Jelentős gazdasági előnyöktől eshet el az ország, sőt akár sokmilliárdos nagyságrendű bevételek is elmaradhatnak, ha a kormány nem megfelelően rendelkezik a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelméből eddig befolyt közel 30 milliárd forintos összegről - állt hét magyar környezetvédelmi szervezet Bajnai Gordon miniszterelnökhöz címzett, több mint egy hónappal ezelőtti levelében. A szervezetek arra kérték a miniszterelnököt, hogy intézkedjen a befolyt összeg elosztását lehetővé tévő Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) mielőbbi felállításáról, hogy a lakosság megkaphassa a szükséges támogatásokat és megkezdhesse energiatakarékossági beruházásait.
Mivel szerintük eddig semmi érdemi nem történt, a múlt héten országos napilapokban közölt hirdetésekkel fordult a kormányhoz az Energia Klub a Zöld Beruházási Rendszer pályázatainak ügyében, s arra hívta fel ismételten a figyelmet, hogy a pályázatok késlekedése jelentős negatív gazdasági következményekkel jár. Ezért egyfajta végső eszközként választották a hirdetési formát, mivel még mindig kérdéses a nemzetközi kvótakereskedelemből befolyt 28,2 milliárd forint sorsa, melyet kötelezően éghajlatvédelmi beruházásokra kell fordítani.
A kormány tavaly ősz óta ígéri a lakossági és közintézményi támogatások odaítéléshez szükséges pályázatok kiírását, ami máig nem történt meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján ezzel kapcsolatosan három héttel ezelőtti dátummal az olvasható, hogy a zöldtárca elkötelezett a klímavédelem mellett és rövidesen meghirdeti az épületek energiahatékonyságát javító Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatokat. Jelenleg ezek előkészítése zajlik, hiszen a június 3-i kormánydöntéssel teremtődtek meg azok az eljárási, intézményi feltételek, melyek nyomán elindulhatott a klímavédelmi pályázatok lebonyolítása. A szaktárca a szén-dioxid-kibocsátásokból befolyt teljes bevételt kizárólag klímavédelmi célokra költi majd. A pályázatok javítják az épületek energiahatékonyságát és így csökkentik az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását. Az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai kibocsátás 30 százalékát, számítások szerint a lakások energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi 6 millió tonnás csökkenést eredményezhet a szén-dioxid-kibocsátásban.
A tárca sajtóirodájától kapott információ szerint heteken belül várható a pályázatok megjelenése.
Mayer György