Mayer György

Van, ahol duplájára nőtt a nemfizetés

Az energiaszolgáltatók most érzékelik a válság hatását. A csökkenő energiafogyasztás (gáz és villany egyaránt) mellett ütemesen nő a szolgáltatók kintlévősége, a fogyasztók fizetési hajlandósága soha nem látott szintre csökkent. Az RWE-csoporthoz tartozó Elmű-Émász 2 millió lakossági fogyasztójából eddig néhány ezer esetében kellett csak tartozás miatt tartósan kikapcsolni a szolgáltatást. A vállalkozások közül leginkább a néhány hónapig élő, követhetetlen hátterű cégekkel van gond. A cégcsoport behajthatatlannak tűnő kintlévősége néhány milliárd forint. A cég működési területén érezhetően megnőtt a kintlévőség összege, de ez részben betudható a kikapcsolási eljárás bonyolultságának is - mondta Boross Norbert kommunikációs igazgató. Balog Róbert, a Főtáv szóvivője szerint a cég területén a be nem fizetett tartozások aránya, vagyis a beszedési hatékonyság a lakossági fogyasztók körében 1,5 százalékkal romlott az év elején, például márciusban a fűtési szezon végéhez közeledve a tartozás elérte az 1,6 milliárd forintot. Ennél jóval drasztikusabb a nem lakossági szektor fizetési hajlandóságának visszaesése. Az elmúlt évhez képest ebben a körben a kezelt kinnlevőség jelentősen nőtt, például a tavaly márciusi 777 millió forinttal szemben az idén márciusban 1,16 milliárd forint volt. A Főgáz területén megdöbbentő mértékben nőtt, a tavaly júniusi adatokhoz képest megduplázódott a nem fizető lakossági fogyasztók száma, az ipari felhasználók esetében 30-40 százalékkal növekedett ez az arány. Ennek következménye több milliárd forintos kintlévőség. Ugyancsak komoly probléma, hogy évente több száz szabálytalan "vételezést", gázlopást derítenek fel - mondta Csallóközi Zoltán igazgató. Az idei első félévben a tavalyi bázisidőszakhoz képest 5-7 százalékkal csökkent a gázfelhasználás is. Az E.On Hungária területén a villamos energia és a gáz esetében egyaránt mintegy 8 százalékkal esett a fogyasztás az idén. Ezzel együtt a cég kintlévősége is növekszik - jelezte Kutas István szóvivő. A lakossági nemfizetők aránya 10 százalékkal nőtt, de ehhez hozzájárult például a földgáz esetében, hogy a fűtési szezon végéig nem lehetett kikapcsolni a fogyasztókat a szolgáltatásból. A cégcsoport lejárt, határidőn túli kintlévősége több 10 milliárd forint. Lehóczki Gábor, a Démász pénzügyi igazgatója szerint kintlévőségeik a válság hatására jelentősen emelkedtek, ügyfeleik lejárt határidejű tartozása 2008 végéhez képest 44 százalékkal emelkedett és június végén meghaladta a 8,3 milliárd forintot. Részben a szabályozásnak köszönhetően fogyasztóik jelentős része csak akkor fizet, ha kikapcsolják a szolgáltatásból. Áprilistól június végéig közel hétezer ügyfelet kapcsoltak ki. Az érintettek mintegy 50 százaléka a kikapcsolást követő napokban kifizeti tartozását.

A Főgáz szerint inkorrekt a Főtáv

Immár a Főgáz és a Főtáv nyílt ellentétéhez vezetett az Alkotmánybíróság azon döntése, amely szerint nem tiltható meg, hogy lakóközösségek leváljanak a távfűtéses rendszerről. Az elmúlt hetekben felpörgött a szerelői piac - bár a hivatalok ma még ahol tudják, lassítják a leválást.

Vinkovits András a Budapesti Erőmű élén

Július 1-jétől Vinkovits András lett az EdF-csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese, miután elődjét, Hónig Pétert a Bajnai-kormány energetikáért is felelős miniszterévé nevezték ki. Vinkovits korábban a rendszerirányító Mavir vezérigazgatója volt, az EdF-nél 2008 októbere óta dolgozik mint az EdF Hungária Kft. üzletfejlesztési igazgatója - ezt a feladatát a továbbiakban is ellátja. A Budapesti Erőműnél fő feladata a társaság új villamosenergia- és hőpiaci feltételekhez történő alkalmazkodásának elősegítése lesz.

