A válságot megelőző időszakban 6000 megawatt új erőművi kapacitás építését tartották szükségesnek a szakemberek, de a fordulatot követően is 4500-5000 megawatt új kapacitás építésével számolnak - derült ki a Magyar Energetikusok Kerekasztalának tegnapi alakuló rendezvényén. Erre a folyamatosan növekvő energiaigények, az elöregedett erőművek kiesése és az import csökkenése miatt lesz szükség, mégpedig 2025-ig - jelentette ki Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, az MTA energetikai bizottságának elnöke.
A hazai nagy erőművek átlagéletkora 24 év, nagy részük 30 évnél is öregebb. Rendkívül alacsony a hatásfokuk, nagy a környezetkárosító kibocsátásuk, ezért jelentős részüket a következő 10-15 évben le kell állítani. Magyarországon a villamosenergia-termelést figyelembe véve is kiemelkedően magas a földgáz részaránya (38 százalék), ezt követi a nukleáris energia (37 százalék), a szén (18 százalék), a biomassza (3,7 százalék), míg az összes többi energiahordozó, beleszámolva a biomasszán kívüli megújulókat is, 3,3 százalék. Bár az erőművek építésénél a földgáz továbbra is meghatározó marad, lehetőleg olyan megoldásokat kell preferálni, amelyek csökkentik az egyoldalú - és egész Európában egyedülálló - gázfüggőséget. Vagyis nem lehet eltekinteni a hazai lignitvagyonra épülő szénbázisú áramtermeléstől és a nukleárisenergia-termeléstől sem, valamint célszerű egy tározós erőmű építését is fontolóra venni a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett - hangsúlyozta Aszódi. Szerinte a döntéseknél nem lehet eltekinteni a környezetvédelmi kérdésektől sem: figyelembe kell venni a szén-dioxid-kibocsátást, ami - például - ha a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását nem végeznénk el, már 2015 körül radikálisan megemelkedne.
Mayer György