Mayer György

Energiafüggőségünket csökkentené egy új atomerőmű

Az unióban rendelkezésre álló technológiák ismeretében egy új atomerőművi blokk építésének előkészítése hat, megépítése pedig öt-hat év, így ha megindul egy ilyen beruházás előkészítése Magyarországon, akkor a 2020-as évek elejére épülhet meg az új atomerőművi blokk - jelezte Molnár Csaba energiaügyi miniszter szombati sajtótájékoztatóján, amelyen az új atomerőművi blokk vagy blokkok létesítésével kapcsolatos kormánydöntést ismertette. A beruházás költségéről szólva elmondta, Európában jelenleg egy 1000 megawattos atomerőmű típustól és mérettől függően 2,5-3 milliárd euróból építhető meg. Molnár Csaba szerint a januári gázválsággal kapcsolatos krízishelyzet világosan rámutatott arra, hogy az energetika területén a legfontosabb az ellátás biztonsága, a külső energetikai forrásoktól való függetlenség növelése. Ezt kívánja elősegíteni a paksi atomerőmű üzemidejének folyamatban lévő meghosszabbítása és új atomerőművi kapacitások kiépítése, ami a parlament elvi hozzájárulása után indulhat.

Új méréstechnikát szeretne a MEH

A Magyar Energia Hivatal (MEH) a Világbank társfinanszírozásával közbeszerzési pályázatot hirdetett az energiafogyasztás újfajta, úgynevezett okos mérési rendszerének magyarországi bevezetését előkészítő tanulmány kidolgozására. A kiírás szerint a tanulmánynak az "okos mérés" elektronikus mérő rendszernek a villamosenergia-, földgáz- és távhőfelhasználás területén történő bevezetéséről és alkalmazhatóságáról, valamint a tanulmány eredményeit bemutató workshopok megszervezéséről és lebonyolításáról kell szólnia. Az "okos mérés" bevezetésének célja, hogy olyan mérő rendszert irányozzanak elő, amely alkalmas transzparens módon támogatni a fogyasztókat többek között az energiatakarékosságban. Az okos mérési rendszerek bevezetésének és használatának nincs kialakult vagy bevált módja. Az EU tagállamai közül többen vizsgálódnak, pilotprojekteket indítanak vagy működtetnek. Arra lenne valójában szükség, hogy a technológiai fejlődés adta lehetőségeket és az eddigi tapasztalatokat felhasználva szabványok alakuljanak, ám ehhez több európai ország megvalósíthatósági eredményeit is össze kell vetni. Az eddigi felmérések az okos mérések alkalmazásának kérdését nemzeti körülmények között vizsgálják, figyelembe véve a nemzeti piac sajátosságait és a szabályozási környezetet. A piaci modelltől függetlenül meg kell határozni az okos mérésre vonatkozó követelményeket és műszaki szabványokat, hogy a fogyasztók részére a minimális szolgáltatást, illetve a hálózatüzemeltetők részére a befektetési kockázat csökkentését biztosítsák. Tekintve, hogy az okos mérési rendszer összekötő kapocs a fogyasztó és a piac többi résztvevője között, s mint ilyennek kulcsszerepe van a piac működésében, a regulátor és a jogalkotó feladata, hogy a számos lehetőség közül kiválassza az illető ország részére optimális megoldást. A pályázati felhívást és a tanulmány kidolgozására irányuló projektet a MEH gondozza a Világbank Energy Sector Management Assistance Programja (ESMAP) társfinanszírozásával. A Világbank ESMAP annak tudomásulvételével biztosít támogatást, hogy a tanulmány eredményei szélesebb körben rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy más ügyfelei között jelentős érdeklődést ébresszenek az "okos energiamérés" legjobb gyakorlat szerinti megközelítéséről.