Tiltakozó nagyfogyasztók

Akár több tíz millió forintos nagyságrendű nem tervezett befizetési kötelezettséget teremt már ez évre egy új, a gázárszabályozást érintő közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendelet, és további terheket jelent 2010-re is a nagyfogyasztóknak. A gázpiaci nyitáshoz kapcsolódó rendelet szerint a feljogosított gázfogyasztók érintett csoportja 2009 harmadik negyedévében 17,51, október elsejétől pedig köbméterenként 3,128 forintos pótbefizetésre kényszerül. Az újabb, adó jellegű tétel az államnak az E.On felé elismert 66 milliárd forintos kötelezettségét hivatott fedezni, ami a közüzemi piacon a beszerzési ár alatti értékesítési ár miatt keletkezett. Az állam ezzel a rendelettel egyszerűen szétterítette kötelezettségét a piac többi szereplője között és olyanokat is sújt, akik már régen kiléptek a szabadpiacra. Számos nagyvállalat vezetője jelezte, hogy ilyen nagyságrendű költségnövekedést nem tud és nem is kíván érvényesíteni áraiban, az intézkedés szerintük sérti a jogbiztonság és a versenysemlegesség elvét. A kialakult helyzet kapcsán az érintett cégek egy részének bevonásával megalakult a Gázár Érdekegyeztető Országos Fórum (GEOF), azzal a céllal, hogy az előzetes egyeztetés nélkül meghozott rendeletet a versenypiaci megfontolásokat jobban figyelembe véve módosítsák.

Heteken belül megjelennek a tenderek

Jelentős gazdasági előnyöktől eshet el az ország, sőt akár sokmilliárdos nagyságrendű bevételek is elmaradhatnak, ha a kormány nem megfelelően rendelkezik a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelméből eddig befolyt közel 30 milliárd forintos összegről - állt hét magyar környezetvédelmi szervezet Bajnai Gordon miniszterelnökhöz címzett, több mint egy hónappal ezelőtti levelében. A szervezetek arra kérték a miniszterelnököt, hogy intézkedjen a befolyt összeg elosztását lehetővé tévő Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) mielőbbi felállításáról, hogy a lakosság megkaphassa a szükséges támogatásokat és megkezdhesse energiatakarékossági beruházásait. Mivel szerintük eddig semmi érdemi nem történt, a múlt héten országos napilapokban közölt hirdetésekkel fordult a kormányhoz az Energia Klub a Zöld Beruházási Rendszer pályázatainak ügyében, s arra hívta fel ismételten a figyelmet, hogy a pályázatok késlekedése jelentős negatív gazdasági következményekkel jár. Ezért egyfajta végső eszközként választották a hirdetési formát, mivel még mindig kérdéses a nemzetközi kvótakereskedelemből befolyt 28,2 milliárd forint sorsa, melyet kötelezően éghajlatvédelmi beruházásokra kell fordítani. A kormány tavaly ősz óta ígéri a lakossági és közintézményi támogatások odaítéléshez szükséges pályázatok kiírását, ami máig nem történt meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján ezzel kapcsolatosan három héttel ezelőtti dátummal az olvasható, hogy a zöldtárca elkötelezett a klímavédelem mellett és rövidesen meghirdeti az épületek energiahatékonyságát javító Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatokat. Jelenleg ezek előkészítése zajlik, hiszen a június 3-i kormánydöntéssel teremtődtek meg azok az eljárási, intézményi feltételek, melyek nyomán elindulhatott a klímavédelmi pályázatok lebonyolítása. A szaktárca a szén-dioxid-kibocsátásokból befolyt teljes bevételt kizárólag klímavédelmi célokra költi majd. A pályázatok javítják az épületek energiahatékonyságát és így csökkentik az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását. Az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai kibocsátás 30 százalékát, számítások szerint a lakások energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi 6 millió tonnás csökkenést eredményezhet a szén-dioxid-kibocsátásban. A tárca sajtóirodájától kapott információ szerint heteken belül várható a pályázatok megjelenése.

Gáz: szabad a verseny - jön a drágulás

Majdnem az utolsó pillanatban, de megjelentek a július elsejei gázpiacnyitáshoz szükséges miniszteri rendeletek.

