Az európai indexek többsége délnek vette az irányt, miután a befektetőkön újra eluralkodott mostanában megszokott aggodalmuk, hogy a pénzügyi cégeknek tőkeinjekcióra van szükségük. Emellett az egyre alacsonyabb szintekre kerülő nyersanyagárak miatt a kitermelő és feldolgozó vállalatok részvényei is gyengültek.
A Credit Suisse papírjai 3,2, míg a Deutsche Bank részvényei 2,6 százalékkal estek, miután egy elemzés szerint a két banknak várhatóan összesen 75 milliárd dollárral kell megemelnie az alaptőkéjét. A Bank of Ireland árfolyama 11 százalékot zuhant, miután a pénzintézet azt közölte, hogy az ír és a globális gazdaság lassulása, valamint a hitelválság miatt jelentősen csökken a profitja. A Bradford & Bingley részvényei 19 százalékot buktak, mert az a hír terjedt el, hogy az alaptőke-emelés nem oldja meg a pénzintézet gondjait. A Shell 2,3, a Total 2 százalékot veszített értékéből, az Anglo American bányavállalat pedig 4,9 százalékkal lett olcsóbb hétfői záróárához viszonyítva. Mind a 18 nyugat-európai ország tőzsdéi veszteséggel zártak, a FTSE-100 1,3, a DAX-30 1,4, a CAC-40 pedig 1,5 százalékkal esett.
Az amerikai tőzsdék elég hektikusan mozogtak: pozitívan nyitottak, aztán negatívba fordultak, végül nyitás után három órával a Dow Jones 0,5, a Nasdaq 0,8, míg az S&P-500 0,4 százalékos pluszban állt. A részvényárfolyamok annak ellenére emelkedtek, hogy az amerikai használt lakások értékesítési adatai rosszabbak lettek a vártnál. A UPS és a General Motors részvényei azután emelkedtek, hogy az olaj ára 4 dollárral csökkent egy nap alatt, az Office Depot kurzusa azonban a gyenge negyedéves értékesítési adatok miatt süllyedt. A Merrill Lynch azután veszített értékéből, hogy a Wachovia veszteséget vár mind negyedéves, mind éves szinten a brókeróriástól.
Metzinger András