Vezérváltás lesz Pakson

A fő tulajdonos Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. kezdeményezésére március 23-ára összehívták a Paksi Atomerőmű Zrt. rendkívüli közgyűlését, amelynek napirendjén szerepel többek között a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos döntés meghozatala és egyben az új vezérigazgató személyére vonatkozó döntés, valamint felügyelőbizottsági tag(ok) visszahívása, megválasztása. Kovács József, az atomerőmű jelenlegi vezérigazgatója 2005. január közepe óta tölti be a tisztséget, amikor Kocsis Istvánt (a BKV jelenlegi vezérigazgatóját) váltotta, aki ekkor lett az MVM vezérigazgatója. Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs vezetője a bejelentés kapcsán az MTI kérdésére azt közölte, hogy a közgyűlést követően adnak tájékoztatást az ott meghozott döntésekről.

Élénken érdeklődnek a gáz iránt

Pénteken tartotta negyedik földgázaukcióját az E.On Földgáz Trade Zrt. Az aukción öt résztvevő közül három összesen 1,1 milliárd köbméter földgázt vásárolt meg. Az online árverés során a kikiáltási ár az E.On Földgáz súlyozott beszerzési átlagárának 99,3 százaléka volt, ám az érdeklődést jelezte, hogy a tavalyi aukción három forduló volt, most az árverés csak a hetedik menet után ért véget. Ennek köszönhetően információink szerint a kikiáltási árnál két-három százalékkal magasabb ár alakult ki. A földgázaukciós programot az Európai Bizottság írta elő az E.On Ruhrgas International AG számára, amikor a vállalat megvásárolta a Mol gáznagykereskedő és gáztároló cégeit. Az aukciók célja, hogy az érdeklődők versenyképes, átlátható és egységes feltételek mellett juthassanak jelentős mennyiségű földgázhoz. A kötelezettség értelmében az E.On Földgáz 2006 és 2013 között minden évben egymilliárd köbméter gázt bocsát online aukcióra, az innen visszamaradt gáz harmadát a következő három évben újra árverésre kell bocsátani.

Torzulhat a júliustól megnyíló gázpiac

Amennyiben a kormány nem csökkenti áprilistól a hatósági gázárat, úgy akár jelentős mértékben csökkenhet a nagykereskedő indokolt követelésállománya. Erre az adna lehetőséget, hogy januárban megfordult a földgázárak emelkedő trendje. Miután az európai gázárak féléves késéssel követik az olajár alakulását, a második negyedévben az importárak jelentős csökkenése várható. A magyarországi hatósági árrendszerben az elmúlt időszakban jelentős adósság halmozódott fel a közüzemi nagykereskedővel szemben, miután 2007 második felétől az európai földgázárak jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint a magyarországi hatósági árak. Tavaly ősszel a nagykereskedő minden egyes köbméter földgázon legalább 20-25 forintot veszített. Az európai szabadpiaci gázárak csökkenése mérsékli ezt a veszteséget, azonban ellensúlyozni nem tudja azt. Amennyiben ennek az adósságnak a megtérítésére nem dolgoz ki transzparens mechanizmust a kormány a következő hónapokban, úgy fennáll a veszélye, hogy a közüzemi nagykereskedő a július 1-jei piacnyitást követően az egyetemes szolgáltatási rendszeren belül próbálja majd meg ellentételezni korábbi veszteségeit, ami súlyos torzulásokhoz vezethet a teljes liberalizáció előtt álló gázpiacon. A nagykereskedő E.On Földgáz a tavaly év közben felmondott importár-korrekciós megállapodás miatt már az év végéig mintegy 100 millió forintos veszteséggel számolt az elmaradt gázáremelések miatt, ami az idei első negyedévben tovább emelkedett, hiszen bár dollárban számolva csökkent az olaj és hozzá kötődve a gáz ára, de ez a forint esése miatt itthon nem érződik.

