Metzinger András

Esés Európában, drágulás a tengerentúlon

Az európai börzék csúnya mínuszokban fejezték be a kereskedést, miután a kiskereskedelmi szektorban és az építőiparban tevékenykedő cégek papírjaitól igyekeztek megszabadulni a befektetők. A leginkább hangulatromboló a legnagyobb Európai kiskereskedelmi láncnak számító Carrefour volt, amely bejelentette, hogy második negyedéves eredménye jócskán elmaradt a várakozásoktól a fogyasztók visszafogottabb kiadásai miatt. A részvény 8,6 százalékot veszített értékéből, de a rivális Tesco is 2,1 százalékkal ért kevesebbet. Nem szerepeltek jól az élelmiszergyártók sem hasonló okokból: a Danone 6, a Nestlé 4,3, az Unilever 4,6 százalékkal hullott lejjebb, míg a Cadbury a Merrill Lynch leminősítése miatt bukott 7,5 százalékot. Az osztrák téglagyártó Wienerberger papírjai 22,6 százalékkal estek, miután a cég azt közölte, hogy az első félévi eredmények a vártnál gyengébben sikerültek, és teljes évi eredményben is visszaesés várható. Elemzők szerint az osztrákok gyászos bejelentése után a többi építőanyag-gyártó, a Holcim, a Saint Gobain és az Italcementi is hasonlóan lelombozó hírekkel áll elő; mindenesetre a részvények máris 1,5, 6 és 4,5 százalékot estek. A DAX-30 1,3, a CAC-40 2,5, a FTSE-100 2,2 százalékot zuhant. Az amerikai piacok többnyire negatívan kezdtek, de nyitás után három órával a Dow Jones 0,5, a Nasdaq 0,8, míg az S&P 0,4 százalékos pluszt mutatott. A bankszektor nem szerepelt jól, miután a kormányzat azon morfondírozik, hogy mit tudna tenni, ha a Fannie Mae és Freddie Mac jelzálogbank csődbe jutna. A bankszektorban a Wachovia sem okozott túl sok örömet a befektetőknek 8,5 százalékos zuhanással, miután bejelentette, hogy a második negyedévet 2,8 milliárd dolláros veszteséggel zárhatja. A világ legnagyobb vegyipari vállalataként számon tartott Dow Chemical beleegyezett, hogy 15 milliárd dollárért felvásárolja a Rohm & Haas vállalatot; a Dow-részvények 2,9 százalékot veszítettek értékükből, miközben a Rohm & Haas papírjai 65,1 százalékkal emelkedtek.

Még mindig lehet egy kis tere a forint erősödésének

Akár 220 forintig is eshet az euró jegyzése, de a monetáris tanács vélhetően nem avatkozik közbe - vélik a Napi által megkérdezett szakértők, akik szerint bár egyelőre maradhat az alapkamat, az előttünk álló 12 hónap mérsékléseket hozhat.

Újabb brutális OTP-vágta

A világ tőkepiacai meglehetősen vegyes képet mutattak a BÉT zárása idején. A nyugat-európai indexek egyöntetűen a zöld tartományba vándoroltak át és 1 százalékot meghaladó pluszt mutattak. Amerikában felemásra sikerült az indítás: a vezető indexek sora igencsak tarka volt. A BÉT-en kereskedőket egész nap áthatotta az optimizmus szelleme, így vásárolták a nagyobb és kisebb cégek részvényeit egyaránt. A BUX egy-két kisebb botlást leszámítva egész nap felfelé menetelt; az index végül 20 820 ponton zárt, ami 2,3 százalékos pluszt jelent. A napi forgalom meghaladta a 25 milliárd forintot. A vezető papírok mind emelkedtek. A harmadik napja folyamatosan jól szereplő OTP szerdán újabb 5,8 százalékkal növelte értékét; az agresszív vevői nyomás 15,5 milliárdos forgalom mellett 6580 forintig lökte fel a papír árfolyamát, amely a héten állt már 5900 forinton is. A Magyar Telekom-papírok 2,2 százalékos emelkedéssel jutottak 751 forintra, míg a Mol 0,1 százalékkal, 19 620 forintig drágult. A Richter annak ellenére növelte árfolyamát 1,4 százalékkal, 31 950 forintra, hogy a kútba esett Polpharma-üzlet miatt ma az ING-től kapott egy pofont; a bank elemzője 18 százalékkal, kerek 35 ezer forintra csökkentette a részvény célárfolyamát. A kisebb forgalmú papírok közül a legnépszerűbb Egis 0,3 százalékkal, 15 400 forintig jutott, míg az FHB 3 százalékkal ugrott, 1136 forintra. A nap nyertese címet az econet vitte el 6,7 százalékkal, majd ezt követte az RFV 6,25 és a Phylaxia 5,9 százalékos szárnyalása. A Rába továbbra is erős forgalom mellett 3,6 százalékkal ugrott, 1429 forintra. A nap vesztese a 4,1 százalékkal zuhanó Orco lett.

