A húszszázalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó 2006-os bevezetése óta a befektetők fájó pontja volt, hogy a befektetési jegyek hozama a kamatadó hatálya alá esik, vagyis a befektetési jegyeken elért nyereség ötödét a kifizető rögtön levonja és azzal nem állítható szembe semmilyen veszteség. A nemrég elfogadott 2008-as adótörvény kisebb pozitív változást hozott az ügyben, de nem teljeset: a tőzsdei kötésben (akár a BÉT-en, akár más EGK- vagy OECD-tőzsdén) eladott befektetési jegy nem a kamat, hanem az árfolyamnyereség-adó hatálya alá tartozik, vagyis az ilyen befektetési jegyeken elért nyereséggel szembeállítható a hasonló befektetési jegyen vagy részvényen, illetve más tőzsdei ügyleten elért veszteség.
A változás a tőzsdére bevezetett alapokat érinti pozitívan, vagyis főleg a zárt végű, leginkább garantált alapokra vonatkozik, míg a lakosság által vásárolt befektetési jegyek többsége nyílt végű, például az Erste által forgalmazott külföldi befektetési alapok is ilyenek - mondta Durucz György, az Erste Alapkezelő ügyvezető igazgatója. A lépéssel minden bizonnyal főként az ETF-ek (tőzsdén kereskedett indexalapok) adózásának rendezését szerették volna megoldani, ami már régóta váratott magára. Sokkal szerencsésebb lett volna azonban, ha a szabályozás az összes befektetési jegyre kiterjed, mert így egyes befektetők megint hátrányba kerülhetnek - tette hozzá.
Ugyan a nyílt végű alapok tőzsdei bevezetésének jogilag nincs akadálya, de a technikai megvalósítás számos kérdést vet fel. Az alapkezelőnek kötelessége nettó eszközértéken eladni, illetve visszaváltani a jegyeket, s egyelőre nincs arra vonatkozó elképzelés, hogy az egyazon áron való vételt és eladást a tőzsdén hogy lehetne megvalósítani. Az Erste így egyelőre nem tervezi nyílt végű alapjainak bevezetését - mondta Durucz György.
A Budapesti Értéktőzsde nem lát problémát az adótörvényben, kedvezőnek tartja a módosítást, hiszen a szabályok a befektetők számára pozitívan változtak és emellett ösztönözhetik a nyílt végű alapok bevezetését is. Mint Varga Balázs Attila kibocsátási igazgató elmondta, a változtatást valóban a BUX-ETF miatt kezdeményezték, de bármely befektetési alapot szívesen látnak a tőzsén, hiszen a tőzsdei szabályzatok lehetővé teszik akár a zárt, akár a nyílt végűek megjelenését. A tőzsdei forgalmazás azzal az előnnyel is járna, hogy egyszerre több alapkezelő papírjait is meg lehetne vásárolni egyazon értékpapírszámlára, míg a hálózatos forgalmazásban sok helyen csak egy-egy alapkezelő alapjai érhetők el. A BÉT álláspontja szerint az árjegyzés a tőzsdén is könnyen megoldható. A lépés olcsó és gyors lenne - mondta Tóth Attila, a BÉT igazgatója -, a bevezetés ingyenes, csak a forgalomban tartásért kell fizetni. Hivatalosan a bevezetési kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kerülhet tőzsdére egy új termék, a valóságban ez 1-2 hétnél nem vesz többet igénybe. Az adótörvény elfogadása óta érezhetően élénkült az érdeklődés a lehetőség iránt az alapkezelők részéről, bár konkrét bevezetési kérelem egyelőre nem érkezett.
Az adóváltozás az ETF-ek szempontjából fontos, egyébként marginális hatása van - vélekedett Temmel András, a Bamosz főtitkára. A tipikus befektetésijegy-tulajdonos többéves távra fektet be, ezt a réteget nem érinti érdemben a szabályozás változása. A nyílt végű alapok közül esetleg a pénzpiaci és részvényalapoknál merülhet fel egyáltalán a tőzsdei bevezetés, de ez is csak azon alapkezelőknél, amelyek kedvezni akarnak annak a rétegnek, amely aktívan spekulál és ezért szembe tudja állítani különböző befektetéseinek veszteségét és nyereségét. Temmel ezért a tőzsdei bevezetést alapvetően marketingeszköznek tekinti az alapkezelők kezében. A nyílt végű alapok befektetési jegyeinek tőzsdei forgalmazása ráadásul problémás lehet. Kellő likviditás hiányában akár többszázalékos rés is kialakulhat a vételi és eladási ajánlatok között, s ez kiolthatja az adózási előnyöket. Ezenfelül a nettó eszközérték számítása sok alapnál két-három napot késik, így lehetetlen megfelelő tőzsdei árat kialakítani.
Amíg az adótörvény még nem volt végleges, az alapkezelők nem foglalkoztak komolyan a témával, most pedig olyan friss a változás, hogy még nem döntötték el, bevezetik-e alapjaikat a tőzsdére. Az egyik nagyobb alapkezelő kérdésünkre jó ötletnek nevezte a bevezetést, mint mondta, eddig még nem tudatosodott a szektorban a változásban rejlő lehetőség. Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfóliókezelője viszont nem tartja valószínűnek, hogy az adótörvény miatt bevezetnék alapjaikat, bár döntés még nem született az ügyben. Az ügyfelek részéről egyelőre nem érkezett ilyen kérés. Adószempontból valóban vonzó lenne a bevezetés, de ezt az előnyt a vételi és eladási ajánlatok közötti különbségen könnyedén elveszíthetik a befektetők, így egyelőre nem látszik egyértelműen hasznosnak.
Molnár Gergely