Nincs gond a gázszállítással, de még lehet

Ha Ukrajna - csakúgy, mint az év elején - március 7-éig nem fizeti ki a Gazpromtól vásárolt földgáz ellenértékét, újabb krízis várható - állítja az Emfesz Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Kft. A társaság közlése szerint a cég gázszállítója jelenleg is zavartalanul a vállalat rendelkezésére bocsátja a magyar-ukrán határon a közép-ázsiai eredetű földgázt. Az E.On Földgáz eddig nem kapott semmilyen hivatalos értesítést arról, hogy bármilyen gond lehetne a földgázszállítással - mondta a Napinak Kutas István kommunikációs vezető. Az E.On tárolóiban jelenleg 1,6 milliárd köbméter gáz van, mind az ukrán, mind az osztrák oldalról szerződés szerinti mennyiségben érkezik az import, ezért a tárolókból napi 40 millió köbméter gázt kell a hálózatba bocsátani, lényegesen kevesebbet, mint a januári gázkrízis idején, amikor 53,5 millió köbméter energiahordozót kellett naponta kitárolni.

Energetikai választottbíróságot alapított a MEH

Energetikai állandó választottbíróságot alapított a Magyar Energia Hivatal (MEH) a választottbíráskodásról, a villamos energiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvények alapján. Az ötfős elnökség által irányított testület hatáskörébe tartozik minden olyan jogvita eldöntése, amelyben legalább a felek egyike a MEH vagy más megfelelő külföldi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személy és a köztük fennálló jogvita ezzel a tevékenységével kapcsolatos. A választott bírósághoz a felek akkor fordulhatnak, ha ezt a lehetőséget előzetesen a szerződésben kikötötték. Nem áll ellentétben a választottbíróság hatáskörének a kikötésével és nem jelent arról való lemondást, ha valamelyik fél ideiglenes vagy biztosítási intézkedés elrendelése céljából a rendes bírósághoz fordul.

Nem csökken orosz gázfüggőségünk

Bár az EU és Oroszország energetikai együttműködésére is kihat a gazdasági válság, az orosz fél szerepe - a tervezett alternatív szállítási és beszerzési lehetőségek dacára - továbbra is meghatározó marad az európai energiaellátásban.

Még jegeli a kártérítések ügyét az E.On

Csak a Magyar Energia Hivatal (MEH) vizsgálatának lezárulta után jöhet szóba a kártalanítás kérdése a január végi többnapos üzemzavar kapcsán - mondta a Napinak Károlyi Zsuzsanna, az E.On Hungária Zrt. kommunikációs vezetője. A hivatal által indított független vizsgálat feladata annak megállapítása, hogy az E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. működési, ellátási területén bekövetkezett január végi, többnapos üzemzavar oka rendkívüli időjárási körülménynek minősül-e, illetve hogy az E.On megtett-e minden tőle telhetőt a hiba mielőbbi elhárítása érdekében. Az áramszolgáltató - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bevonásával - összesen hatvanmillió forint értékben élelmiszercsomaggal segíti azokat az érintetteket, akiknél legalább 48 órán át nem volt áram. Több településen eközben perre készülnek a társaság ellen és nem kérnek a tízezer forintos csomagból. Egyrészt az elszenvedett kárt sokan ennek többszörösére teszik, sokan pedig attól tartanak, hogy amennyiben elfogadják, később már nem kaphatnak kártérítést. Az E.On álláspontja szerint január 27-én az esti óráktól kezdődően olyan rendkívüli időjárási körülmények alakultak ki, amelyek hatását az előírt tervezési kritériumoknak és a szabványoknak megfelelően létesített hálózat nem tudta elviselni. A vezetékre rakódott jég és a szél együttes erejét jól mutatja, hogy több esetben néhány éves vasbetonoszlopok törtek ketté. A vezetékszakadások, oszlopkidőlések miatt számos esetben kiterjedt hálózatrészek újjáépítése vált szükségessé. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a felázott talajon a speciális lánctalpas gépek bevetése ellenére is csak nehezen, hosszadalmasan lehetett több hibahelyet megközelíteni. Az E.On eddigi vizsgálati eredményei alapján és a korábbi évek adatainak összevetéséből az is látható, hogy hasonló jellegű és mértékű jegesedést az üzemzavarral érintett területen az elmúlt 30-40 évben nem tapasztaltak.