Ehhez azonban szükség van az erős forintra, illetve a stabil olajárra.
A vártnál kedvezőbb júliusi inflációs adatban az élelmiszerárak csökkenése volt a legmeglepőbb - mondta Samu János, a Concorde elemzője. Az élelmiszerárak 0,4 százalékos csökkenése lepte meg leginkább Bebesy Dánielt, a Budapest Bank elemzőjét is, aki szerint a májusi adatok alapján az látszott, hogy az élelmiszerárak növekedésének üteme csökken, de a defláció meglepetés volt. Bebesy szerint ugyanakkor nem tudni, hogy szezonális hatásról van-e szó (júniusban általában csökkennek az élelmiszerárak), vagy az adatok azt jelzik előre, hogy jó lett a termés.
Kedvező meglepetést jelentett az inflációs adat a CIB elemzője szerint is, annak ellenére, hogy az pontosan megegyezett a várakozásaikkal - mondta el a Napi Online-nak Barta György, a bank elemzője. Barta szerint egyébként a júliusi adat tükrében az is elképzelhető, hogy túl vagyunk az inflációs csúcson, annak ellenére, hogy júliusban volt gázáremelés, és az energiaárak továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
Az elemzők külön kiemelték, hogy az erős forintnak is látszanak már a kedvező hatásai. Barta szerint az erős forint, és az alacsonyabb kereslet miatt estek a tartós fogyasztási cikkek árai, ami szintén kedvező. Ugyanakkor a ruházati cikkek, illetve a mosogatószerek, és hasonló termékek esetében még nem látható az erős forint kedvező hatása, ami egyrészt az infláció további mérséklésére jelenthet potenciált, ugyanakkor kérdőjelet is tartalmaz, hogy miért nem látható már ennek nyoma ezeknél a termékeknél - emelte ki Samu János.
Bebesy szerint fontos még, hogy a szolgáltatások is jól alakultak, ez pedig az MNB-nél fontos inflációs összetevőnek számít, ugyanis a forint árfolyamától független tényező, így jól mutatja az inflációs várakozásokat. Bebesy szerint éves szinten átlagosan 6,4-6,5 százalékos inflációra számíthatunk. Ez szerinte annak eredménye lesz, hogy szeptemberig még 6 százalék felett lehet a pénzromlás mértéke, decemberre viszont 5,4 százalékra eshet vissza.
A három szakértő abban is egyetért, hogy a júniusi inflációs adatot követően szinte biztosra lehet venni, hogy júliusban változatlanul hagyja a monetáris tanács az irányadó kamatot. Az ezt követő kamatszint irányában döntő lehet az augusztusi inflációs jelentés, illetve az, hogy a forint milyen erős tud maradni - tette hozzá Barta.
Bebesy szinte kizártnak tartja, hogy emelnének a kamaton, inkább az a kérdés, hogy mikor indul meg a kamatvágás. Az elemző úgy véli, hogy ez akár az idén is bekövetkezhet, de ez sokban függ a forint árfolyamának alakulásától. Bebesy szerint a jelenlegi folyamatok alapján tartható a jegybank 2010-es 3 százalékos inflációs célja. Samu szerint is elképzelhető, hogy akár kamatcsökkentésbe kezd az utolsó negyedévben a jegybank, ennek azonban feltétele, hogy a 235 forintos szinten stabilizálódjon a forint árfolyama. A kulcs a forint mellett még az olajár, ami mindhárom szakértő szerint jelentős kockázatot jelent. Az inflációs pályát ugyanis nagymértékben felboríthatja, amennyiben valóra válnak a 200 dolláros illetve a feletti olajár jóslatok - figyelmeztet Samu, aki szerint, ha stabilizálódik az olaj ára, akkor jövő év végére teljesíthető lehet a 3 százalékos inflációs cél.