Megállíthatatlanul száguldott a bankpapír

A világ tőkepiacait korántsem uralta optimizmus kedden: a vezető nyugat-európai indexek közel másfél százalékos veszteséget mutattak a BÉT zárása idején, de az enyhe pozitívummal kezdő amerikai piacok is markáns veszteségbe váltottak a nyitás után körülbelül egy órával. A BÉT-re nagyjából a fordítottja volt igaz: a reggel még több mint 1 százalékos veszteséggel induló mutató folyamatosan kúszott felfelé, egyedül zárás előtt pár perccel tört meg a lendület. Az index több mint 900 pontos sávban mozgott, és a nap végére 20 343 pontra ért, ami 1,1 százalékos emelkedést jelent. A napi forgalom 20 milliárd forint feletti értéke közepesen erősnek számít. A vezető papírok vegyesen szerepeltek. A legnagyobb mértékben a már hétfőn is jelentősen emelkedő OTP drágult, amely közel 13 milliárd forintos forgalom mellett 2,8 százalékkal, 6220 forintig menetelt, bár napközben 6300 forint felett is járt. A Mol 19 610 forintos záróára 1,3 százalékos emelkedést tükrözött, míg a Magyar Telekom-papírok 0,1 százalékos hízással jutottak 734 forintra. A másfél napos felfüggesztés után visszatérő Richter 1,4 százalékkal hullott lejjebb, 31 525 forintra, miután a befektetők nem vették jó néven a lengyel Polpharma felvásárlásának elmaradását; a Richter a nap folyamán 8,6 százalékos mínuszban is volt. A papír célárfolyamát több elemző cég is csökkentette, ugyanakkor annak besorolásán nem változtattak. A kisebb papírok közül az FHB 0,3 százalékos drágulással, 1127 forinton zárt, míg az Egis 0,9 százalékos hanyatlás után 15 350-en állt meg. Kimondottan jól szerepelt a 4,2 százalékkal, 1380 forintra dráguló Rába, míg a nap vesztese a 3,6 százalékot bukó Phylaxia lett.

Nincs megállás: a 230-at támadja a forint

Folyamatosan dőlnek meg az újabbnál újabb rekordok: kedden egy euró mindössze 230,6 forintot ért fél négy körül, mondta el a Napinak Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Az euró reggel még 231,50 környékén nyitott, és igaz, hogy volt 232,70-en is, a forint erősödése azonban egyelőre megállíthatatlan. A régió devizái valamennyit erősödtek, ám Kolba szerint nem ez az oka az erősödésnek, hanem inkább az ezen a szinten lévő opciók védése és támadása. Kolba arra számít, hogy a tegnapihoz hasonlóan relatíve alacsony forgalom mellett tovább erősödik a hazai fizetőeszköz, annak ellenére, hogy technikai alapon nézve már 242-es jegyzést eredményező korrekciónak kellene bekövetkeznie. Azonban a szakember biztos abban, hogy a forintot igen hamar begyűrik a 230-as szint alá, hiszen a fundamentumok is jók; a konvergenciaprogram hatásosnak bizonyult. Ugyanakkor elég nagy korrekciónak kell bekövetkeznie legkésőbb akkor, amikor elindul a kamatcsökkentés; ennek hatásait mérsékelheti, ha jó adatok látnak napvilágot. Kedd délután egy euró 1,5680 dollárt ért, míg egy svájci frankot 143,30, egy dollárt pedig 147,40 forintra lehetett váltani. A dollár utoljára 1996 első negyedévében volt ilyen olcsó. A keddi aukción 30 milliárd forint értékben hirdettek meg 3 hónapos diszkontkincstárjegyet értékesítésre, amit 3,48-szorosan jegyeztek túl. Az aukción 8,63 százalékos átlaghozam alakult ki, 9 bázisponttal alacsonyabb a múlt heti átlaghozamnál.

