Részben törvényi változások, részben a cégek kommunikációs gyakorlata okolható azért, hogy csökkent a transzparencia a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett társaságoknál. Az Equilor átfogó elemzése hat szempontból vizsgálta a transzparencia alakulását az elmúlt években. Egyrészt a törvényi változások miatt kitolódott a jelentéstételi kötelezettség határideje: míg Amerikában a szabályozás igyekszik arra szorítani a cégeket, hogy a lezárult időszakról 30 napon belül tájékoztassák a befektetőket, Magyarországon már a hatvannapos kötelezettség is megszűnt, és a negyedik negyedévről ad absurdum elég négy hónap elteltével tájékoztatást adni.
A nagyobb cégek közül a Magyar Telekom és a Mol egyre később teszi közzé gyorsjelentését, míg az OTP, a Richter és az Egis nem változtatott a korábbi gyakorlaton és viszonylag korán jelent.
A válság időszakában újabb lendület kaptak a tőzsdei cégek sajátrészvény-vásárlásai, amelyek - a csökkenő közkézhányadon keresztül - szintén a transzparencia csökkenésének irányába mutatnak. Az Equilor a Fotexet és a Molt hozza e tekintetben negatív példaként, ezzel szemben a Richter és az Egis alig rendelkezik saját részvénnyel. Kívánnivalót hagy maga után a gyorsjelentések tartalma is: szintén törvényi lazítás miatt a befektetők nem kaphatnak pontos képet a jelentésekben közzétett számokból.
A válság közepette egyre inkább felértékelődhet a befektetők szemében a profit warning mint tájékoztatási eszköz használata. 2000 óta mindössze négy cég volt, amely alkalmazta a profit warningot, ezek a Humet, a Pannonplast, az RFV és az Egis. Külön kiemelendő az Egis, mely az elmúlt három évben kétszer is adott ki profitfigyelmeztetést alig egy héttel az aktuális jelentés előtt - írja az elemzés.
Kovács Roland, az Equilor elemzője szerint a tőzsdén jegyzett cégek rendszeres tájékoztatást érintő rendelkezéseit szigorítani kellene, amelyek között szerepelhetne például a profit warning kötelezővé tétele, illetve a gyorsjelentési szezon utolsó napjának újbóli, törvényi meghatározása. A szabályozásbeli hiányosságokon túlmenően az információátadási szemléletmód gyökeres megváltozására is szükség van egyes tőzsdén jegyzett cégek vezetése esetében.