Nagyot bukhat az állam a htm-en

Talán jövőre születhet döntés a washingtoni választott bíróságon (ICSID) abban a perben, amely a magyar állam és a GDF Suez-csoporthoz tartozó belga Electrabel - a Dunamenti Erőmű tulajdonosa -, valamint az amerikai AES - a Tiszai Erőmű tulajdonosa - között indult, a korábbi privatizációs szerződésben kikötött feltételek nem teljesülése, illetve a hosszú távú áramvásárlási (htm) szerződések felmondásából keletkezett kár megtérítése miatt. A Financial Times szerint a két cég 900 millió eurós kártérítést szeretne kapni a szerződésekben vállaltak nem teljesüléséért. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az Európai Bizottság 2005. november 9-én hivatalos vizsgálati eljárást indított a magyarországi htm-szerződések esetleges tiltott állami támogatása miatt. Ezt követően tavaly június 4-én meghozott lezáró határozatában elrendelte valamennyi szerződés megszüntetését, és a tiltott állami támogatások visszafizettetését az érintett erőművekkel. A visszatérítendő támogatás pontos összegét nem tartalmazza a határozat, hanem csak egy módszertant (szimulált piac), ami alapján a magyar hatóságoknak kell azt erőművenként kiszámolniuk, ám ezzel még egy év elteltével sem készültek el. Pichler Ferenc, a PM sajtófőnöke szerint a számítások elvégzésével megbízott Magyar Energia Hivatal jelenleg is dolgozik az ügyön, s a végleges számokat az Európai Bizottságnak kell elfogadnia. Csiba Péter, az egyik érintett, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója - bár konkrét számokat nem mondott, mert az ügyben nem az erőmű, hanem az Electrabel fordult nemzetközi bírósághoz - a két befektetőre vonatkozóan nagyjából egyetértett a követelés nagyságával. A 2006-ban indult per a nemzetközi befektetésvédelmi egyezmény megsértésén alapul.

Gáz: elhárultak a piacnyitás akadályai

Majdnem az utolsó pillanatban, de megjelentek a július elsejei gázpiacnyitáshoz szükséges miniszteri rendeletek - így az egyetemes szolgáltatás árképzéséhez szükséges és a rendszerhasználati díj alkalmazását tartalmazó szabályozók, valamint a nagykereskedő E.On veszteségének kompenzálását célzó paragrafus is. Ez utóbbi 66 milliárd forintban jelöli meg a térítést úgy, hogy minden fogyasztóra vonatkozik, kivéve azokra a korábban feljogosított nagyfogyasztókra, akik 2005. július elsejét megelőzően már kiléptek a versenypiacra, illetve akik a mostani piacnyitást követően új felhasználóként jelennek meg a gázpiacon. Az árszabályozás hatására a kisfogyasztói végárakban az egyes szolgáltatók területein eltérő, 1-2 százalékos árkülönbség lesz. A rendeletek kihirdetésével együtt a szaktárca közölte: a földgázpiac július 1-jei nyitásával nem emelkedik a lakosság és az egyetemes szolgáltatásra jogosult egyéb fogyasztóknak a földgáz nettó ára, azonban az emelkedő áfakulcs miatt a bruttó ár növekszik. A liberalizációval a gázárképzés rendszere a jövőben megváltozik, de a Magyar Energia Hivatalon (MEH) keresztül továbbra is megmarad az egyetemes szolgáltatásért fizetendő árak állami kontrollja. Július 1-jétől megszűnik a földgázellátásban a közüzemi szolgáltatás, a helyét tiszta versenypiaci modell veszi át.

Továbbfejlesztik a magyar átviteli hálózatot

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Mavir Zrt.) és az Országos Villamostávvezeték Zártkörűen Működő Részvénytársaság (OVIT Zrt.) három, nagy jelentőségű szerződést írt alá. A szerződések a Gönyű 400 kilovoltos alállomás létesítését, az alállomás átviteli hálózathoz csatlakozó 400 kilovoltos távvezetékének építés-szerelését, valamint a Martonvásár-Bicske 400 kilovoltos távvezeték építés-szerelési munkáit tartalmazzák. A három beruházás értéke mintegy hatmilliárd forint, és mindhárom projektnél jövő év végi átadást tervez a Mavir.