségek ne vigyék el a veszteség felhasználásából adódó megtakarítást.
A 2008-as adótörvények befektetőket érintő részei nem tartalmaznak az idei szabályozáshoz képest markáns változást, a leglényegesebb különbség, hogy a befektetési jegyen tőzsdei kötésben realizált nyereség már nem kamatnak, hanem árfolyamnyereségnek fog számítani - mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adópartnere. A változás a befektetési jegyek közül az eddig kötelezően tőzsdén lévő zárt végűeket érinti, illetve a BUX ETF-et. Az, hogy a nyílt végűek közül melyiket vezetik be az adóelőny miatt a tőzsdére, még kérdés, de nem árt majd figyelni rá (Napi, 2007. december 10.). Inkább csak jelképes változtatásnak tűnik a kettős adóztatás beszámításának pontosabb szabályozása, illetve az, hogy kibővítették a tőzsde fogalmát - mondta Vámosi. Az eddigi EU-tőzsdék helyett EGT-tőzsdék szerepel a 2008-as törvényszövegben, ami négy országgal való bővítést jelent, ezek közül egynek (Liechtenstein) nincs is tőzsdéje.
A tőzsdei cégek osztalékát (nemcsak a magyarokét, hanem az EGT-tőzsdéken lévőkét is) jövőre is kedvezményes, tízszázalékos adó terheli, ez a világszerte elszabaduló infláció közepette némi vigaszt nyújthat az osztalékpapírok szerelmeseinek. Az új szja-törvény külön foglalkozik a csereügylet (deviza, tőke és kamat swap) adózásával is, bár az ebben érdekelt magánszemélyek száma vélhetőleg nem túl nagy.