Európában a bankok miatt pánikoltak a befektetők

Az európai indexek többsége délnek vette az irányt, miután a befektetőkön újra eluralkodott mostanában megszokott aggodalmuk, hogy a pénzügyi cégeknek tőkeinjekcióra van szükségük. Emellett az egyre alacsonyabb szintekre kerülő nyersanyagárak miatt a kitermelő és feldolgozó vállalatok részvényei is gyengültek. A Credit Suisse papírjai 3,2, míg a Deutsche Bank részvényei 2,6 százalékkal estek, miután egy elemzés szerint a két banknak várhatóan összesen 75 milliárd dollárral kell megemelnie az alaptőkéjét. A Bank of Ireland árfolyama 11 százalékot zuhant, miután a pénzintézet azt közölte, hogy az ír és a globális gazdaság lassulása, valamint a hitelválság miatt jelentősen csökken a profitja. A Bradford & Bingley részvényei 19 százalékot buktak, mert az a hír terjedt el, hogy az alaptőke-emelés nem oldja meg a pénzintézet gondjait. A Shell 2,3, a Total 2 százalékot veszített értékéből, az Anglo American bányavállalat pedig 4,9 százalékkal lett olcsóbb hétfői záróárához viszonyítva. Mind a 18 nyugat-európai ország tőzsdéi veszteséggel zártak, a FTSE-100 1,3, a DAX-30 1,4, a CAC-40 pedig 1,5 százalékkal esett. Az amerikai tőzsdék elég hektikusan mozogtak: pozitívan nyitottak, aztán negatívba fordultak, végül nyitás után három órával a Dow Jones 0,5, a Nasdaq 0,8, míg az S&P-500 0,4 százalékos pluszban állt. A részvényárfolyamok annak ellenére emelkedtek, hogy az amerikai használt lakások értékesítési adatai rosszabbak lettek a vártnál. A UPS és a General Motors részvényei azután emelkedtek, hogy az olaj ára 4 dollárral csökkent egy nap alatt, az Office Depot kurzusa azonban a gyenge negyedéves értékesítési adatok miatt süllyedt. A Merrill Lynch azután veszített értékéből, hogy a Wachovia veszteséget vár mind negyedéves, mind éves szinten a brókeróriástól.

Olajozott emelkedés

Az európai részvények többsége emelkedett, miután az olaj ára csökkent, a Dow Jones Stoxx 600 index alapján pedig a legtöbb részvény jövedelmezőségét tekintve hatéves "olcsósági" rekordot állított fel. A Sainsbury például négy napja tartó zuhanásból váltott 2,5 százalékos emelkedésbe, miután a JPMorgan túlsúlyozásra ajánlotta a részvényt, mert az olcsónak számít a profithoz képest. A Continentallal az élen számos autóipari részvény drágult, miután az olajár 141 dollár alatt is járt. A német gumigyártó papírjai 3,8, míg az olasz Fiat részvényei 2 százalékkal híztak. Az Air France-KLM papírjai 5 százalékkal ugrottak, miután a légitársaság 2,6 százalékkal növelte utasforgalmát júniusban, míg az EasyJet 3,6 százalékkal drágult. A gyógyszergyártó Bayer AG részvényei pedig 4,3 százalékkal növelték értéküket. A bankszektor azonban rosszul szerepelt. A Royal Bank of Scotland papírjai 3,1, az UBS-éi 2,3, míg az Alliance & Leicester részvényei 4,5 százalékkal süllyedtek, miután a várható újabb leírások és az osztalék elmaradása elkeserítette a befektetőket. Írország kivételével az összes nyugat-európai országban emelkedtek az indexek. A DAX-30 2,2, az FTSE-100 1,6, míg a CAC-40 1,7 százalékkal emelkedett. A háromnapos hosszú hétvége után északnak vették az irányt a New York-i mutatók, de három órával a startot követően a DJIA 0,3, az S&P-500 0,5, a Nasdaq Composite pedig 0,2 százalékos mínuszban volt. A General Motors ázsióját az 5 dolláros olajár-korrekció mellett az is javította, hogy a Wall Street Journal szerint az autógyártó további létszámleépítéseket és márkapalettájának szűkítését tervezi. A techszektornak a Microsoft adott lendületet azzal, hogy közölte: nyitott arra, hogy a Yahoo-val megvitassa egy nagyobb tranzakció tervét, amennyiben a felvásárolni kívánt cég élére a tulajdonosok új igazgatóságot állítanak. A bejelentés nyomán a Yahoo-papírok tízszázalékos ugrást produkáltak.

Kössék fel a gatyájukat az exportőrök!

Hétfőn voltak pillanatok, amikor egy euróért csak 231,80 forintot kellett fizetni, ez minden eddiginél erősebb forintot jelent - mondta a Napinak Geszti Pál, az ING devizatradere. A régió devizái szintén erősödtek, legfőképpen a lengyel zloty és a cseh korona, de kisebb mértékben a török líra is. Délután 232 körül volt az árfolyam, és Geszti szerint a tőzsde és az állampapírpiac állapota ellenére sem tudja azt mondani, hogy látna olyan tényezőt, amely megfordítaná a forinterősödési trendet. A szakember szerint a 232 forint lehet egy olyan technikai szint, mint a 240-es, azaz elképzelhető egy korrekció. Geszti szerint az exportőrök mindenképpen kössék fel a gatyájukat, mert az MNB sáveltörlése óta lényegesen nagyobb lett a forint árfolyamának mozgástere, kevésbé előre láthatók a változások; ez a jövőben is így marad, azaz nincs egy olyan sáv, amivel biztosan lehet kalkulálni. Hétfő délután egy svájci frankért 143,60, egy dollárért 148,50 forintot adtak. Az állampapírok másodlagos piacán nem történtek drámai események a hét első napján. A rövid oldalon a hozamcsökkenés volt némileg túlsúlyban; 3 és 6 hónapos lejárat esetén 2 és 3 bázispontos csökkenést, míg 12 hónapos futamidő esetén 4 bázispontos hozamemelkedést könyvelhettek el a befektetők. A hosszú oldalon kiegyensúlyozottabb volt a helyzet: 3 és 5 éves lejárat esetén 4, illetve 7 bázispontos volt a hozamcsökkenés mértéke, míg 10 és 15 éves futamidőnél 1 és 2 bázisponttal növekedett a hozam.

Hatezer forint fölé kapaszkodott az OTP

Optimistán nyitottak a vezető tőkepiacok és a vezető nyugat-európai indexek a BÉT zárásának idején is masszív, 1,5-2 százalékos pluszban voltak. Az erősödő dollár hatására csökkenő olajár miatt az amerikai piacok is vaskos plusszal nyitottak. A BÉT-nek sem volt rossz napja, noha az index egy roppant szűk sávban mozgott egész nap - igaz, végig a pozitív oldalon. Nap végére az index reggeli értékéig szinte visszakapaszkodva, 20 125 ponton zárt, ami 1,3 százalékos nyereséget jelent. A forgalom elég gyenge volt, nem sokkal haladta meg a 10 milliárdot. A vezető részvények vegyesen szerepeltek. Hosszú idő óta az OTP helyett a Mol bonyolította a legnagyobb forgalmat: az osztalékszelvénnyel utoljára pénteken forgó papírral mindössze 690 forinttal kereskedtek múlt heti ára alatt, miközben a papírról lekerült a 883 forintos osztalékra jogosító szelvény. A Mol-részvények végül 19 350 forinton zártak. A Magyar Telekom és az OTP piacán túlsúlyba kerültek a vevők, így az előbbi árfolyama 1,8 százalékkal, 734 forintra, utóbbié 2,4 százalékkal, 6050 forintra emelkedett. A Richter-részvények felfüggesztése hétfőn is érvényben volt, miután a társaság kora délután bejelentette, hogy a lengyel Polpharma gyógyszergyárral kapcsolatos akvizíciós terveik igen nagy valószínűséggel kútba estek. A papírokkal ma lehet újra kereskedni. A kisebb forgalmú papírok közül az FHB-részvények 0,9 százalékkal drágultak, 1100 forintra, míg az Egis 1,6 százalékkal hízott, 15 490 forintra. A nap nyertese a 4,4 százalékkal, 9930 forintra dráguló Állami Nyomda lett, míg a nap vesztese címet az 5,9 százalékkal gyengülő Phylaxia vitte el. A Rába brutális forgalom mellett 2,7 százalékkal gyengült, s 1324 forinton zárt.